Hétfő óta a YouTube-on már tilos politikai hirdetést közzétenni, októbertől pedig a Meta platformjain, a Facebook-on és az Instagramon sem engedélyezik ezeket. A közelgő válsztási kampány előtt ez feladat elé állítja a hazai pártokat is, és az elemzők véleménye is megosztlik, hogy merre vezet most a sikeres digitális kampány.

Kiszelly Zoltán, a Századvég politikai elemzési igazgatója szerint a kormányoldalnak nem okoz gondot a tiltás, hiszen a digitális polgári körök és a Harcosok Klubja kiváltja a hirdetéseket. Mint hangsúlyozta, az amerikai szolgáltatók csak Európában vezetik be a korlátozásokat, félve az uniós szabályozástó és a kilátásba helyezett bírságoktól, miközben az Egyesült Államokban Donald Trump második elnöksége idején éppen vezetnek ki mindenféle politikai korlátozást a techcégek.

„Nem gondolom, hogy a kormányoldalnak ez a váltás nagyobb probléma lenne, ugyanis felkészült erre az időpontra, ez előre tudható volt, a Harcosok Klubjával vagy a digitális polgári körök létrehozásával pont megpróbálja kiváltani a fizetett hirdetéseket az aktivisták nagy számával” – mondta Kiszelly Zoltán, és hozzátette, a nagyjából 30-40 ezer Harcosok Klubja-tag, illetve a több mint 70 ezer digitális polgári kör-tag jelentős támogatást jelent a kormánypártoknak.

Ezzel összevetve szerinte a Tisza Pártnak néhány tízezer online aktivistája lehet, míg a miniszterelnök már kiadta a jelszót, hogy a jelenlegi százezres digitális támogatói kört meg kell duplázni a hivatalos kampány kezdetére. „Az a cél, hogy a kormányoldal mögött a mostaninál kétszer, háromszor nagyobb aktivistagárda legyen, és ezzel próbálják kiváltani a fizetett hirdetések megszüntetését” – mondta a Századvég politikai elemzési igazgatója.

Arról is beszélt, hogy a politikai hirdetések korlátozása ellenére kormánypárti és ellenzéki oldalon is megmaradnak a tartalomgyártók, és a most épülő aktivistahálózatnak az lesz a szerepe, hogy ezeket a tartalmakat megossza a környezetében.

Horn Gábor: csak idő kérdése

A Fidesz-KDNP biztosan gyorsan megtalálja a módját, miként lehet kijátszani a politikai hirdetések tilalmát a nagy digitális platformokon – mondta az InfoRádióban Horn Gábor. A Republikon Alapítvány kuratóriumának elnöke felidézte, hogy a digitális térben eddig is jelen volt a kormányoldal, mert a Google-adatai szerint „az elmúlt hat évben a Fidesz és környezete többet költött a közösségi média felületein, mint az összes más európai ország”.

Horn Gábor szerint eddig is „döbbenetes túlsúlya” volt a kormányzatnak ezen a területen, ezért úgy látja, látszólag a kormányoldalt érinti a mostani intézkedés, de szerinte csak idő kérdése, hogy kitalálják ennek az ellenszerét. Ezek között említette, hogy a politikai hirdetéseket akár Európán kívülről is lehetne indítani, így kerülve ki a szolgáltatócégek csak az EU-ra vonatkozó korlátozását.

A Digitális Polgári Köröket, illetve a Harcosok Klubját viszont nem tartja a közösségi médiában a korlátozás ellen alkalmas megoldásnak a Republikon szakértője, mert úgy véli, ezek sokkal inkább offline szerveződések. A Harcosok Klubjának szerint sokkal inkább az aktivisták újbóli harcra fogása volt a célja, tehát hogy vidéken, a kis településeken „legyen, aki bedobja a végén a szórólapot, aki meggyőzi a kocsmában a vele együtt a iszogatót”.

„Nem látom azt, hogy ettől megváltozott volna alapvetően a Fidesz kommunikációja, nem láttam, hogy letolták volna a közösségi médiafelületekről sikeresen a Tisza Pártot, amely továbbra is uralja érdekes módon organikusan ezeket a közösségi felületeket” – mondta Horn Gábor.

Orbán Viktor is arról beszélt, hogy az ellenzék a digitális térben előrébb jár, és fel kell venni a tempóját, mert különben veszíteni fognak. A Republikon Alapítvány kuratóriumának elnöke úgy látja, erősebb az organikus elérés, mint a pénzen vásárolt, és az aktivisták is úgy érzik, hogy aktív részesei a folyamatoknak, és szerinte az ellenzéki körökben ennek nagy a népszerűsége, mert egyfajta elkötelezettséget jelent a kapcsolódás a közösségi térben.

„A Fidesznek mintha erre eddig nem lett volna szüksége, nem ezeken a felületeken szerveződött, mintha elment volna ilyen értelemben mellette az idő” – értékelt az elemző, és hozzátette, úgy látja, a digitális közösségépítésnek a kormányoldalon még nincs elég ereje.