Infostart.hu
eur:
360.25
usd:
308.86
bux:
150787.94
2026. augusztus 26. szerda Izsó
Nyitókép: Nem víznek való vidék YouTube-csatorna

"Édenkert" a sivatagosodó Alföldön: hatékony fegyvert találtak a klímaváltozás ellen

A hódmezővásárhelyi gazdák nem nézik tétlenül, hogy az aszály miatt kezd elsivatagosodni az Alföld. Kucsora Péter társaival vízmegtartási célra használnak fel erre kijelölt parcellákat. A kiszáradt területek elárasztását öntözőcsatornák segítségével végzik, aminek köszönhetően a parcellák zöldellő szigetté változnak.

A Tisza alacsony vízszintje már régóta komoly aggodalmakat vált ki, az Alföld pedig a nagy nyári forróság és a kevés csapadék miatt egyre inkább elsivatagosodott az elmúlt években, a Nem víznek való vidék csapata viszont hisz benne, hogy szemléletváltással és a megfelelő intézkedésekkel sokat tehetünk környezetünk megmentéséért. A csapat szakértők, gazdák és döntéshozók bevonásával kisfilmeken, podcasteken és beszélgetéseken keresztül mutatja be, hogyan kellene újragondolni a vízgazdálkodást Magyarországon.

A 24.hu cikke szerint a csapat nemrég Hódmezővásárhelyre látogatott el, új filmjükben pedig Kucsora Péter, a Kéktói Ménes egyik tulajdonosa gazdatársaival együtt elmondja és bemutatja, mit tesznek a sivatagosodás ellen. A filmből kiderül, hogy Kucsora Péter családja évtizedek óta tart haszonállatokat az alföldi Kék-tó környékén. A hosszú évek során folyamatosan átalakult a környezet, változott a tájkép.

Régebben tavasszal és nyáron hatalmas vízfelületek voltak a környéken, mára azonban ezek szinte teljesen eltűntek, és sajnos egyre kevesebb vízimadarat, kétéltűt lehet látni a tó környékén.

A vízhiány a terméshozamon is meglátszik, ami folyamatosan csökken, Kucsora Péter elmondása szerint az elmúlt években előfordult, hogy a learatott kukorica mennyisége a nullához közelített. Szembesülve a helyzettel azon kezdett el gondolkozni, hogyan juttathatna vizet a legfontosabb helyekre, hogy mérsékelje az aszály negatív hatásait, amelyek nemcsak a természetet érintik, hanem gazdaságilag is nagy károkat jelentenek. Mint mondta, az elmúlt évek nyarai szomorú képest festettek, és egyértelműen kiderült, hogy „az aszály teljesen tönkre tudja tenni az Alföldet, és sivataggá változtathatja néhány éven belül”.

A tettek mezejére lépett, más helyi gazdákkal együtt két éve kereste fel először az Országos Vízügyi Főigazgatóságot, majd hozzáláttak a munkához. Mintegy 250 hektárnyi területet ajánlottak fel a Vizet a tájba programnak, hogy a kijelölt parcellákat vízmegtartási célokra használják fel.

A területet öntözőcsatornák segítségével árasztották el, így a parcellák zöldellő szigetté változtak a kiszáradt tájon.

Kucsora Péter a videóban kiemeli: a földek vízzel való elárasztása nemcsak a gazdálkodás szempontjából hasznos, hanem az egész természet élvezi a pozitív hatásait. A vizes területek számos állat- és növényfaj számára biztosítanak élőhelyet, ráadásul hűtik is a környezetüket.

Kucsora Péter társaival az tervezi, a jövőben más területeken is alkalmazzák az eljárást, hogy tovább növeljék a vízmegtartásra használható területeket. Úgy véli, ezzel a módszerrel hatékony fegyvert találtak a klímaváltozás elleni küzdelemben.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.08.26. szerda, 18:00
Szabó Álmos
úszóedző, Illés Fanni, Pap Bianka és Milák Kristóf mestere
Egy európai címke, ami jelentősen megdrágíthatja a magyar szélerőmű-beruházásokat

Egy európai címke, ami jelentősen megdrágíthatja a magyar szélerőmű-beruházásokat

A magyar gazdaság szempontjából is mérföldkő, hogy nyár végéig kiírásra kerülhet a szélerőműveket célzó új hálózati csatlakozási pályázatok első köre. Az ezzel ellentétes hírekkel szemben a szélerőmű-kapacitás bővítése mellett ellátásbiztonsági, energiafüggetlenedési, klímavédelmi és költségmegfontolások is szólnak, de akad a folyamatnak egy olyan, kevéssé tárgyalt vetülete is, amely szintén alapvetően befolyásolja az európai és benne a magyar ipar kilátásait. Európában ugyanis - nem utolsó sorban a nem-szövetséges harmadik országok gyakorlatát látva - az elmúlt években felerősödött és jogszabályi szinten is megjelent az a törekvés, miszerint a hasonló nagy tisztaenergia-programokat lehetőleg európai gyártók technológiáit alkalmazva kell megvalósítani. A vonatkozó uniós szabályozást a közelgő hazai pályázat során is figyelembe kell venni, akkor is, ha ezáltal a költségek és az időigény kevésbé alakul kedvezően.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×