Infostart.hu
eur:
362.21
usd:
311.95
bux:
147747.91
2026. szeptember 4. péntek Rozália
Aszállyal sújtott kukorica Orosháza közelében 2022. július 7-én.
Nyitókép: MTI/Rosta Tibor

Nem kukoricáznak – új utakra kell térniük a magyar gazdáknak

Az aszály miatt nem túl sok kukorica terem idén Magyarországon. A gazdáknak egyes magyar régiókban már azon kell gondolkodniuk, hogy mit vessenek el, ami bírja a hőséget és a vízhiányt – még a cirok is szóba jöhet. A kormány szerint a várható termés mennyisége éppen fedezi az igényt, mégis szükség lesz importra.

Négymillió tonna kukorica várható idén – jelentette be a közelmúltban a Facebook-oldalán az agrárminiszter, emlékeztetve, hogy a kukoricatermesztőknek a fajtaválasztással is alkalmazkodniuk kell a klímaváltozáshoz, ugyanis leginkább a kukorica szenvedi meg az aszályos időszakot. Nagy István szerint ez a kukoricatermés épp a hazai ellátásra elég, ám mivel nem mindenki egyszerre fog értékesíteni, ezért ebből a mennyiségből exportra is megy, ami helyett viszont importálni kell majd, hogy az ipar számára mindig elegendő készlet álljon rendelkezésre.

Braunmüller Lajos, az Agrárszektor főszerkesztője ezzel kapcsolatban az InfoRádióban kijelentette: a négymillió tonnás kukoricatermés kifejezetten gyenge. Nagyon rossz években volt ilyenre példa, például 2022-ben, az emlékezetes aszály évében volt nagyon alacsony, hárommillió tonna környéki termés, az Alföldön akkor lényegében semmi sem termett. Viszont volt a magyar mezőgazdaságban nem is olyan régen egy csúcsév, amikor a kilencmillió tonnát is meghaladta a termés, ami egyébként általában hat és nyolcmillió tonna között szokott lenni.

Az idei kukoricatermésnek a minőségével kapcsolatban is vannak fenntartások, de egyelőre kevés konkrétum ismert. Tavaly az okozott gondot, hogy

a termés jelentős mértékben aflatoxinnal volt szennyezett – ezt a toxint a kukoricán élősködő gombák termelik, és a jelenléte kizár egy sor felhasználási lehetőséget.

Bizonyos szennyezettségi határérték felett az ilyen terményt emberi fogyasztásra, de takarmánynak vagy izocukor gyártására (magas fruktóztartalommal és kalóriaértékkel rendelkező cukorszirup, amely a kristálycukor helyettesítésére alkalmaznak) sem lehet használni. Egyéb ipari felhasználásra, például bioetanol gyártására alkalmas, de így beszűkül az értékesítés, csökkentve az árakat. Ez megtörtént tavaly és a korábbi években is, emlékeztetett Braunmüller Lajos, hozzátéve, hogy idén is előfordulhat az aflatoxin-szennyezettség problémája, hiszen az időjárási körülmények távolról sem voltak ideálisak.

A szakember szerint az elmúlt évek azt bizonyítják, hogy

a magyar klíma egyre kevésbé alkalmas a kukoricatermesztésre, de ez nem azt jelenti, hogy a kukoricatermesztést fel kellene adni,

hiszen például a Dunántúl egyes részein – főként a Balatontól északra –, vagy a Dunántúl déli részein is jobb a csapadékellátás, mint az Alföldön, ahol drámai az aszályhelyzet. Nemcsak a lehulló csapadék mennyiségével van baj itthon, hanem a lehulló csapadék időbeli és területi eloszlásával is. Az Alföldre kirívóan kevés csapadék jut, ráadásul a június idén szinte csapadékmentesen telt el a régió egyes részein, holott a kukorica fejlődésében a májusi-júniusi csapadék szerepe kifejezetten jelentős lenne.

A változó hazai klimatikus viszonyok miatt Braunmüller Lajos szerint a gazdák egy részének vagy más kukoricafajtára kellene átállnia – itthon genetikailag módosított kukoricákat nem lehet termeszteni, de korai érésű fajtákkal leválthatók a most használtak, igaz, ezek termésmennyisége kicsivel kisebb a jelenlegiekénél –, vagy növelhetik a búza, a napraforgó vetésterületét, vagy pedig

érdemes lenne áttérniük a cirok ültetésére.

Mint mondta, más országokban, ahol a kukorica már nem működött – például Dél-Franciaországban vagy Olaszországban – a ciroktermesztés nagy léptekkel haladt előre. Magyarországon is van ebben fejlődés, kísérleteznek vele a termelők, valamelyest feldolgozói igény is van rá, tehát lehetséges, hogy a legmostohább területeken, ahol a kukorica már "nem játszik", ott cirok teremjen. Ez ugyanis egy afrikai eredetű növény, és sokkal jobban bírja a szárazságot és a hőséget, mint a kukorica.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Hack Péter szerint így lehetne gyorsítani a magyar igazságszolgáltatáson

Hack Péter szerint így lehetne gyorsítani a magyar igazságszolgáltatáson

Felülvizsgálja a kormány a büntetőeljárások elhúzódásának okait. A miniszterelnök szerint a cél előkészíteni minden olyan jogszabályi, szervezeti és finanszírozási változtatást, ami rövidítheti a nyomozásokat, az ügyészségi eljárásokat és a bírósági szakaszt. Hack Péter jogász, az ELTE emeritus professzora az InfoRádióban azt mondta: nemzetközi összehasonlításban nem kiemelkedően hosszúak a magyar perek, de lehetne gyorsítani rajtuk.

Szakértő az EU-költségvetésről: Magyarországnak nem érdeke az uniós politikákra jutó összegek csökkentése

Az úgynevezett „takarékos” EU-tagországok szerint észszerűtlenül magasak az uniós költségvetési tervezet fő számai. A nettó befizetőnek számító Németország, Ausztria, Dánia, Finnország, Hollandia és Svédország közös tanácskozást tartott, ami után közölték: az Európai Bizottságnak a csaknem kétezer milliárd eurós tervezett költségvetést több százmilliárddal csökkentenie kell.
inforadio
ARÉNA
2026.09.07. hétfő, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatója
Felpörög a diplomácia Moszkvában és Kijevben, Trump követeli vissza a pénzét - Percről percre híreink az orosz-ukrán háborúról pénteken

Felpörög a diplomácia Moszkvában és Kijevben, Trump követeli vissza a pénzét - Percről percre híreink az orosz-ukrán háborúról pénteken

Volodimir Zelenszkij csütörtökön bejelentette, hogy a közeljövőben amerikai tárgyalóküldöttség látogat Kijevbe és Moszkvába az orosz–ukrán háború lezárását célzó diplomáciai erőfeszítések részeként. "A következő napokban várjuk őket, ez rendkívül fontos" - tette hozzá az ukrán elnök. Donald Trump amerikai elnök közben "némileg megkésve" kártérítést követel az Ukrajnának nyújtott támogatásért. Szerinte az európai országoknak vissza kellene fizetni azt a "több százmilliárd dollárt", amit "ingyen kapott" Ukrajna és a NATO. Cikkünk folyamatosan frissül a legutóbbi fejleményekkel az orosz-ukrán fronton.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×