Infostart.hu
eur:
377.14
usd:
319.87
bux:
125745.31
2026. február 25. szerda Géza
Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója  beszédet mond a Harc a nemzeti szuverenitásért című konferencián a Hagyományok Házában 2025. június 25-én.
Nyitókép: MTI/Máthé Zoltán

Schmidt Mária: az irreguláris hadseregek célja a demokratikus választásokkal létrejött hatalom megdöntése

A szuverenitásvédelem tulajdonképpen arról dönt, hogy "rabok legyünk vagy szabadok, ez a kérdés válasszatok" - mondta a Terror Háza Múzeum főigazgatója a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet által szervezett Harc a nemzeti szuverenitásért című konferencián.

Schmidt Mária szerint Magyarországon ma is megtalálhatóak a "kollaborálásra kész erők", amelyek tevékenységükkel folyamatosan szítják az elégedettlenséget, egyebek mellett azzal az állítással, hogy a korrupció, illetve az ellátó rendszerek hibái is csak Magyarországra jellemzők. A történész ebbe a körbe sorolta a szembeszállást a kormány "békepolitikájával".

Az NGO-k nem alulról jövő szerveződések, hamisan nevezik őket civil szervezetnek - jelentette ki. Ezen szervezetek tevékenységei a "balos kormányzati célokra" erősítenek rá, miközben gyakorlatilag semmilyen felelősség nem terheli őket, nem ellenőrizhetőek és nem is választhatóak - tette hozzá.

A főigazgató előadásában azt mondta: az NGO-K feladata a "birodalmi elit" térhódításának elősegítése, és ennek érdekében "csúcsra járatott közpénzszivattyút" vetettek be.

Az NGO-k az az áldozatokból, migránsokból, elégedetlenkedőkből álló csoportokat az úgynevezett "tüntetésipari komplexumba" tagolják be. Ez egy olyan "irreguláris hadsereg", amely a fegyveres haderőtől csak abban különbözik, hogy tagjai nem viselnek egyenruhát és nincs rangjelzésük, céljuk pedig a demokratikus választásokkal létrejött hatalom megdöntése - álította.

Schmidt Mária a magyarok közül név szerint Majkát, noÁrt, Puzsér Róbertet és Gulyás Mártont említette, mint olyanokat, akiken semmit nem lehet számon kérni, miközben a kárt, amit okoznak, "dőreség lenne letagadni". A történész a transzfelvonulást és a pride-ot kulturális imperializmusként jellemezte.

A szuverenitásvédelem célja, hogy azok maradhassunk, akik voltunk, öntudatos magyarok - mondta Schmidt Mária.

Ifj. Lomnici Zoltán, a Századvég Alapítvány tudományos igazgatója azt mondta, hogy miközben sokan temetik, a szuverenitás létező entitás, és a gazdasági mellett, a kulturális szuverenitás fontosságára hívta fel a figyelmet.

A szuverenitás nemcsak létezik, hanem oszthatatlan is - fogalmazott.

Az Egyesült Államokban például akár börtönbüntetést is kaphatnak a szuverenitás megsértői - mondta, hozzátéve, hogy ez is bizonyosság arra, hogy a szuverenitás jogi eszközökkel is alátámasztható.

Az alkotmányjogász ismertetése szerint a magyar párttörvény azon szakasza, mely a pártok külföldi támogatásának tilalmát rögzíti, nem volt elég ahhoz, hogy megakadályozza a "guruló dollárok becsatornázását" a 2022-es választási kampányba, a Szuverenitásvédelmi Hivatal létrehozásával pedig az állam az ehhez hasonló eseteket akadályozza meg.

Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ főigazgatója az európai balliberálisok által létrehozott, a "politikai világ szürkezónájába" tartozó személyek és szervezetek tevékenységének veszélyeire hívta fel a figyelmet.

Ezt a szürkezónát az emberek akarata ellenére, politikai machináció céljával hozták létre - fogalmazott, hozzáfűzve, hogy "azért rejtőzködnek, mert rosszak".

Ahogyan egy idő után a "drag queenekről" is kiderül, hogy valójában szakállas férfiak, úgy a külföldi pénzből, külföldi érdekeket képviselő, senki által meg nem választott "politikusokból", értelmiségiekből, NGO-kból, influenszerekből, művészekből álló szervezetről is előbb-utóbb mindenki számára nyilvánvalóvá válik, hogy ők nem kedves jó emberek, hanem hazaárulók - hangsúlyozta.

Kiemelte: a magyar alaptörvénybe a szuverenitásnak egy pici feladása sem fér bele. A Tisza Párt, illetve Magyar Péter kapcsán mindenkinek azt tanácsolta, hogy ne váljon optikai csalódás áldozatává.

A 2026-os országgyűlési választás a magyar függetlenségről fog szólni, ennek megvédésében pedig csak saját magunkra számíthatunk - hangoztatta Szánthó Miklós.

László András, a USAID által magyar jogalanyoknak kifizetett politikai korrupciós források feltárásáért felelős kormánybiztos méltatta, hogy az Egyesült Államokban egy elnök 60 év után végre úgy döntött, hogy ezt a politikai befolyásolásra használt rendszert be kell zárni.

Tájékoztatása szerint kormánybiztosként számos tapasztalata van az ebben támogatott szervezetek működésével kapcsolatban.

Nem szabad azt hinni, hogy a pénzcsapok elzárásával ez a korrupt rendszer teljesen meg fog szűnni, hiszen az NGO-k a korábbi amerikai pénzek helyett európaiakat kérnek, és az EU folytatni akarja ennek a gépezetnek a támogatását.

Címlapról ajánljuk

A Diana-botrány „semmiség” volt ehhez képest – Gálik Zoltán a brit monarchia válságáról

Őrizetbe vették hétfőn Peter Mandelsont, a brit Munkáspárt volt főideológusát az Epstein-ügyben folyó vizsgálat keretében. András volt yorki herceget – aki közeli barátságot ápolt a szexuális bűncselekmények miatt elítélt amerikai milliárdossal – több nappal korábban, február 19-én tartóztatták le hivatali visszaélés gyanúja miatt. Az ügy fejleményeiről és lehetséges következményeiről Gálik Zoltánnal, a Budapesti Corvinus Egyetem docensével beszélgettünk.
inforadio
ARÉNA
2026.02.25. szerda, 18:00
Bóka János
európai uniós ügyekért felelős miniszter
Eszkalációt lebegtetett be Moszkva, súlyos problémával néz szembe az orosz hadsereg – Ukrajnai háborús híreink szerdán

Eszkalációt lebegtetett be Moszkva, súlyos problémával néz szembe az orosz hadsereg – Ukrajnai háborús híreink szerdán

Az orosz külső hírszerzés (SZVR) jelentése szerint az Egyesült Királyság és Franciaország atomfegyvereket készül átadni Ukrajnának. London elutasította a vádakat, mondván, Vlagyimir Putyin orosz elnök csak saját „rémtetteiről” akarja elterelni a figyelmet. Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök máris atomcsapással fenyegette meg a két nyugat-európai országot. Eközben Putyin arról beszélt az FSZB vezetése előtt, hogy hírszerzési információik szerint Ukrajna a Fekete-tenger alatti gázvezetékek megtámadására készülhet. Nyugati tisztségviselők értékelése szerint az egyre súlyosabb veszteségek miatt Vlagyimir Putyin nehézségekbe ütközhet, amennyiben a következő hónapokban nagyszabású offenzívát kíván indítani Ukrajna ellen. Az orosz hadsereg veszteségei immár harmadik hónapja haladják meg az újonnan toborzott katonák számát. Cikkünk folyamatosan frissül az ukrajnai háború eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×