A Magyar Honvédség vitéz Szentgyörgyi Dezső 101. Repülődandár bázisán tartott kibocsátó ünnepségen Kajári Ferenc altábornagy arról beszélt, hogy a NATO keleti szárnyán a légi jelenlét nem csupán katonai gyakorlat, hanem stratégiai üzenet, hiszen a szövetség tagjai egymás biztonságáért is felelősséget vállalnak.

Mint mondta: a honvédség Gripenjei nemcsak a magyar légteret őrzik, ugyanis Magyarország régiós szerepvállalása keretében több mint egy évtizede védi Szlovénia légterét, és 2024-től Szlovákia és Horvátország is a magyar légierő oltalma alatt áll - fogalmazott.

Hangsúlyozta: nem egyszerűen katonák indulnak el misszióba, velük együtt útra kel a Magyar Honvédség egyik legmodernebb és legmegbízhatóbb képessége, amely nap mint nap helytáll a magyar légtér védelmében, és most újra nemzetközi színtéren méretteti meg magát - tette hozzá.

Kajári Ferenc kiemelte: a kontingens gerincét a kecskeméti MH 101. Szentgyörgyi Dezső Repülődandár adja, de veszprémi, szolnoki és pápai katonák szaktudása nélkül nem lehetne teljes ez a feladat. Hozzátette, 2022-ben 19 éles riasztás és 62 gyakorló felszállás történt a magyar kontingens részvételével. "Több mint 300 órányi repülés, minden egyes alkalommal a magyar katonai szakértelem és fegyelem bizonyítékaként" - mondta.

Az altábornagy szerint ez a felkészültség azonban nemcsak technológia kérdése. A Gripenek technikailag minden tekintetben alkalmasak a feladatra, de a repülőgépek képességei önmagukban mit sem érnének azok nélkül, akik nap mint nap biztosítják működésüket. A pilóták, a műszakiak, az irányítók, az ellátók, az összekötők mindannyian azért szolgálnak, hogy biztonság legyen a levegőben, így a földön is - hangsúlyozta.

"A vadászrepülőgépek, és az azokat levegőbe emelő, kiszolgáló, biztosító állomány ezúttal is felkészült, elhivatott és összeszokott közösséget alkot" - tette hozzá.

Kajári Ferenc rámutatott: a NATO Balti Légtérrendészeti Szolgálat mégsem csupán légierő-misszió. Ez egy látható és kézzelfogható példája a szövetségi szolidaritásnak, amelyben Magyarország nemcsak részt vesz, hanem vezető szerepet vállal. "Nem haszonélvezői vagyunk a közös védelemnek, hanem aktív építői is" - fogalmazott.

Hangsúlyozta: szerdán nemcsak egy kontingenst indul útjára, hanem Magyarország egyben megerősíti elkötelezettségét: a Magyar Honvédség képes nemzetközi környezetben, többnemzeti együttműködésben is helytállni mind szakmailag, mind emberileg, mind katonailag - húzta alá.

Tősér Péter, a Baltikum Légtérrendészeti Misszió parancsnoka a közmédiának adott interjúban arról beszélt, hogy az állomány nagy része már legalább egy, de több mint fele két missziót is megjárt. A szolgálat pedig a kontingens tagjai részéről nem igényelt különleges felkészülést, hiszen ezeket a feladatokat látják el nap mint nap a magyar légtérben is.

Mint elhangzott, a Magyar Honvédség Balti Fegyveres Légvédelmi Készenléti Alegység a litvániai Siauliai repülőtérre települve hajtja végre feladatait.

A helyszínen kiosztott sajtóanyag szerint Észtország, Lettország és Litvánia nem rendelkezik vadászrepülőgépekkel, így 2004-es NATO csatlakozásuk óta, a kollektív védelem jegyében, a szövetséges országok garantálják a három balti ország légterének és állampolgárainak biztonságát négyhónapos váltásokban.

Magyarország először 2015 szeptemberétől 2016 januárjáig látta el vezető nemzetként a balti országok légtérrendészeti feladatait NATO parancsnokság alatt Németországgal, mint kisegítő nemzettel, majd 2019 májusa és augusztusa között Spanyolországgal és Nagy-Brittaniával. Legutóbb 2022 augusztusától decemberéig szintén vezető nemzetként öt másik NATO-tagállam - Csehország, Lengyelország, Németország, Belgium és Olaszország - légierejével közreműködve vett részt Magyarország a balti légtérrendészeti misszióban.

(A nyitókép illusztráció.)