Közleményükben azt írták, a kutatás alapján ritkábbak a fegyelmezési problémák, ugrásszerűen bővült a pályakezdők mentorálása, a tanári teljesítményértékelés rendszere is sikeresen beépült a hazai gyakorlatba.

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) 2025. október 7-én tette közzé a negyedik Nemzetközi Tanítás- és Tanulás Vizsgálat (TALIS 2024) eredményét, amelyben 54 ország vett részt, köztük 34 OECD-tagállam - közölték, hozzátéve: a 2024 tavaszán zajlott vizsgálatba Magyarországon 4408 tanár és 246 iskolaigazgató került be.

A kutatás eredményei szerint a magyar pedagógusok az átlagnál és az elmúlt kutatási időszakhoz (2018) képest is elégedettebbek a munkahelyi körülményeikkel - tudatta a minisztérium. Jelezték: a hazai pedagógusok közül csak minden tizedik dolgozna másik iskolában, ha erre nyílna lehetősége, az OECD átlaga 19 százalék.

A OECD-országok átlagában a tanítás 22,3 órát tesz ki a tanárok teljes munkaidejéből, hazánkban a tanárok bevallása alapján a tanítással töltött idő 22,9 óra - közölték.

A beszámoló szerint a hazai pedagógusok munkáját az OECD átlagánál kevésbé jellemzik és nehezítik fegyelmezési problémák. A részt vevő országok pedagógusainak 21 százaléka számolt be arról, hogy osztályában jelentős zaj és rendetlenség nehezíti a munkáját, Magyarországon az arány ennél kedvezőbb, 17 százalék. Az OECD átlagában a pedagógusok a tanítási idő 15 százalékát kénytelenek fegyelmezésre fordítani, Magyarországon 12 százalékát - írták.

A tájékoztatás szerint az OECD-országokban a tanárok közel ötöde (19 százalék) olyan intézményben tanít, ahol az intézményvezetők rendszeresen (heti vagy akár napi szinten) számolnak be zaklatásról vagy verbális bántalmazásról a diákok között, Magyarországon ez az arány 12 százalék, ami kedvezőbb a nemzetközi átlagnál.

Kitértek arra is, hogy az OECD átlagában a tanárok 88 százalékát évente legalább egyszer hivatalosan értékeli az iskola igazgatója, Magyarországon a pedagógusteljesítmény-értékelés bevezetése már látható a mérésben, ennek köszönhetően az arány 96 százalékos.

A pályakezdők mentorálása elterjedtebbé vált, az ezen a téren bevezetett átalakításoknak köszönhetően 2018-hoz képest 27 százalékpontnyi volt az emelkedés a pályakezdők mentorálása terén, a részvétel 18 százalékról 49 százalékra nőtt - folytatódik a közlemény, amely szerint az OECD átlagában az igazgatók 80 százaléka nyilatkozott arról, hogy az általa vezetett intézményben van működő mentorprogram, Magyarországon az igazgatók 91 százaléka.

A BM közölte: az iskolai szintű döntéshozatalban való részvételi lehetőségekről a hazai pedagógusok jelentős aránya számolt be. Magyarországon a tanárok közel 90 százaléka értett egyet az állítással, hogy iskolájuk lehetőséget biztosít az iskolai döntéshozásban való aktív részvételre - ismertették.

Hangsúlyozták továbbá, hogy a pedagógusok a tanítás terén biztosított érdemi autonómiáról számoltak be. A magyar tanárok közel 76 százaléka számolt be arról, hogy érdemi önállósága van a tantervi célok rugalmas megvalósításában, közel 79 százaléka nyilatkozott ilyen módon a tanulási célok meghatározását illetően; az OECD átlaga csupán 71 százalék. A gyakorlati, mindennapi pedagógiai döntések esetében, mint a tanórák megtervezése, a felkészülés, valamint a tanítási módszerek/módszertan kiválasztása terén az OECD átlagában 93 százalék, illetve 92 százalék, Magyarországon mindkét területen a tanárok 95 százaléka számolt be jelentős autonómiáról - fűzték hozzá.

Kifejtették azt is: a hazai pedagógusok az OECD átlagánál pozitívabb véleménnyel voltak igazgatójukkal kapcsolatban. A magyar tanárok 86 százaléka számolt be kiváló szakmai viszonyról, 85 százalék szerint igazgatójuk hasznos visszajelzéseket ad a tanároknak (az OECD átlaga 77 százalék), és 97 százalék értett egyet az állítással, miszerint igazgatójuk bízik szakértelmükben, ezen a téren az OECD átlaga 92 százalék.

A kutatás szerint a tanári korfa az OECD-országokban általában is kedvezőtlen képet mutat, a pedagógusok átlagéletkora 45 év, Magyarországon 49 év - folytatták, kiemelve: a 2024 tavaszán készült felmérés óta ezen a téren is kedvező folyamatok indultak el. A jelentős béremelés hatására a 30 alattiak száma növekedésnek indult, számuk a 2023. októberi 12 081 főről 2025 októberére 14 326 főre - 19 százalékkal - emelkedett - jelezték.

A szaktárca tájékoztatása szerint az orosz-ukrán háború hatása is kimutatható változást okozott: Magyarországon azon tanárok aránya, akik tanítottak menekült hátterű tanulókat is, 2018-ban mindössze 2 százalék volt, 2024-re azonban ez az arány 25 százalékra emelkedett. Az emelkedés hátterében az áll, hogy a jelenleg a magyar köznevelésben tanuló, Ukrajnából érkezett 4800 iskolás tanuló 1195 feladatellátási helyen tanul, így oktatásukban igen sok pedagógus vesz részt.

Közölték: a kutatás részletes eredményei az Oktatási Hivatal honlapján érhetőek el.