Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.83
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója beszél A liberalizmuson túl - a politika visszavétele a nemzeti érdek szolgálatában címmel rendezett panelbeszélgetésen a Mathias Corvinus Collegium által szervezett MCC Feszten Esztergomban, a MOL Nagyszínpadon 2025. július 31-én.
Nyitókép: MTI/Purger Tamás

Az új nemzeti konzultáció október 1-jén indul - közölte Orbán Balázs

Európa súlyos kihívások elé néz, ezekre csak az erős és sikeres nemzetek fognak tudni válaszokat adni, ezért volt fontos, hogy a Digitális Polgári Körök (DPK) szombaton tartott első országos találkozóján 12 ezer ember, köztük rengeteg művész, sportoló, tudós, közéleti szereplő állt ki a közös gondolkodás és a polgári jobboldali konzervatív keresztény értékek mellett - mondta a miniszterelnök politikai igazgatója a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában.

Orbán Balázs közölte: Brüsszelnek, az Európai Unió liberális központjának is van javaslata arra, hogy milyen politikai válaszokat adjunk a háborúval, a migrációval, a zöld átmenettel és a versenyképességgel összefüggésben, ám ezek rendre elbuknak, és egyre több ember érzi Magyarországon, hogy "ha ezeket az utakat elfogadjuk", akkor "Magyarország is lejtmenetre kerül, és egyre rosszabb és rosszabb lesz a helyzet".

A DPK-k közössége éppen azért jött létre, azért szerveződik, hogy "a sajátos magyar utat megtaláljuk", és a következő 15 év hatalmas kihívásaira legyen egy sajátosan magyar válasz, ami működik, és "ami Magyarországot emelkedő pályán tartja" - tette hozzá.

A miniszterelnök politikai igazgatója kitért rá, az új nemzeti konzultáció október 1-jén indul, elsődlegesen a közteherviselésről, adózásról szól, a konkrét kérdéseket a következő napokban hozzák nyilvánosságra.

Orbán Balázs kijelentette: "mi Magyarországon úgy érezzük, nem szeretnénk, ha az adóterhek növekednének, nem szeretnénk több pénzt küldeni a brüsszeli központba", és nem szeretnénk több pénzt küldeni Ukrajna finanszírozására", és vissza kell utasítanunk a Tisza Párt adóemelési terveit, azaz az adókedvezmények eltörését, a családi adótámogatások visszavágását, a személyi jövedelemadó kulcsok, vagy a vállalkozásokat sújtó adók emelését.

"Vissza tudjuk utasítani, de mivel nemcsak egy ellenzéki párt követeléséről, hanem arról is szó van, hogy a brüsszeli hivatalos politikai irány és elvárás Magyarországgal szemben évek óta az, hogy tegye meg ezeket az adóemelési intézkedéseket, ezért úgy gondoljuk, csak akkor fogunk tudni ezeknek ellenállni, ha egy nemzeti konzultáción megkérdezzük a magyarokat, és az ő véleményükkel felvértezve állunk helyt az előttünk álló küzdelmekben" - fogalmazott.

"Az ellenzéki oldalon egyre kevésbé vannak érvek, és akkor jön a hangos kiabálás, meg az erőszak, de azért mégiscsak ez a mi közös országunk, és eddig meg tudtuk őrizni a béke szigetének, és jó lenne, ha a fegyvereknek meg erőszaknak nem lenne helye a politikában" - mondta.

Kijelentette: a Fidesz-KDNP mindenképpen ezt a pozíciót fogja képviselni az előttünk álló hónapokban, a választási kampány nehéz időszakában is.

A Tisza Párt elnöke, Magyar Péter a közzöségi médiában reagált ezekre a gondolatokra is.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×