Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.1
bux:
0
2025. december 25. csütörtök Eugénia
Tanár a tanteremben és egy jelentkező diák.
Nyitókép: Getty Images

Bértábla, új Nemzeti Alaptanterv, tananyagcsökkentés – PSZ-követelések a következő kormánytól

A Pedagógusok Szakszervezete ötven pontban foglalta össze, mit vár el a 2026-ban megalakuló új magyar kormánytól. Az önálló oktatási minisztérium mellett a többi között a központosítás megszüntetését, egy új Nemzeti Alaptantervet és a bértábla visszaállítását is követeli az érdekképviseleti szervezet.

„Ha az iskola szabadságra, felelősségre, önálló gondolkodásra nevel és tanít, akkor biztos lábakon álló, demokratikus és versenyképes országban hisznek az oktatásért felelős politikusok. Az az iskola, amely félelemre, engedelmességre nevel, felelős állampolgárok helyett alattvalókat teremt, akik nem képesek a globális világ kihívásaira válaszolni. Ha Magyarország ezen az úton halad, Európa perifériájára sodródik” – olvasható a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) XLIII. kongresszusának zárónyilatkozatában.

A szakszervezet követelései közül az elnök szerint az önálló oktatási minisztérium felállítása az egyik legfontosabb. Totyik Tamás az InfoRádióban úgy fogalmazott, „szétszakított állapotot mutat”, hogy jelenleg a Belügyminisztérium égisze alatt három főosztályhoz tartozik a köznevelés két rendszere, míg a szak- és felnőttképzés irányításáért külön tárca, a Kulturális és Innovációs Minisztérium a felelős. Szerinte ez a felállás „nagyon rossz”, helyette a PSZ egységes rendszer bevezetését szorgalmazza. Indoklása szerint egy irányítási szerv alá kellene tartozniuk mindazoknak, akik részt vesznek a hazai oktatásban, hogy „ne fordulhasson elő az, hogy különböző minisztériumok próbálják meg egymással szembeállítani a szakképzést a közneveléssel, legyen szó a bérkérdésekről vagy az óraterhelésekről”.

Az egységes, átláthatóbb rendszer mellett a PSZ azt is követeli, hogy állítsák vissza a bértáblát és

igazítsák a béreket a diplomás átlagkeresethez a nevelést, oktatást közvetlenül segítő kollégák esetében is,

valamint fontosnak tartják a Nemzeti Alaptanterv és a szakképzés szabályozásának felülvizsgálatát is.

Totyik Tamás közölte: mindkét esetben sokkal modernebb tantervi szabályozást szeretnének, elsősorban arra koncentrálva, hogy a mesterséges intelligencia alkalmazása hangsúlyosabb legyen az oktatásban. A szervezet szerint drasztikusan csökkenteni kellene a tanagyagot is, ugyanis azzal érvelnek, hogy a diákok túlterheltek. Az óvodák esetében a régi beiskolázási szabályok visszahozását szorgalmazzák „a rugalmas óvoda–iskola átmenet érdekében”, a szakképzésben pedig a 18 éves tankötelezettség visszaállítását követelik.

A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke hozzátette: elvárják azt is, hogy valóban történjen meg az ombudsmani vizsgálat a gyógypedagógiai intézményekben. A gyermekvédelemben a béremelés mellett egy utánkövetési rendszert szorgalmaznak, kiállnak az óvodapedagógus-, tanító- és tanárképzés megújítása mellett.

Az érdekképviseleti szervezet továbbá elvárja azt is, hogy a bürokratikus központosítást váltsa fel a decentralizáció, lehessenek iskolafenntartók az önkormányzatok is. Egységes pedagógusokra vonatkozó törvényt szeretnének a státusztörvény és a szakképzési törvény helyett, de követelik a köznevelési foglalkoztatottakra vonatkozó sztrájkról való jogszabály visszavonását is.

A zárónyilatkozat teljes szövege ezen az oldalon olvasható el.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Lefeleződött a kakaó ára, de mikor fogjuk végre mi is érezni?

Lefeleződött a kakaó ára, de mikor fogjuk végre mi is érezni?

2025-ben a kakaó ára ugyan korrigált a korábbi csúcsokhoz képest, de még mindig kétszerese a néhány évvel ezelőtti szintjének. Mivel a gyártók jellemzően 6–12 hónapos beszerzési ciklusokkal dolgoznak, a világpiaci ármérséklődés csak 2026 elején–közepén hathat a beszállítói árakra. Intődy Gábor, a Magyar Édességgyártók Szövetségének főtitkára az InfoRádióban azt mondta: a csokoládé árában ugyanakkor nem várható jelentős csökkenés, mert a kész termék mindössze 20 százalékát teszi ki a kakaó.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×