Nagyszabású díjátadóval tért vissza csaknem tíz év szünet után Magyarországra a Gault&Millau francia étteremkalauz. A friss magyarországi Gault&Millau étteremkalauz a legjobb hazai éttermek listáját és leírását tartalmazza. Harmath Csaba, a kiadvány hazai szakmai vezetője beszámolt arról, hogy az étteremkalauz egy évig készült, autonóm és inkognitóban lévő tesztelőik, "inspektoraik" ez idő alatt járták a magyarországi éttermeket, és számos szempont alapján pontozták azokat.

A magyarországi étteremkalauzba 1 szakácssapkával került be 120 étterem, ezek a „megbízható, remek konyhával” rendelkező éttermek 11 és 12,5 pont közötti értékelést kaptak. 13 és 14,5 pont közötti értékelés (2 szakácssapkát) 43 étterem kapott „kiváló minőségű, egyedi konyhájáért”. A 15 és 16,5 pont közé, 3 szakácssapkával értékelt éttermek közé tizennégy étterem került „magas szintű konyhaművészetével”.

A legmagasabb kategóriával, 17 és 18,5 pont közötti eredménnyel és 4 sapkával („kiemelkedően magas szintű konyhaművészet”) összesen öt hazai étterem büszkélkedhet: a Babel Budapest (a séf Kaszás Kornél), a tatai Platán Gourmet Restaurant (Pesti István), illetve a budapesti Rumour by Rácz Jenő (Rácz Jenő), a Salt (Tóth Szilárd), valamint a Stand (Szulló Szabina és Széll Tamás).

Szulló Szabina (Stand Étterem és Stand25 Bisztró) az év séfje, Csillag Richárd az év ifjú tehetsége (Lokal at the Lake és Lokalista), a jövő tehetsége Kaszás Kornél lett (Babel Budapest), az év sommelier-je Kincses Dávid (Arany Kaviár Étterem), az év pop étterme pedig a Panificio il Basilico (a séf Szabadfi Szabolcs).

A Gault&Millau étteremkalauzt két francia újságíró és gasztrorajongó, Henri Gault és Christian Millau alapította 1965-ben, ez volt a céljuk, hogy ne csak a csúcséttermekre fókuszáljanak, hanem kicsit szélesebben, a mindenki által elérhető éttermeket is próbálja bemutatni – tudta meg az InfoRádió Harmath Csabától. Franciaországban 1972-ben sikerült megjeleníteni az első kalauzt, ma pedig már több mint ötezer étterem van benne, a lefedett terület pedig Franciaország mellett további 19 ország az EU-ban.

„Pontszámokat adunk 0-tól 20-ig, a nyomtatott kalauzba vagy annak online változatába 10 pont fölött kerülnek be éttermek, az egy szakácssapkás kategória 11 pont fölött van, 13-tól már két szakácssapkás egy étterem. Magyarországon a legjobb éttermek jelen pillanatban négy szakácssapkát érnek el, öt szakácssapkás étterem a régiónkban egyedül Ausztriában van” – vázolta a kiadvány hazai szakmai vezetője.

Idén a legmagasabb eredményt elérő étterem a Stand lett, ez a szakma számára nem nagy meglepetés, rajta kívül négy szakácssapkát négy étterem kapott, ami a szakértő szerint azért nagy büszkeség, mert idehaza több az ilyen minősítésű étterem, mint Csehországban és Szlovákiában együttvéve.

Kiemelendő Szulló Szabina, aki a Stand étterem, illetve a Stand 25 Bisztró séfje, ő birtokolja most az év séfje címet.

„Szulló Szabina kapta azt a díjat, ami a legnagyobb presztízzsel jár a mi olvasatunkban, ez pedig az év séfje.

Olyan séfet próbálunk ilyenkor mindig díjazni, akinek egy életmű van a háta mögött, nagyon magas kategóriájú étteremben dolgozik, és folyamatosan magas teljesítményt nyújt. Ő mindenképpen ilyen, és amit nagyon szerettünk volna ezzel a díjjal kiemelni, hogy ő általában a háttérben maradó séf” – mondta Harmath Csaba, és emlékeztetett, Szulló Szabina Széll Tamással párban dolgozik, és Széll Tamást „mindenki ismeri, ő van a fényben”.

A kiadvány szakmai vezetője arról si beszélt, hogy egyre többen vállalják azt, hogy nem feltétlenül fine dining ételeket kínálnak, hanem komplett éttermi élményt a vendégeiknek. Különösen vidéken igaz szerinte ez, ahol gyakran egészen kis helyeken fantasztikus dolgokat tesznek le a tányérra.

”Jó az irány, meg szeretünk is étterembe járni, persze természetesen, ha erre még nagyobb lenne a családi keret, akkor ez sokkal jobban működne. Itt még nem tartunk, de folyamatosan haladunk” – mondta Harmath Csaba, és úgy látja, a könnyebben megvalósítható, könnyebben értelmezhető és jobb ízvilágot képviselő ételek kerülnek előtérbe. Szívesen díjazzák azokat is, akik próbálnak helyi alapanyagokat helyi kisgazdáktól vásárolni.

A szakember arról is beszélt, hogy egyszerre lesz elérhető nyomtatott és online formában is a kalauz, mert szerinte kézbe venni egy kiadványt mindig egy presztízs, például ha egy szálloda recepcióján megtalálja egy vendég. „Szeretjük forgatni, néha beleolvasunk, amikor viszont konkrétan keresek egy éttermet, akkor már az online verziót fogom preferálni” – mondta Harmath Csaba, és hozzátette, ugyanaz a tartalom érhető el mindkét felületen, ráadásul nemcsak magyarul, hanem angolul is.