Infostart.hu
eur:
362.52
usd:
312.15
bux:
147747.91
2026. szeptember 5. szombat Lőrinc, Viktor
A Hévízi Tófürdő nemrég bezárt, tavi fürdőépülete az Építési és Közlekedési minisztérium sajtótájékoztatójának napján, 2025. július 9-én. A kormány 381 millió forint támogatást ad az épület rövidtávú helyreállítására.
Nyitókép: MTI/Katona Tibor

Ettől lesz egy magyar település igazán biztonságos – a legjobb Hévíz és a második Siófok példája

Hévíz lett Magyarország legbiztonságosabb települése egy nemzetközi felmérés szerint. A világ egyik legnagyobb, közösségi alapon működő statisztikai adatbázisa, a Numbeo szerint hazánkban ebben a Zala vármegyei fürdővárosban a legkevésbé veszélyes éjszaka egyedül kimenni az utcára. A második legbiztonságosabb magyar település pedig Siófok lett, ahol a polgármester korábban rendőrkapitány volt. A két város vezetői az InfoRádióban beszéltek településeik sikeréről.

"Hévíz már az én gyerekkoromban is az egyik legbiztonságosabb város volt " - hangsúlyozta Naszádos Péter. A polgármester többgenerációs hévízi, így kellő rálátása van a város helyzetére. Mint mondta, éppen ez a biztonságérzet vezette őt is vissza szülőhelyére, pedig korábban több külföldi helyen is megfordult. "Hévízen olyan biztonságos környezetben lehet élni, ami elsőrangú a családok számára, és ezt nemcsak a helyiek, hanem az a sok turista is így érzi, aki megfordul nálunk. Itt tényleg szabadon ki lehet menni az utcára, és teljes biztonságban lehet egész nap sétálni" – mondta büszkén a város első embere.

Az, hogy Hévíz lett a legbiztonságosabb település, különösen azért érdekes, mert nagyon sokfelől érkezik a rengeteg látogató, akik sokféleképpen viselkedhetnek. Mégis, a telapülésen rend, béke és nyugalom honol.

"Szerintem ennek az egyik oka, hogy a város a Festeticsek kora óta egyfajta találkozópont Kelet és Nyugat között. Ahogy az emberek beértek Hévízre, mindenki lerakott mindent. Ezért is mondták régen, hogy Hévíz olyan, mint Közép-Európa Monacója. Mi pedig a városnak ezt az egykori rangját szeretnénk visszaépíteni" – mesélt a terveikről Naszádos Péter.

Amiért annyian jönnek ide: a hévzi-tó. Kép: Wikipédia
Amiért annyian jönnek ide: a Hévízi-tó. Kép: Wikipédia/HTME

Hévízen rengeteg házasságot is kötnek az idelátogatók, a rendszerváltás előtt pedig kelet- és nyugat-német családok kedvelt találkozó helye volt. Bár a városnak mindössze ötezer állandó lakója van, mégis, akik idejönnek, második otthonukként tekintenek rá.

"Az ideköltőzök is rendkívül vegyes képet mutatnak: nagyon nagy arányban élnek köztünk németek, osztrákok, oroszok, ukránok, és persze mindenki ugyanúgy békében van a másikkal. Az ökumenikus kereszténység is elindult, tehát a városi rendezvényeinken van katolikus és református áldás, de van evangélikus lelkészasszonyunk, valamint ortodox papunk is" – mondta Hévíz polgármestere.

Ez a sokféleség a gyerek között is megmutatkozik, mivel az iskolában szintén sok nemzetiség megtalálható. Járnak ide német, brit, orosz, ukrán gyerekek, akik együtt, békében élnek, hiszen az egész közösség is ebben szocializálódott – emelte ki.

Naszádos Péter szerint már az ő gyerekkorában is jellemző volt ez a sokszínűség, ami egyfajta világvárosi jelleget adott Hévíznek. "Mi olyan környezetben nőttünk föl, ahol mindenki beszélt németül és oroszul, aztán a kilencvenes évektől bejött az angol. Alap dolog volt, hogy több nyelven beszél az egész település" – magyarázta.

Hévíz sétáló utcája. Kép: Wikipédia
Hévíz sétálóutcája. Kép: Wikipédia/HTME

Ugyanakkor az évente idelátogató több millió turista egyúttal biztonsági kockázatokat is jelent, amire a város vezetésének különösen ügyelnie kell.

"Egyrészt van saját rendőrkapitányságunk, ami egy nagyobb létszámú rendőrőrsöt jelent. Az itt szolgáló rendőrök Hévíz és szűk térségének biztonságára ügyelnek, és ebben az önkormányzat a lehető legnagyobb mértékben támogatja őket. Másrészt a 2000-es évek elejétől folyamatosan fejlesztjük a köztéri kamerarendszerünket, és ez szintén sokat jelent a biztonság szempontjából" – ismertette a polgármester. Arról is beszélt, hogy a városban működik egy polgárőr szervezet is, amit ugyancsak támogat az önkormányzat. Ám a legfontosabbnak azt nevezte, hogy maguk a helyiek egy nagyon összetartó közösséget alkotnak, akik ügyelnek egymásra.

A Numbeo szerint a második legbiztonságosabb magyar település Siófok

A balatoni város polgármestere korábban itt volt rendőrkapitány, így amikor megválasztották, elég határozott elképzelésekkel foglalta el a hivatalát. "Kidolgoztam a munkatársaimmal és a megyei, illetőleg a városi rendőrkapitánysággal egy koncepciót, aminek mostanra érett be a gyümölcse, úgyhogy nagyon örültem ennek az eredménynek" – nyilatkozta Lengyel Róbert. Bár kicsit meglepte a helyezés, mivel nem gondolta, hogy a város biztonsági stratégiája ennyire jól beválik.

Magyarország második legbiztonságosabb városa, Siófok. Kép: Wikipédia
Magyarország második legbiztonságosabb városa, Siófok. Kép: Wikipédia/SNRTZ

Ennek egyik legfontosabb elemeként a térfigyelőkamera-hálózat kiépítését nevezte. Mint mondta, a város legkevésbé biztonságosnak tartott részén, az elhíresült Petőfi sétányon kezdték a megfigyelőrendszer telepítését, amit éveken keresztül gyakori járőrözéssel erősítettek meg. Néhány éven belül itt 90 százalékkal csökkent a bűncselekmények száma. Ez aztán szinte húzta magával az egész várost, ami a mostani remek eredményben is meglátszik – tette hozzá Siófok polgármestere.

Azért persze a Balaton-parti városban sem tétlenkednek a bűnözők. Az idei évben is, mint eddig szinte mindig, a vagyon elleni bűncselekmények, különösen a strandlopások a leggyakoribbak. Ezeket viszonylag nehéz hatósági eszközökkel megelőzni, inkább a sértetteknek kellene egy kicsit elővigyázatosabbnak lenniük – hívta fel a figyelmet Lengyel Róbert. Viszont örvendetesnek nevezte, hogy erőszakos bűncselekményekből már viszonylag kevés fordul elő: emberölés például évek óta nem történt Siófokon. Persze a polgármester elismerte, hogy azért az éjszakában még néha akadnak kisebb csetepaték, verekedések, de azoknak nagyon gyorsan és határozottan vet véget a rendőrség.

Siófok egykor rossz hírű Petőfi sétánya. Kép: Wikipédia
Siófok egykor rossz hírű Petőfi sétánya. Kép: Wikipédia/SNRTZ

Hévízhez hasonlóan Siófokon is az idelátogató rengeteg turista okozza a legtöbb gondot közbiztonsági szempontból. A 25 ezres állandó lakos mellé egy hétvégén akár 200 ezer látogató is érkezhet. "Nyilván ez plusz terheket és feladatokat is ró ránk, illetve a közbiztonságért első körben felelő rendőrségre" – mondta a polgármester.

Lengyel Róbert beszélt a jövőről is, hiszen a város biztonságát csak folyamatos fejlesztéssel lehet szavatolni. Ebben kiemelt helyen szerepel a kamerarendszer bővítése.

"Emellett nagyon odafigyelünk a város közlekedésbiztonságára. Évek óta folyik az okoszebra-programunk. Azt tűztük ki célul, hogy ennek a ciklusnak a végére minden jelentősebb gyalogátkelőhely ilyen legyen Siófokon. A rendőrségi statisztikák szerint ahol ezek működnek, ott az elmúlt években egyetlen gyalogost sem ütöttek el" – hangsúlyozta.

Még hozzátette, hogy a város rendőrkapitányával folyamatosan egyeztetnek, és az önkormányzat mindent megtesz a testület támogatása érdekében. "A kapitány úr jelzi, hogy milyen igényei vannak a város felé. Nyilván a lehetőségeink függvényében mi igyekszünk minden ilyen rendőrségi kérésnek eleget tenni. Ennyit tehetünk, és ezt meg is tesszük" – nyilatkozta az InfoRádiónak Lengyel Róbert.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Temérdek aranyon ül Szudán – de hiába, fegyveres kiskirályok rabolják szét

Temérdek aranyon ül Szudán – de hiába, fegyveres kiskirályok rabolják szét

Több mint 1,25 millió menekült tér vissza a polgárháború által sújtott Szudánba – derül ki az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának közléséből. Ennek okairól és lehetséges következményeiről Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet igazgatója, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója beszélt az InfoRádióban.

Már kimutatható, hogy az újabb generációk képességeit rontották az okoseszközök

Most első alkalommal fordulhat elő, hogy egy fiatal generáció bizonyos képességekben rosszabbul teljesít, mint a szülei korosztálya – mondta Pöltl Ákos. A Semmelweis Egészségfejlesztési Központ digitális gyermekvédelmi szakértője a Kék Bolygó podcastban arról beszélt, hogyan befolyásolhatja a túlzott okostelefon-használat a gyerekek idegrendszeri fejlődését, figyelmét és tanulási képességeit.
inforadio
ARÉNA
2026.09.07. hétfő, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×