A japán cserebogár (Popillia japonica) alig nagyobb, mint egy kávészem, de hatalmas károkat tud okozni. Az Európai Unió szakértői a 20 legveszélyesebb rovar közé sorolják és az emberi tevékenységnek, utazásnak, szállításnak köszönhetően terjed egyre szélesebb körben – olvasható a magyarmezogazdasag.hu-n.

Most a német–osztrák–svájci hármashatárnál fekvő Lindau közelében fogtak be öt példányt, de már Szlovéniában is észlelték.

A bajor állami mezőgazdasági hivatal (LfL) szerint öt hím japánbogarat fogtak, ami riadalmat keltett a szakértők körében. Miután 2024-ben a svájci–német határon elfogták az első bogarakat, a bajor szakemberek szorosabbra húzták a csapdahálót. Az LfL 80 csapdával keresi az invazív kártevőt a közlekedési útvonalak mentén és a veszélyeztetett helyeken.

Ezek a bogarak több okból is veszélyesnek számítanak. Először is, gyorsan és tömegesen képesek szaporodni. Másodszor,

gyakorlatilag mindent megesznek, amit a növényvilág kínál: több mint 400 növényfajt támadnak meg.

Ezek közé tartozik számos gyümölcsnövény, különösen a csonthéjasok, a szőlő, a kukorica, a szója, a rózsa, a haszon- és díszgyep, más dísznövények és fák, például juhar, nyír és hárs.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara arra figyelmeztet, hogy hazánkat is fenyegeti a japán cserebogár. A Japánban és Oroszország távol-keleti területein őshonos bogár hazájában nem okoz jelentős kárt, mivel természetes ellenségei a populációt alacsony szinten tartják. Emellett más cserebogárfajokkal is versenyeznie kell.

Őshazáján kívül viszont jelentős kárt okoz, aminek egyik fő oka, hogy több mint 400 különböző gazdanövénye ismert, és invazív rovarként ellenségei/ellenfelei sincsenek.

Európában először 2014-ben Olaszországban jelent meg. Három évvel később Svájcban észlelték a károsítót, mára pedig Portugáliában, Németországban és Szlovéniában is igazolták a jelenlétét. Megjelenésében, betelepedésében főként a személy- és áruszállításnak van jelentős szerepe.

Hazánkban még nincs jelen a károsító, de potenciális veszélyt jelent.