Új tervpályázatot hirdetett az Építési és Közlekedési Minisztérium a Közlekedési Múzeumra. A szaktárca azt szeretné, hogy az eddig tervezett budapesti helyszín helyett mégis Debrecenben épüljön meg az új közgyűjtemény. Kovács Róbert Antal, Kőbánya fideszes polgármestere viszont nem ért egyet ezzel az ötlettel, egy hatályos kormányhatározat szerint ugyanis a X. kerületben kell megépíteni a Városligetből elköltöztetett intézményt, ráadásul az önkormányzat milliárdos hitelt vett fel az előkészületekre.

A Közlekedési Múzeum volt főigazgatója, Vitézy Dávid arra kéri az építészeket, hogy ne adjanak be pályázatot az augusztus 11-i határidőig. A Podmaniczky Mozgalom fővárosi frakcióvezetője az InfoRádióban úgy fogalmazott, a Közlekedési Múzeum is Lázár János „kezébe került”, aki elismerte, saját ötlete, hogy Debrecenbe kell vinni a közgyűjteményt. Vitézy Dávid szerint ha ez a terv megvalósul, a múzeum egy olyan autópálya-csomópontba kerül Debrecen külterületén, ami egyáltalán nincsen körbeépítve, nem csatlakozik a városhoz. A korábbi főpolgármester-jelölt szerint Lázár János annak ellenére szorgalmazza ezt, hogy az adófizetők „rengeteg pénzt elköltöttek a kormányon keresztül” arra, hogy a fővárosban maradhasson a Közlekedési Múzeum, amit egyébként támogat a fővárosi vezetés, a X. kerület és a múzeumi szakma is, illetve „teljes társadalmi konszenzust élvez” a budapesti helyszín.

Vitézy Dávid hozzátette: a megépítésre kijelölt helyet úgy kell elképzelni, mint „egy szántóföld közepére lerakott kamionos pihenőt”, ami az autópálya mellett van, ráadásul a helyszín gyalogosan nem elhagyható, tömegközlekedéssel nem lehet megközelíteni. Azért is fájlalja Lázár János ötletét, mert

a Közlekedési Múzeumot a Ganz, az Ikarus, a budapesti villamoshálózat története vagy éppen Széchenyi István emléke Budapesthez, és nem más városhoz köti.

Úgy véli, nem lehet megkérdőjelezni, hogy a magyar közlekedéstörténet sok szempontból Budapesten összpontosul, illetve szerinte azt is figyelembe kellene venni, hogy „a múzeum stábja a fővárosban dolgozik”.

A korábbi közlekedésért felelős államtitkár kiemelte: Budapesten és környékén mintegy hárommillióan élnek, több mint tízszer annyian, mint a debreceni régióban, és gyakorlatilag a turizmus is tízszer akkora, mint Debrecen térségében. Azt gondolja, az ország társadalmi és földrajzi szerkezetének szempontjából is az a legmegfelelőbb, ha a Közlekedési Múzeum Budapesten van, ugyanis Nyugat- és Kelet-Magyarországról is a főváros a legkönnyebben megközelíthető hely. „Ha Debrecen külterületére kerül a múzeum, akkor Zalaegerszegről, Nagykanizsáról vagy Győrből 7-8 órát kellene utazni ahhoz, hogy az ott élők megnézzék” – jegyezte meg a Podmaniczky Mozgalom fővárosi frakcióvezetője.

Mint fogalmazott, a vita során külön megemlítette a közgyűlésen, hogy „nem a vidéki kulturális kínálat fejlesztése ellen” fogalmazza meg a kritikáját, de úgy véli, ebben a kérdésben nem lehet figyelmen kívül hagyni mekkora a méretkülönbség a vidéki magyar városok és Budapest között. „Ezt lehet szeretni, vagy nem szeretni, ez egy történelmi adottsága Magyarország fejlődésének Trianon óta. A turizmusban ez még inkább kiélezett, hiszen Budapest gyakorlatilag az egyetlen turisztikai terméke az országnak a nemzetközi piacon” – magyarázta a volt államtitkár.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy Budapest egy nagy város az ország közepén, nem úgy, mint például Bécs, amely Ausztria keleti szélén található. A magyar főváros a sugaras vasúti és közúti szerkezet miatt is könnyen megközelíthető az ország szinte bármely pontjáról. Vitézy Dávid megjegyezte: a Debreceni Egyetemen nincs jelenleg közlekedéstudományi képzés, márpedig véleménye szerint „alapszabály, hogy múzeumot olyan városba kell vinni, ahol megvan az egyetemi és a kutatási háttér”. Debrecenben ez nem adott, Magyarországon csak Budapesten és Győrben zajlik közlekedésmérnöki képzés.