Délután 14 órát követően sok ezer ember indult el a Deák térről az Andrássy úton át a Hősök terére, hogy részt vegyen a Tisza Párt által meghirdetett "Nemzet Menetén", és meghallgassa Magyar Péter pártelnököt a Hősök terén.

"Napos, száraz idő volt 69 évvel ezelőtt. Szovjet tanácsadók uralkodtak a hazánkon. Az ÁVH propagandája kést nyomott 10 millió magyar torkához. Sztálin már halott volt, de az elnyomás nem. Az 1956-os forradalom maga volt a csoda, mert egy nép szembe mert szállni a gyilkos világuralommal, mert egy nép ki merte mondani: elég volt" - kezdte szónoklatát.

Szerinte feszültséggel, reménnyel telt meg 1956 október 22-e, és azt mondták a fiatalok: "menjünk a Műegyetemre".

"A pesti srácok és a lányok elindultak, mentek a Bem szoborhoz, és amikor kivágták az idegen hatalom jelképét, a történelem is fellélegzett. Az a zászló a lukkal a világ egyik legerősebb szimbólumává vált" - folytatta.

A levegő akkor - mint fejtegette - sűrű volt, mint a vihar előtti csend, majd eldördült az első lövés, kitört a forradalom, a világtörténelem egyik legtisztább forradalma - idézte fel; és megjelentek az első molinók a felirattal, "Ruszkik, haza!"

Magyar Péter azt mondta, mindenki számára egyértelmű volt, hogy "valami történik", Párizsban és Rómában, valamint New Yorkban is megtanulták kimondani a magyarok nevét, "ezt a tiszteletet nem hatalomvágyó politikusok, hanem egy büszke nemzet egyszerű tagjai vívták ki".

Aztán vérbe folytották a forradalmat, de a szabadságot nem, a világ pedig - mint felidézte - azt hallotta Budapestről: elég volt.

"Nincs szabadságától megfosztott nép, ha van bátorság" - folytatta aztán Magyar Péter. Október 23-án ezért üzenet: mindig lesznek, akik felgyújtják a lángot, amit a pesti srácok és lányok gyújtottak meg."

Szerinte 1956-ban a magyarok kimondták, sem a diktatúrából, sem az elnyomókból nem kérnek.

Orbán Viktor 1989-ben és 2025-ben

Aztán Orbán Viktor 1989-es Hősök terei beszédéből idézett, hallgatósága pedig pfujolni kezdett; "nehéz nem észrevenni a tragikus iróniát, (...) ma a Kreml leglojálisabb szövetségese" - kommentált a Tisza Párt elnöke. Szerinte a mára kiépült rendszer irányítani akarja a sajtót. Elmondta, 8 évesen ott volt ezen a beszéden Nagy Imre újratemetésén, "ma ő az, aki hazudik a saját népének, és közben elvárja a hálát mindenért".

"1989-ben a szónok hitt abban, hogy a pártállam nem fog megváltozni. Ma is igaza lenne, csak épp a pártállam az ú vezetésével épült újjá" - hangsúlyozta.

A hatalom ma szerinte pénzért próbálja megvásárolni a csendet.

"Új Kádár"

Szerinte október huszonharmadika fő üzenete, hogy elég volt a félelemből, nem lehet eltiporni a szabadság utáni vágyat, a hitet és a becsületet, a reményt egy szebb jövőben.

"Elég volt, vége van, elvtársak, továrisi kányec" - kiáltott Magyar Péter.

A szabadság népét - és a "világtörténelem legszebb forradalmát" - idegen vas és hazai árulók tiporták el. "De a parázs ott izzott minden magyar család történetében, és Kádár öreg korában, saját démonaival küzdve, utolsó megszólalásában Nagy Imrét említette, mert tudta, hogy ő küldte halálba a forradalom miniszterelnökét; a történelem (...) vár. A magyarok többsége tudja és érzi, jobb lenne nem egy egy újabb nemzeti sorstragédiáig húzni azt, hogy egy új Kádár a lelkiismeretével elszámoljon" - fejtegette Magyar Péter, aki kikelt az ellen is, hogy eltaposandó rovaroknak nevezte Orbán Viktor szerinte azokat, akik nem értenek egyet vele.

80 nap, 158 település

Felidézte 80 napos országjárását, amely során 158 településen csaknem 1600 kérdést válaszolt meg, "a remény várt" rá. Megköszönte a nyitottságot, amellyel mindenütt fogadták.

Személyesen is megérintették az emberi sorsok, "a csodálatos magyar vidék segélykiáltása", vallomása szerint nemcsak érti, érzi is, mit vár a vidék az ország irányításától.

Beszélt egy 10 éves fiú kérdéséről, amely a szülei folyamatos túlmunkáját érintette, "ma már a magyar jövő kérdez, a mi dolgunk, hogy válaszoljunk, a felelősségünk, hogy megoldásokat keressünk" - folytatta.

Olyan országot kötelessége ezért építeni, ahol "egy fizetésből is meg lehet élni".

Ígéretek, párhuzamok - "Nem félünk!"

Egy asszony panaszaira reagálva a helyi Tisza-sziget összefogott, és összegyűjtötték a pénzt tartozása rendezésére. "Ezért vagyunk biztosak abban is, hogy ha a mi közösségünk irányítja az ország sorsát, akkor ez az ország odafigyelőbb és emberségesebb lesz" - mondta.

Ezen a napon tehát azt is tisztelet illeti, aki tanár, mégis marad, az ápoló, mégis dolgozik tovább, aki szülő, mégis vállal másod- vagy harmadállást.

Megígérte, vége lesz a kivételezésnek, a kenyér és a szabadság pedig ugyanannak az igazságnak a két oldala lesz.

Az 1956-os követelések közül kiemelt néhányat, ezek közül újra: ruszkik, haza!

Felidézte, 1956-ban Szegeden, Miskolcon, Debrecen már a pesti események előtt kitört a forradalom, "a forradalom maga Magyarország volt", és amikor a tankok bevonultak Budapestre, a Mecsekben még százak harcoltak.

"Amíg van, aki kimondja az igazat, amíg van, aki felemeli a zászlót, a parázs nem alszik el, a forradalom örök" - hangoztatta Magyar Péter.

Hosszan sorolta a forradalom fontos neveit, akik "azt is megmutatták, hogy a világpolitika nem a szolidaritásra és az önzetlenségre épül", de ez a hatalom felelőssége volt.

Rámutatott az 1956-os forradalom fontos, Hősök tere környéki helyszíneire - jugoszláv követség és egyéb helyek -, de "a menedék és a garancia átmeneti illúzió volt".

"Nekünk, magyaroknak ebből a tragédiából született meg a legfontosabb tanulság: az ígéret csak addig ér, amíg azt betartják. Nagy Imre és társai megtanították nekünk, hogy a szabadságot nem lehet alkuról alkura tovább örökíteni, bátran kell szembemenni a túlerővel is akár" - húzta alá a Tisza Párt elnöke.

A levert forradalom túlélői közül aztán 200 ezren elhagyták az országot, a forradalmat elárulták "Orbán Balázs példaképei"; persze nem mindenki született forradalmának, sokan féltek, sokan hallgattak, de az üzenet ma is érvényes: "a szabadság ott születik, ahol megszűnik a félelem. Mi ma már nem félünk" - nyomatékosította.

"Nem Fidesz, nem Tisza" - fontos feladatok előtt

Ma szerinte nem fideszesek és nem tiszások vagyunk, hanem mind magyarok, függetlenül attól, hol vonultak az emberek. "Összeköt bennünket a szeretet a hazánk iránt. Hiszünk abban, hogy a haza többet ér, mint a hatalom, a szabadság többet ér, mint más csatlósává válni."

Az ő színe a piros, a fehér és a zöld, nem a fehér zászló, amely fejet hajt az orosz medve vagy a török császár előtt.

A fő kérdés, hogy szabadon el tudjuk-e mondani gondolatainkat, ha nem, akkor "fontos feladatok állnak előttünk".

"Visszakérjük az országot"

Ígérte, nem dühös változás jön, hanem határozott, emberséges, derűs rendszerváltozás.

"A jókedv nem könnyelműség, hanem erő. Mosolyogni a mocsár közepén, hinni az emberségben, ez ma a forradalmi tett. Mondjuk ki: a haza nem a politikusoké, a pártoké, az oligarcháké, hanem az embereké, akik tanítanak, gyógyítanak, akik nem kérnek sokat, csak egy működő országot. Mi ezt az országot most visszakérjük" - mondta még Magyar Péter.

A munka szerinte most kezdődik, mindenkinek el kell döntenie, a félelem vagy a szabadság oldalán áll-e.

"Szabadnak lenni azt jelenti, hogy a tanár taníthat, az orvos gyógyíthat, a vállalkozó dolgozhat, (...) hogy nem engedjük, hogy becsületes embereket lejárassanak, miközben családok tízezrei napról napra élnek" - folytatta aztán.

A Karmelitában szerinte azt hihetik, hogy a "lejárató gépezet" dönt majd 2026-ban, de 1956 is innen indult: a történelem nem kastélyokban és uradalmi birtokokon dől el, a történelmet magyar emberek írják, amikor a félelem helyett a reményt választják.

"A magyar nemzet akkor lehet szuverén, ha az ország felelős vezetői nem más nemzetek irányítóinál pitiznek egy-egy propagandafotóért" - mutatott rá.

A Műcsarnok lépcsője - 56 másodperc csönd

Emlékeztetett, Orbán Viktor miközben 1989-ben rendszerváltozásról beszélt, később kiderült, hogy csak annyi volt a baja, hogy nem ő irányította az előzőt.

"A diktatúra felengedte a Műcsarnok lépcsőjére, 36 évvel később a hatalom megtiltotta, hogy ez a beszéd a Műcsarnok lépcsőjén hangozzon el" - hívta fel a figyelmet.

Úgy érzi, azt a sorsot kapta, hogy méltó örököse legyen '56 hőseinek, ezért azt kérte, mindenki fogja meg a mellette álló kezét, hajtsa le a fejét, és 56 másodpercen keresztül legyen csöndben, "legyen ez az új megbékélés kezdete is".

"...aztán nyújtsunk kezet azoknak, akik egy másik rendezvényen gyűltek össze"

De nem ül fel a gyűlölet provokációjának, "átlátunk a szitán", így, egymás kezét fogna kíván eljutni a választásokig, nem törődve "a gyűlölet karmestereinek fárasztásával".

"Összekapaszkodva bírjuk ki ezt a hat hónapot, aztán nyújtsunk kezet azoknak, akik egy másik rendezvényen gyűltek össze" - kérte.

Ez a jövő feltételezi szerinte, ami mesterségesen szítja a gyűlöletet. "Legyen célunk, hogy a közbeszédet visszahozzuk a tények és az egymás iránti tisztelet talajára. Tisztelettel kérem minden jó érzésű honfitársaimat, hogy figyeljünk jobban egymásra, hívjük össze a családot, a rokonokat, és beszélgessünk egymással. Ha így teszünk, 1956 hetvenedik évfordulója a nemzet újraegyesülésének ünnepe is lesz" - mondta ki reményét.

További ígéretek

Igyekszik bebizonyítani, hogy igazságos, őszinte és hasznos lehet a politika, az új ciklus első döntéseként pedig visszaállítják az igazságszolgáltatás és a nyomozóhatóság függetlenségét, létrehozzák a vagyonvisszaszerzési hivatalt, megnyitják az ügynökaktákat, de megalkotják a bizalom helyreállítását segítő törvényeket.

"Utána pedig jöhet a működő Magyarország programja, jöhet az EU- és NATO-tagásunk megerősítése, jöhet a határvédelem megerősítése, ezek után megkezdődik adócsökkentési és nyugdíjemelési programunk végrehajtása, lesz vagyonadó a milliárdosoknak, leállítjuk a propagandát, és visszaadjuk a média függetlenségét. Ezek nemcsak szavak, konkrét vállalások."

Elkezdődött szerinte a csendes változás, amikor az emberek megrázták magukat és felemelték a fejüket.

"A történelem mindig elérkezik egy ponthoz, amikor nem elég emlékezni és álmodni, tenni is kell. Ez a pillanat most van. Örökösei vagyunk annak a népnek, amely 1956-ban megmutatta, lehet erős, ha van bátorsága, és nem adja fel. Mi vagyunk ez a nép, nézzetek körbe!" - hangoztatta.

"Eljött az idő, keressük a Tisza-szigeteket"

A legfontosabb szerinte, hogy "ne csak higgyünk, hanem szerveződjünk. Keressük a Tisza-szigeteket, ahol újjáéled a remény. Eljött az idő. És tudom, hogy mi együtt, közösen el fogjuk végezni a ránk szabott feladatatot".

Dobó István esküjét megerősítette az egybegyűltek előtt.

Akik eljöttek, nem nézői, hanem alakítói, főszereplői a változásnak, "higgyetek abban, hogy részesei vagytok a történelemnek" - mondta még.

Végül megköszönte, hogy "több százezren" eljöttek, és megmutatják, milyen a Tisza derűs, mosolygós, jókedvű áradása, hogy az eljöttek megmutatták, méltók 1956 örökségéhez.

Újabb tiszás országjárás indul

A 2026-os választásokon - hat hónap múlva - a magyar nép fog választani, nem Brüsszel, nem Moszkva, nem a török császár és nem az avatarok. A kérdések a következők: kelet vagy nyugat, korrupció vagy becsület, türk tanács vagy Európa, propaganda vagy igazság, gyarmat vagy szabad Magyarország, Fidesz vagy Tisza.

"Ti is tudjátok, és a rettegő hatalom is tudja, hogy ezt a választást a Tisza és az emberséges Magyarország meg fogja nyerni, nem kicsit, hanem nagyon" - említette még.

A győzelem szerinte Brüsszelből, Moszkvából és Washingtonból is kell, hogy látszódjon, de ehhez el kell jutni mind a 3155 településre - újra.

Hallgatóságától azt kérte, hogy bármilyen gyűlölet zúdul rájuk, mutassák meg Magyarország szebbik és emberségesebb arcát.

Bejelentette, november 5-én "indul az út a győzelembe", újabb tiszás országjárás. Kérte, vigyék ennek a térnek és ünnepnek a "csodálatos üzenetét".