Az ősz beköszöntével nem az előnyünkre változnak az út- és a látási viszonyok. Később kel a nap és hamarabb lebukik, ezáltal csökken a "látóidőszak", és a tapadási viszonyok is változnak. Több lesz majd az eső, hűvösebbek a reggelek, páralecsapódás és vizes falevelek okozhatnak veszélyt, ezekre mind fel kell készülni – emelte ki az InfoRádióban Zsurzs Jenő vezetéstechnikai instruktor.
Már ősszel is – télen meg pláne – figyelmesebben és lassabban kell csinálni mindent. Aki mindig sietősen autózik, és mondjuk tudja jól, hogy nyáron mennyi idő alatt ér le Pestrőlpéldául Zalaegerszegre, ne próbálja meg ezt az időt tartani ősszel, télen pedig aztán végképp ne – tanácsolta a szakember.
"Nyugalom, nyugalom. Ez a gyáva élő vagy hőssé haló örök dilemmája. Egy kicsit vegyünk vissza, hiszen tudjuk jól, hogy néha szemmel nem feltétlenül láthatóan, vagy már csak az utolsó pillanatban észreveheten változhatnak a tapadási és a látási viszonyok is" – ismételte meg a jó tanácsot, amit nem lehet elégszer elmondani.
Felhívta még a figyelmet egy problémás jelenségre: a gumiabroncsok állapota életmentő lehet, hiszen sokszor, amikor meg kellene állni, 20-40 centin, egy-két-három-öt méteren nagyon sok minden megfordulhat.
"Már vannak olyan abroncstesztek is, amik azt vizsgálják, hogy ha már használt az abroncs, mentek vele 10-20-30 ezer kilométert és két-három millimétert már kopott a mintaárok-mélység, tehát a futófelület, akkor mire képes az abroncs. És kiderül, hogy
három milliméternél 20-30 százalékkal hosszabb lesz a fékút, ami nagyon nem mindegy
Vagy ha egy kicsit nedves az aszfalt, akkor a vészfékezésnél száraz aszfalton előforduló 7,5 m/s² lassuláshoz képest 30-40 százalékos tapadásvesztés következik be, a lassulás csak 4,5 m/s² lesz, ami azt jelenti, hogy a fékút nagyon csúnyán meg fog nőni. Az van bennünk, hogy itt hamar meg tudok állni, de a picit nedves aszfalt is ilyen különbséget okoz. Sokszor az apróságokon nagyon sok minden múlhat, ne autózzunk olyan bátran, mint amikor optimálisabbak voltak az út és/vagy a látási viszonyok" – figyelmeztetett Zsurzs Jenő.
A gumikban a levegőnyomás is szolgálhat kellemetlen meglepetéssel: hidegben csökken bennük a légnyomás. A korszerű gépjárművekben van a TPMS (tire pressure monitoring system, abroncsnyomás-ellenőrző rendszer), az jelezheti a bajt, de ahol nincs, ott a "popométerrel", vagyis ha jól ülünk az autóban, akkor az ágyékcsigolyánknál érezhetjük, hogy "valami nyúlós" – fogalmazott Zsurzs Jenő, megjegyezve, hogy ez akkor is előfordulhat, ha napközben még kellemes az idő, de hajnalban mondjuk már csak kilenc fok van. Hozzátette: ha ilyesmit észlelünk a jármű viselkedésében, a lehető leghamarabb félre kell állni.
Komolyan kell venni a guminyomás-beállítási előírásokat is, nem véletlenül van olyan, hogy 160 km/óráig, illetve afölött milyen legyen a guminyomás.
"Ha ehhez nem alkalmazkodunk, akkor az autó saját kormányzottsági tulajdonságai jelentősen megváltoznak.
Tehát megszoktuk, hogy a megfelelő guminyomással közlekedő autóval mire vagyunk képesek, de ha pár tized hiányzik, akkor az addig alapvetően alulkormányzottan viselkedő autó túlkormányzott lesz, vagy fordítva. És erre akkor jövünk rá, amikor nagy a baj, mikor nagyot kell menteni, akkor csodálkozunk rá, hogy mit csinál ez az autó, és rossz esetben utána az első kép az az, hogy fekszünk a fehér kórteremben" – illusztrálta a beállítások fontosságát Zsurzs Jenő vezetéstechnikai instruktor, megjegyezve: az alulkormányzott autó kanyarban az orrát kezdi el tolni, vagyis a kijelölt ívnél nagyobbra kéredzkedik, a túlkormányzottságnál pedig megindul kifelé az autó hátsó traktusa, az a nehezebben kivédhető helyzet.
