Infostart.hu
eur:
365.94
usd:
327.93
bux:
145257.34
2026. október 30. péntek Alfonz
Egy férfi megadja PIN-kódját egy ATM-nél, a művelet során bal kezével eltakarja a számokat.
Nyitókép: Pixabay

A bankszövetség ellenzi az ingyenes készpénzfelvételi limit emelését

A Magyar Bankszövetség határozottan ellenzi az ingyenes készpénzfelvételi limit emelését, mivel úgy véli: lényegesen több kárt okoz a társadalomnak és a gazdaságnak, mint amennyi hasznot hoz az államnak.

Mint közleményükben írták, a hamarosan a parlament elé kerülő törvényjavaslat lényegesen nagyobb közvetett költséggel jár, mint amekkora a látszólagos közvetlen haszna.

Amíg fennáll az Európában kiemelkedően magas, 0,9 százalékos, minden ATM-es pénzfelvételt terhelő adó (tranzakciós illeték), addig a tervezett intézkedés csak a banki elvonások emelésének egy újabb módja. Fontos kiemelni, hogy a banki ügyfelek számára ingyenes készpénzfelvétel után a bankoknak ezt az adót ugyanúgy be kell fizetniük, mint a limit feletti készpénzfelvételek után.

A készpénzfelvétel ingyenességét végső soron a hazai bankrendszer és így közvetetten minden ügyfél fizeti meg - köztük a készpénzt nem használó ügyfelek is.

A bankszövetség kifejtette: a pénzforgalom digitalizálása megállíthatatlan világtrend, amiben Magyarország több tekintetben is élen jár. Ezt a kedvező helyzetet a kormány, a jegybank és a bankszektor közös erőfeszítései alapozták meg - a most bejelentett intézkedés szembemegy ezekkel az kezdeményezésekkel.

Az azonnali átutalás, a Qvik bevezetése, vagy a fejlett érintéses fizetési infrastruktúra mind előremutató, a gazdasági szereplők - így a magánszemélyek - számára jelentős hasznot hajtó, óriási költségű, részben állami fejlesztések.

Kitértek arra is, hogy a gyors gazdasági fejlődést elérő országok közös tulajdonsága a digitális pénzforgalmi megoldások térnyerése, így az érmékre és a bankjegyekre már szinte múzeumi tárgyként tekintenek. Ennek természetes következménye az adóelkerülés visszaszorulása és a gazdaság lendületbe hozása.

A szakmai tanulmányok és elemzések is kizárólag ezt az irányt tartják követendő példának. A tapasztalati számok is alátámasztják, hogy a magyar társadalom is alkalmazkodott ehhez a folyamathoz: az elmúlt 12 évben az elektronikus fizetések aránya megháromszorozódott, miközben a készpénzes tranzakciók aránya folyamatosan csökkent.

Mint kiemelték, a készpénzhasználat ezzel szemben jelenleg évente 400 milliárd forint társadalmi költséggel jár Magyarországon, a visszaszorításában ekkora megtakarítási potenciál van, az ösztönzése pedig tovább növeli ezt a költséget. A fekete- és szürkegazdaság és a pénzmosás is készpénz-alapúak, a most tervezett intézkedés kedvez ezeknek a társadalmilag nagyon káros jelenségeknek.

Ezáltal a módosítás Magyarország pénzmosás és terrorizmus-finanszírozás elleni intézkedéseinek megítélését is ronthatja, miközben a gazdaság növekedési pályára állítása és az ország nemzetközi befektetői megítélésének fenntartása érdekében kerülni kell minden olyan intézkedést, amely rontja hazánk pénzmosás megelőzési szempontú megítélését, és magában hordozza Magyarország leminősítésének lehetőségét - hangsúlyozta a szövetség.

A Magyar Bankszövetség a havi díjmentes ATM-használati limit emelése helyett a tranzakciós illeték csökkentését javasolja, amely lényegesen kedvezőbb hatást gyakorolna a lakosság és a vállalatok/intézmények költségeire - összegezte álláspontját a szervezet.

Címlapról ajánljuk
Gyulay Zsolt furcsa ellentmondást lát a Forma–1 új sztárjában

Gyulay Zsolt furcsa ellentmondást lát a Forma–1 új sztárjában

Fiatalon, komoly nyomás nélkül sokszor könnyebb a csúcsra jutni, mint később a sikereket megismételni – mondta a vasárnap nagy eséllyel Forma–1-es világbajnokká váló Kimi Antonelliről Gyulay Zsolt, a Hungaroring és a MOB elnöke, aki kajakozóként alig 22 évesen lett először világbajnok, majd két évvel később a szöuli olimpián két aranyérmet is nyert.

Szakértő: csak egy módon lehet Izraelben elkerülni, hogy jövőre ismét választások legyenek

Izraelben Benjámin Netanjahu ellenzéke az arab pártokat is beleszámítva a 120-ból 67 mandátumot szerzett meg a parlamenti választáson, szemben a miniszterelnök táborának 53 mandátumával – de közben 27 képviselővel az általa vezetett Likud lett a legnagyobb párt a kneszetben. Jövőre valószínűleg újabb választásokat kell tartani – mondta Szalai Máté Közel-Kelet szakértő, a hollandiai Clingendael Intézet kutatója az InfoRádióban.
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×