Infostart.hu
eur:
385.13
usd:
331.75
bux:
0
2026. január 16. péntek Gusztáv
Takarítók az óbudai Hajógyári-szigeten a 30. Sziget fesztivál zárása után, 2024. augusztus 13-án.
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán

Egyre kisebb az esély, hogy jövőre lesz Sziget fesztivál, már árusítani kellene a jegyeket

Egyre kisebb az esély a Sziget fesztivál fennmaradására: a főváros vezetői szerint nem lesz Sziget, a szervezők még bizakodnak.

Továbbra is bizonytalan a Sziget fesztivál sorsa, egyre kisebb az esély a több évtizedes rendezvény fennmaradására. Múlt héten a várakozásokkal ellentétben a főváros tulajdonosi bizottsága nem bontotta fel a jelenlegi szervezővel a szerződést, emiatt a Fővárosi Közgyűlés októberi napirendjén ez a javaslat nem is szerepel – mondta az InfoRádióban Kiss Ambrus, a Városháza főigazgatója.

„A bizottság második alkalommal sem tudta támogatni azt a javaslatot, amely megszüntette volna az előző szervezőkkel a szerződést, és utat nyitott volna arra, hogy a Fővárosi Közgyűlés tárgyalhasson egy új Szigetről” – jelentette ki Kiss Ambrus, hozzátéve, hogy csak ez adna lehetőséget a helyzet jogi rendezésére. A főigazgató azt is elmondta, hogy miután az előző szerződés még nem zárult le, így nincs lehetőség arra, hogy a Közgyűlés döntsön a rendezvény sorsáról, azaz

a dolgok jelenlegi állása szerint jövőre nem lesz Sziget fesztivál.

Eközben a fesztivál közösségi oldalán a szervezők egy rövid posztban azt írták a követőiknek: „Az energiátok tartja életben a szabadság szigetét, 2026 pedig már mozgásba lendült. Maradjatok velünk!”

Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármester, a főváros pénzügyi és közbeszerzési bizottságának elnöke meghívására részt vesz a testület keddi ülésén Gerendai Károly, hogy a Sziget jövőjéről egyeztessen. A fesztivál alapítója a Magyar Hangnak megerősítette, hogy az ülésen a rendezvény gazdasági vetületeit ismerteti a bizottság tagjaival.

A tulajdonosi bizottság tagjai már kétszer szavazták le a megállapodás felbontását, miután a javaslatot sem a Fidesz, sem a Tisza képviselői nem támogatták.

Mind a két párt úgy gondolja, a fővárosnak garanciák kellenek arra, hogy nem esnek el a területhasználatért járó 200 millió forintos bevételtől.

Két héttel ezelőtt Karácsony Gergely jelezte, a Sziget bajban van. A főpolgármester erről az InfoRádióban is beszélt. Mint mondta, Budapestnek nagyon fontos kulturális és turisztikai értéke a Sziget, és ha egy új befektetői csoport szeretné folytatni, akkor a városvezetés szeretne velük megállapodni, szerény eszközeivel támogatni az újrakezdést.

Gerendai Károly az InfoRádióban hangsúlyozta, október végéig meg kell állapodni a jelenlegi tulajdonossal és meg kell teremteni a befektetői hátteret. „Már régen csúszásban vagyunk, hiszen árusítani kéne a jegyeket, fellépőket kellene lekötni” – emelte ki az alapító, hozzátéve, saját magának azt tűzte ki célul, hogy még októberben megegyezzen a jelenlegi tulajdonosokkal. Célja egyfelől megteremteni egy olyan befektetői hátteret, amivel a kockázatok mellett is megfelelő legyen a rendezvény finanszírozása. Megjegyezte, az igazi feladat annak az útnak a megtalálása lesz, amelyen haladva újra eredményessé lehet majd tenni a Szigetet fesztivált.

A főpolgármester a közösségi oldalán most azt írta: jelen állás szerint nem lesz Sziget, se fővárosi bevétel a közterület-használat után, se iparűzési adóbevétel a rendezvényből. Karácsony Gergely nem érti, hogy a fideszes és tiszás politikusok miért nem szavazták meg a szerződés megszüntetését, ezzel pedig meggátolták, hogy elkezdődhessenek az érdemi tárgyalások a rendezvény megmentéséről.

Vitézy Dávid, a Podmaniczky Mozgalom vezetője a közösségi oldalán azt emelte ki, hogy a Sziget fesztivál nem csupán egy kulturális esemény, hanem Budapest egyik legjelentősebb exportcikke, miközben a helyiek is nagy számban szórakoznak ott. A fesztiválturisták százezreit vonzza ide, hatalmas gazdasági aktivitást generálva. Hozzátette, több százmillió forintnyi adóbevétel, szolgáltatói forgalom és nemzetközi figyelem kapcsolódik hozzá. „A kölcsönös hibáztatás helyett most valódi egyeztetésre van szükség” – hangsúlyozta Vitézy Dávid.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Miért csökkent az ESG-befektetések vonzereje? Jó célok, gyenge hozamok

Miért csökkent az ESG-befektetések vonzereje? Jó célok, gyenge hozamok

Január 7-én a Fehér Ház bejelentette, hogy az Egyesült Államok 66 nemzetközi szervezetből lép ki – és a hivatalos lista alapján legalább 18 közvetlenül klíma-, energia- vagy környezetpolitikai fókuszú (többek között IPCC, UNFCCC, IRENA, International Solar Alliance, UN-REDD, UN Water, UN Oceans). Ez a piac számára tipikusan „negatív narratívasokk”: nem azért, mert egyik napról a másikra eltűnne a fenntarthatóság relevanciája, hanem mert hirtelen megnő a szabályozási és átmeneti bizonytalanság, ami rövid távon átárazást és pozicionáltság-kiigazítást indíthat el. A tapasztalat – és a saját eredményeink logikája – szerint az ilyen, klímával kapcsolatos fókusz- és hangulatváltások idején könnyebben fordul át az ESG-sztori „kockázat/átmeneti költség” történetté, ami az ESG-részvények relatív teljesítményében is gyorsan nyomot hagyhat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×