Infostart.hu
eur:
385.09
usd:
331.62
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter sajtótájékoztatót tart a Karmelita kolostorban 2025. november 5-én. Az e heti washingtoni magyar-amerikai csúcstalálkozó két fõ témája az ukrajnai béketeremtés, illetve a kétoldalú gazdasági és energetikai együttmûködés - jelentette ki Szijjártó Péter.
Nyitókép: Bodnár Boglárka

„Energiadiktátum” – Beperli az EU-t Magyarország

Szijjártó Péter brüsszeli sajtótájékoztatóján beszámolt arról, hogy az Európai Bizottság, az Európai Tanács és az Európai Parlament politikai egyezségre jutott abban, hogy kitiltják az EU-ból az orosz kőolajat és földgázt 2027 második felétől, a földgázt szeptembertől, a kőolajat az év végétől. A jogi harcot Budapest Pozsonnyal együtt kívánja megvívni ez ellen.

Energiaügyi sajtótájékoztatót tartott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Brüsszelben.

Beszámolt arról, hogy az Európai Bizottság, az Európai Tanács és az Európai Parlament politikai egyezségre jutott abban, hogy kitiltják az EU-ból az orosz kőolajat és földgázt 2027 második felétől, a földgázt szeptembertől, a kőolajat az év végétől.

Ezt a „diktátumot” Magyarország viszont nem fogja teljesíteni, mert az „aláássa az ország energiabiztonságát”, az orosz energia nélkül Magyarországot ellátni nem lehet, nem politikailag, hanem fizikailag.

A döntés elfogadása szerinte azt jelentené, hogy bizonyos szereplőket monopolhelyzetbe hozna az EU, és drámai módon nőne meg a magyar családok energiaköltsége, „minimum a háromszorosára”.

Felhívta a figyelmet, Orbán Viktor nem azért kötött megállapodásokat az elmúlt napokban Washingtonban és Moszkvában, hogy Brüsszel megtámadja Magyarországot, és „kinyírja Magyarország energiabiztonságát és a rezsicsökkentést”. A harc szerinte most válik igazán élessé, a politikai-ideológiai alapon meghozott döntéstől meg kell védeni az országot és a magyar családokat.

Bejelentette:

amint végleges formájában a határozatot Brüsszelben megszavazzák, azt azonnal megtámadja a magyar állam az Európai Bíróságon, ennek előkészületei már zajlanak is.

Három oka van ennek:

  • ellentétes az EU alapszerződésével, mivel az energiapolitika nemzeti hatáskörbe tartozik
  • jogi csalás, mert szankciós intézkedést hoz kereskedelempolitikai köntösbe bújtatva, így nem kell egyhangú szavazás hozzá
  • az Európai Bizottság a saját hatásvizsgálatával szemben akarja áterőltetni a diktátumot

– fogalmazott Szijjártó Péter.

Jelezte, a határozat Szlovákia számára is elementáris hatást jelent, ezért konzultált szlovákiai kollégájával, és Pozsony is jogi útra tereli a harcát, a két ország együttes erővel lép fel ebben a kérdésben.

Kérdésre válaszolva elmondta, bármilyen veszélyhelyzeti mechanizmus is érvényes Európában, abban nem bíznak, hisz Brüsszel eddig is magasról tett a saját döntéseire, hónapok óta egyébként is azon dolgoznak, hogy elvegyék Magyarország vétójogát, „nemcsak a lóláb lóg ki, hanem az egész istálló”.

Azt is elmondta, ezért sem érdemes leváltani a kormányt 2026 tavaszán Budapesten.

Sérelmezte, hogy miközben Brüsszel Magyarországot támadja, Ukrajnát a korrupciós ügyben senki nem kéri számon, de ennek szerinte azért van így, mert ugyanaz zajlik Brüsszelben, mint Kijevben, ami a korrupciót illeti.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

A brit Spectator magazin arról ír: Oroszország a múlt héten példátlan bombázással sújtotta Ukrajnát, közel 1100 drónnal, 890 irányított bombával és több mint 50 rakétával támadtak a brutális hidegben, ukrán erőműveket és lakóházakat egyaránt célba véve. A válságos energiahelyzet közepette sok ukrán nehéz döntés elé kényszerül: maradjon, vagy hagyja el az országot. Miközben a határátkelők forgalma körülbelül 27%-kal nőtt, a lap szerint az Vlagyimir Putyin "ördögien cinikus" stratégiája, hogy megfossza az ukránokat a lakóhelyüktől, és a humanitárius menekültválság révén politikai nyomást gyakoroljon az európai fővárosokra. Mindeközben Putyin és Borisz Jelcin korábbi tanácsadója, Szergej Karaganov kijelentette: ha Oroszország közel kerülne az ukrajnai vereséghez, az azt is magával vonhatja, hogy Moszkva nukleáris fegyvereket vet be, "és Európának fizikailag vége lenne." Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tegnap reagált Donald Trump azon kijelentésére, miszerint ő állna a békekötés útjában. Mint mondta, "Ukrajna sosem volt és sosem lesz akadálya a békének". Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×