Idén nyáron is köröznek kerékpáros mentők a főváros különböző részein, és most már a mesterséges intelligencia is segíti őket abban, hogy merre érdemes járőrözniük. A hazai mentőszolgálat idén 138 éves, és Győrfi Pál az InfoRádióban kiemelte, hogy az elődök és a jelenlegi vezetők is mindig igyekeztek követni a technológiai fejlődést, illetve szem előtt tartani az innovációt. Mint mondta, ha megjelenik valamilyen technikai újítás, a lehető leghamarabb a betegek szolgálatába állítják. Ugyanez tapasztalható a járművek fejlődésében is.

Az Országos Mentőszolgálat 2006 óta használ kétkerekű járműveket, akkor vetették be először a mentőmotorokat az életmentést segítve. A nyári szezonban 2023 óta működtetnek kerékpáros egységeket Budapesten. Az elektromos meghajtású kerékpárok alkalmazása bizonyos esetekben akár életmentő segítséget is jelenthet, hiszen a szakemberek így olyan helyekre is pillanatok alatt odaérhetnek, melyek megközelítése mentőgépkocsival a területi adottságok miatt több időt vesz igénybe.

Az Országos Mentőszolgálat szóvivője hangsúlyozta: nemzetközi példák bizonyítják, hogy a mentőkerékpár „mennyire jól hasznosulhat az életmentés láncában”. A 2023-as debütálás nagyon jól sikerült idehaza, az egységek azóta is hatékonyan végzik a munkájukat. 2023-ban rendeztek egy nemzetközi mentőkerékpáros-versenyt, amelyen

19 ország mentőkerékpárosai mérték össze a tudásukat, és a magyarok a második helyen végeztek.

Természetesen nemcsak a kerékpárvezetési teljesítmény számított azon a versenyen, hanem az is, hogy a szakemberek hogyan látják el a betegeket, mennyire követik az aktuális nemzetközi protokollokat.

Győrfi Pál hangsúlyozta: a mentőkerékpárok nyergében ülők mentőszakemberek, és a különböző versenyeken elért eredmények is igazolják, hogy a magyar mentőszakma a világ élvonalába tartozik. Különösen nyáron nagy a turistaforgalom, sokan tartózkodnak a fővárosban, és a nagy hőségben sajnos nagyobb a kockázata annak, hogy bárki rosszul lesz, elájul. A mentőkerékpárosok hamar a helyszínre érnek, így előbb elkezdhetik az ellátást, mintha mentőkocsit hívnak. Az első évben a főváros két kiemelt területén, a Margitszigeten és a Városligetben volt a telepítési hely, ott köröztek a mentőkerékpárosok. Természetesen lehetnek olyan esetek, amikor meg kell várni, hogy kiérjen a mentőkocsi a megfelelő eszközökkel, de a kerékpárosok addig szakszerű ellátást végezhetnek, hogy ne essen komolyabb baja a betegnek.

A mentőkerékpároknak meg kell felelniük több fontos követelménynek, melyek közül a leglényegesebb, hogy biztonságosak legyenek, illetve a szükséges felszerelés hiánytalanul a szakemberek rendelkezésére álljon. Győrfi Pál külön kiemelte a sisakot, ami ütést érzékelve rögtön vészjelzést ad a központnak. A mentőkerékpárosoknak rádiókészülékük is van, amin keresztül riasztást kapnak, ha szükség van a szolgálatukra.

A szóvivő hozzátette: nemcsak az elmúlt évek esetstatisztikáit elemzik és használják, hanem

mesterséges intelligencia alapú rendszerektől előrejelzést is kapnak, hogy mekkora esély van arra, hogy az ország vagy Budapest egy bizonyos pontján baj történjen egy adott időszakban.

Az előrejelzések alapján a mentőszolgálat összeállított egy útvonaltérképet, aminek az az előnye, hogy a mentőkerékpárosok idén nyáron „már nem vaktában közlekednek a fővárosban”, hanem az MI által meghatározott útvonalon róják a köröket. „Azt tapasztaljuk, hogy ez egy valóban jó metódus, mert már számos esetben láthattuk, hogy tényleg ott voltak a mentőkerékpárosok a közelben, ahol a baj történt” – magyarázta Győrfi Pál.

A kerékpár elején és oldalán több mentőtáska is elhelyezhető. Természetesen ezekben a táskákban nem fér el annyi eszköz, mint egy mentőautóban, de az ellátáshoz, életmentéshez elengedhetetlen felszerelés minden mentőkerékpáron ott van. A defibrillátortól kezdve az infúziókon keresztül a kötszerekig nagyon sokféle dolog megtalálható a táskákban. Győrfi Pál szerint ezek az eszközök tényleg életet menthetnek akkor is, ha mentőkerékpáros érkezik ki a beteghez, és felidézte, hogy

tavaly is történt olyan eset, amikor mentőkerékpáros élesztett újra egy bajbajutott embert.

Idén pedig arra volt már példa, hogy egy súlyosan sérült személyhez megérkezve a mentőkerékpáros kezdte meg az ellátást.

Az Országos Mentőszolgálat szóvivője figyelmeztetett: ilyenkor minden perc számít. Nemzetközi orvosi tanulmányok támasztják alá, hogy nagyobb az esélye a gyógyulásra, az életben maradásra, ha egy mentőkerékpáros 4-5 perccel előbb odaér a helyszínre, mint egy mentőautó, ami ráadásul bármikor forgalmi dugóba kerülhet. Győrfi Pál megjegyezte: ilyen esetekben az a leglényegesebb szempont, hogy minél előbb elvégezzék a szakszerű ellátást, ezért rendkívül fontos a mentőkerékpárosok szerepe, jelenléte.

A kerékpáros mentőket alapvetően a 112-es segélyhívóra érkező hívások alapján riasztják a mentésirányító központból, de mivel a felszerelésük alapján jól megkülönböztethetőek a szakemberek a forgalomban, bárki szólhat nekik, ha bajt észlel a környezetében. Ha pedig a segélyhívón tesznek bejelentést, párhuzamos riasztás történik, vagyis nemcsak a mentőkerékpárost, hanem mentőautót is értesítenek a központból. Ha nagy balesetről van szó, akkor több mentőegységet, akár mentőhelikoptert is riasztanak a mentőkerékpár vagy mentőmotor mellett.

A mentőkerékpáron és a nyeregben ülőkön megkülönböztető jelzések találhatók, de mivel alapvetően csak rövidebb távokat tesznek meg, nincs szükség szirénaszóra. „Mindenesetre a biztonság nekünk is elsőrendű szempont, még a mentőkerékpárok esetében is” – jegyezte meg Győrfi Pál.