Nem az adott eszközök megismerésére vagy felismerésére kellene oktatni a gyerekeket, hanem arra a látásmódra, arra a gondolkodásmódra, hogy hogyan is kéne használni a netet, milyen olyan veszélyek vannak, amire figyelni kell – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csermák Szabolcs. A kiberbiztonsági szakértő szerint nem érdemes egy-egy technológia veszélyeire figyelmeztetni őket, az a tudás hamar elavulna, mert olyan gyors a fejlődés, ezért inkább ra kell a fiatalokat felkészíteni, hogy miként lehet értelmesen használni az internetet. Ugyanez érvényes szerinte a mesterséges intelligencia alkalmazására, az a fontos olyasmire használják, amivel új tudást szerezhetnek.

„Szerintem a szülők a legnagyobb hibát azzal követik el, ha túl korán adnak a gyermek kezébe digitális eszközöket” – jelentette ki az etikus hacker. Úgy véli, még a kisiskolás kor is túl korai az okoseszközökhöz, ebben a korban még a manuális készségeket kellene fejleszteni. Csermák Szabolcs azt is kifejtette, hogy a saját lánya is csak gimnazistakorba lépve kapott okoseszközt, de akkor is részletesen elmagyarázta neki, hogy mit szabad az eszközzel csinálni, és jó néhány korlátozást is bevezetett a használatában, hogy „ne özönvízszerűn ömöljön rá az internet”.

„Be lehet úgy állítani a védelmi rendszereket, hogy ne erős tiltás legyen, hanem ha a gyermek akar valamit megnézni a neten vagy letölteni egy applikációt, akkor az szülői jóváhagyáshoz legyen kötve. Látom azt, hogy mit szeretne megnézni, és tudom azt mondani, hogy ez oké, vagy nem oké. Hogyha nem oké, akkor tudok beszélgetni a gyerekemmel, hogy figyelj, szerintem erre az oldalra ne menj rá” – mondta a szakértő.

Ugyanakkor az is veszély szerinte, hogy sokszor a szülő sem ért az eszközökhöz, és a gyerekek könnyen kijátsszák a korlátozásokat, még a hozzáértő szülőkét is. „Bármennyire is szakember az ember, meg bármennyire szakértők fejlesztik ezeket a szoftvereket, a mai gyerekek teljesen out of the box tudnak gondolkodni, és pillanatok alatt találnak olyan kiskapukat a rendszerekben, amire nem gondoltak akár a fejlesztők sem” – figyelmeztetett, és saját példáját hozta fel: a lánya három nap alatt jött rá, hogyan tudja kijátszani az apja által beállított korlátozásokat.

Az online zaklatások kivédésére azt javasolja Csermák Szabolcs, hogy olyan legyen a szülő-gyerek viszony, hogy a gyerek el tudja mondani azt, hogy „apa, valami gáz van, valaki keresett, aki furcsán viselkedik”. Az etikus hacker felidézte, hogy belépett egy kiskorúak által gyakran használt chatprogramba mint egy 12 éves lány, és szinte azonnal olyan dolgokra akarták rávenni, amit nem kéne 12 éves lánynak megcsinálnia.

A kiberbiztonsági szakértő szakmai szempontból nem támogatja azokat az elképzeléseket, hogy 15 vagy 16 év alattiaknak a közösségimédia-oldalak használatát tiltsák meg. Szerinte ez adatvédelmi szempontból is aggályos, de elzárja a fiatalokat adott esetben a segélykéréstől is, de van még egy fontos felvetése: „Van olyan szolgáltató, amelyik arra hivatott, hogy ellenőrizze ezeket a személyi adatokat, az életkorokat, de valamilyen módon a pajzs mégiscsak átverhet, és ha egy 12 éves kerül be egy olyan közegbe, ahol egyébként csak 18 életévének a betöltése után lehetne, akkor a bűnöző mondhatja azt, hogy én már azt hittem, hogy nagykorú.”

A mobiltelefonos alkalmazásokat az etikus hacker szerint a hivatalos forrásokból érdemes letölteni, de hozzátette, ez sem jelent száz százalékig garanciát. „Nagyon sokszor látunk arra példákat, hogy ezekbe az áruházakba is bekerültek olyan szoftverek, amelyek kártékony tevékenységet végeztek. Vagy megtévesztésig hasonlított a nevük, a logójuk egy valid applikációra, és az ember azt találja meg elsőnek, és azt tölti le” – mondta, és azt javasolta, hogy mindig nézzük meg, hányan töltötték már le és milyen visszajelzések vannak róla.

Az okoseszközök használatának iskolai korlátozása kiberbiztonsági szempontból Csermák Szabolcs szerint nem releváns, hiszen csak annyi történik, hogy az iskola után jut hozzá ismét a mobiltelefonjához a diák. A gondot inkább abban látja, hogy az iskolában a digitális kultúra oktatása elmarad az elvárttól, reformra szorul.

„Nem biztos, hogy azt kell digitális kultúrában oktatni, hogy a szövegszerkesztőben melyik a dőlt betű és melyik a vastag betű, mert ha elkezdi használni, rá fog jönni, nem lesz vele gondja. Azt kellene oktatni, hogy hogyan használjuk jól a netet, hogyan használjuk jól a keresőt, jól az AI-t. Mire figyeljünk oda? Milyen veszélyei lehetnek az online eltöltött időnknek?” – mondta a kiberbiztonsági szakember.