Infostart.hu
eur:
384.97
usd:
331.89
bux:
122311.2
2026. január 17. szombat Antal, Antónia
Aszállyal sújtott kukorica Orosháza közelében 2022. július 7-én.
Nyitókép: MTI/Rosta Tibor

Nem kukoricáznak – új utakra kell térniük a magyar gazdáknak

Az aszály miatt nem túl sok kukorica terem idén Magyarországon. A gazdáknak egyes magyar régiókban már azon kell gondolkodniuk, hogy mit vessenek el, ami bírja a hőséget és a vízhiányt – még a cirok is szóba jöhet. A kormány szerint a várható termés mennyisége éppen fedezi az igényt, mégis szükség lesz importra.

Négymillió tonna kukorica várható idén – jelentette be a közelmúltban a Facebook-oldalán az agrárminiszter, emlékeztetve, hogy a kukoricatermesztőknek a fajtaválasztással is alkalmazkodniuk kell a klímaváltozáshoz, ugyanis leginkább a kukorica szenvedi meg az aszályos időszakot. Nagy István szerint ez a kukoricatermés épp a hazai ellátásra elég, ám mivel nem mindenki egyszerre fog értékesíteni, ezért ebből a mennyiségből exportra is megy, ami helyett viszont importálni kell majd, hogy az ipar számára mindig elegendő készlet álljon rendelkezésre.

Braunmüller Lajos, az Agrárszektor főszerkesztője ezzel kapcsolatban az InfoRádióban kijelentette: a négymillió tonnás kukoricatermés kifejezetten gyenge. Nagyon rossz években volt ilyenre példa, például 2022-ben, az emlékezetes aszály évében volt nagyon alacsony, hárommillió tonna környéki termés, az Alföldön akkor lényegében semmi sem termett. Viszont volt a magyar mezőgazdaságban nem is olyan régen egy csúcsév, amikor a kilencmillió tonnát is meghaladta a termés, ami egyébként általában hat és nyolcmillió tonna között szokott lenni.

Az idei kukoricatermésnek a minőségével kapcsolatban is vannak fenntartások, de egyelőre kevés konkrétum ismert. Tavaly az okozott gondot, hogy

a termés jelentős mértékben aflatoxinnal volt szennyezett – ezt a toxint a kukoricán élősködő gombák termelik, és a jelenléte kizár egy sor felhasználási lehetőséget.

Bizonyos szennyezettségi határérték felett az ilyen terményt emberi fogyasztásra, de takarmánynak vagy izocukor gyártására (magas fruktóztartalommal és kalóriaértékkel rendelkező cukorszirup, amely a kristálycukor helyettesítésére alkalmaznak) sem lehet használni. Egyéb ipari felhasználásra, például bioetanol gyártására alkalmas, de így beszűkül az értékesítés, csökkentve az árakat. Ez megtörtént tavaly és a korábbi években is, emlékeztetett Braunmüller Lajos, hozzátéve, hogy idén is előfordulhat az aflatoxin-szennyezettség problémája, hiszen az időjárási körülmények távolról sem voltak ideálisak.

A szakember szerint az elmúlt évek azt bizonyítják, hogy

a magyar klíma egyre kevésbé alkalmas a kukoricatermesztésre, de ez nem azt jelenti, hogy a kukoricatermesztést fel kellene adni,

hiszen például a Dunántúl egyes részein – főként a Balatontól északra –, vagy a Dunántúl déli részein is jobb a csapadékellátás, mint az Alföldön, ahol drámai az aszályhelyzet. Nemcsak a lehulló csapadék mennyiségével van baj itthon, hanem a lehulló csapadék időbeli és területi eloszlásával is. Az Alföldre kirívóan kevés csapadék jut, ráadásul a június idén szinte csapadékmentesen telt el a régió egyes részein, holott a kukorica fejlődésében a májusi-júniusi csapadék szerepe kifejezetten jelentős lenne.

A változó hazai klimatikus viszonyok miatt Braunmüller Lajos szerint a gazdák egy részének vagy más kukoricafajtára kellene átállnia – itthon genetikailag módosított kukoricákat nem lehet termeszteni, de korai érésű fajtákkal leválthatók a most használtak, igaz, ezek termésmennyisége kicsivel kisebb a jelenlegiekénél –, vagy növelhetik a búza, a napraforgó vetésterületét, vagy pedig

érdemes lenne áttérniük a cirok ültetésére.

Mint mondta, más országokban, ahol a kukorica már nem működött – például Dél-Franciaországban vagy Olaszországban – a ciroktermesztés nagy léptekkel haladt előre. Magyarországon is van ebben fejlődés, kísérleteznek vele a termelők, valamelyest feldolgozói igény is van rá, tehát lehetséges, hogy a legmostohább területeken, ahol a kukorica már "nem játszik", ott cirok teremjen. Ez ugyanis egy afrikai eredetű növény, és sokkal jobban bírja a szárazságot és a hőséget, mint a kukorica.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Újabb adag ónos eső jön, ipari hóval

Borult, párás, helyenként tartósan ködös idővel indult a péntek, több térségben pedig ónos eső és ónos szitálás is nehezítheti a közlekedést. Elsősorban az északi és keleti országrészben kell csúszós utakra számítani, miközben a nyugati megyékben sűrű, zúzmarás köd rontja a látási viszonyokat.
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
Meglepő bejelentést tett Trump - Mutatjuk a piaci reakciókat!

Meglepő bejelentést tett Trump - Mutatjuk a piaci reakciókat!

Az elmúlt napokban a geopolitikai események voltak a befektetők fókuszában, Grönland kérdése továbbra is a terítéken van, miután tegnap este európai katonák érkeztek a szigetre, Trump pedig továbbra sem állt el annak megszerzésétől. Az ázsiai tőzsdék emelkedtek, részben annak is köszönhetően, hogy az USA kereskedelmi megállapodást jelentett be Tajvannal, amely vállalta, hogy az alacsonyabb vámok érdekében jelentős mértékű beruházást fog végrehajtani az Egyesült Államokban. Európában ezzel szemben gyengébb volt a hangulat, a magyar tőzsde viszont fittyet hányt erre és új csúcsot döntött. Amerikában pedig a stagnálás volt jellemző a tőzsdéken.  Eközben Donald Trump meglepő módon visszakozott, hogy az eddigi legesélyesebb aspiránsnak gondolt Kevin Hassettet jelölje a Federal Reserve élére.  Kidurran az AI lufi, vagy mindent elsöpör a legújabb megatrend? Következő befektetői klubunkon erről lesz szó. Információ és jelentkezés

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×