Infostart.hu
eur:
362.52
usd:
312.15
bux:
147747.91
2026. szeptember 6. vasárnap Zakariás
Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója  beszédet mond a Harc a nemzeti szuverenitásért című konferencián a Hagyományok Házában 2025. június 25-én.
Nyitókép: MTI/Máthé Zoltán

Schmidt Mária: az irreguláris hadseregek célja a demokratikus választásokkal létrejött hatalom megdöntése

A szuverenitásvédelem tulajdonképpen arról dönt, hogy "rabok legyünk vagy szabadok, ez a kérdés válasszatok" - mondta a Terror Háza Múzeum főigazgatója a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet által szervezett Harc a nemzeti szuverenitásért című konferencián.

Schmidt Mária szerint Magyarországon ma is megtalálhatóak a "kollaborálásra kész erők", amelyek tevékenységükkel folyamatosan szítják az elégedettlenséget, egyebek mellett azzal az állítással, hogy a korrupció, illetve az ellátó rendszerek hibái is csak Magyarországra jellemzők. A történész ebbe a körbe sorolta a szembeszállást a kormány "békepolitikájával".

Az NGO-k nem alulról jövő szerveződések, hamisan nevezik őket civil szervezetnek - jelentette ki. Ezen szervezetek tevékenységei a "balos kormányzati célokra" erősítenek rá, miközben gyakorlatilag semmilyen felelősség nem terheli őket, nem ellenőrizhetőek és nem is választhatóak - tette hozzá.

A főigazgató előadásában azt mondta: az NGO-K feladata a "birodalmi elit" térhódításának elősegítése, és ennek érdekében "csúcsra járatott közpénzszivattyút" vetettek be.

Az NGO-k az az áldozatokból, migránsokból, elégedetlenkedőkből álló csoportokat az úgynevezett "tüntetésipari komplexumba" tagolják be. Ez egy olyan "irreguláris hadsereg", amely a fegyveres haderőtől csak abban különbözik, hogy tagjai nem viselnek egyenruhát és nincs rangjelzésük, céljuk pedig a demokratikus választásokkal létrejött hatalom megdöntése - álította.

Schmidt Mária a magyarok közül név szerint Majkát, noÁrt, Puzsér Róbertet és Gulyás Mártont említette, mint olyanokat, akiken semmit nem lehet számon kérni, miközben a kárt, amit okoznak, "dőreség lenne letagadni". A történész a transzfelvonulást és a pride-ot kulturális imperializmusként jellemezte.

A szuverenitásvédelem célja, hogy azok maradhassunk, akik voltunk, öntudatos magyarok - mondta Schmidt Mária.

Ifj. Lomnici Zoltán, a Századvég Alapítvány tudományos igazgatója azt mondta, hogy miközben sokan temetik, a szuverenitás létező entitás, és a gazdasági mellett, a kulturális szuverenitás fontosságára hívta fel a figyelmet.

A szuverenitás nemcsak létezik, hanem oszthatatlan is - fogalmazott.

Az Egyesült Államokban például akár börtönbüntetést is kaphatnak a szuverenitás megsértői - mondta, hozzátéve, hogy ez is bizonyosság arra, hogy a szuverenitás jogi eszközökkel is alátámasztható.

Az alkotmányjogász ismertetése szerint a magyar párttörvény azon szakasza, mely a pártok külföldi támogatásának tilalmát rögzíti, nem volt elég ahhoz, hogy megakadályozza a "guruló dollárok becsatornázását" a 2022-es választási kampányba, a Szuverenitásvédelmi Hivatal létrehozásával pedig az állam az ehhez hasonló eseteket akadályozza meg.

Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ főigazgatója az európai balliberálisok által létrehozott, a "politikai világ szürkezónájába" tartozó személyek és szervezetek tevékenységének veszélyeire hívta fel a figyelmet.

Ezt a szürkezónát az emberek akarata ellenére, politikai machináció céljával hozták létre - fogalmazott, hozzáfűzve, hogy "azért rejtőzködnek, mert rosszak".

Ahogyan egy idő után a "drag queenekről" is kiderül, hogy valójában szakállas férfiak, úgy a külföldi pénzből, külföldi érdekeket képviselő, senki által meg nem választott "politikusokból", értelmiségiekből, NGO-kból, influenszerekből, művészekből álló szervezetről is előbb-utóbb mindenki számára nyilvánvalóvá válik, hogy ők nem kedves jó emberek, hanem hazaárulók - hangsúlyozta.

Kiemelte: a magyar alaptörvénybe a szuverenitásnak egy pici feladása sem fér bele. A Tisza Párt, illetve Magyar Péter kapcsán mindenkinek azt tanácsolta, hogy ne váljon optikai csalódás áldozatává.

A 2026-os országgyűlési választás a magyar függetlenségről fog szólni, ennek megvédésében pedig csak saját magunkra számíthatunk - hangoztatta Szánthó Miklós.

László András, a USAID által magyar jogalanyoknak kifizetett politikai korrupciós források feltárásáért felelős kormánybiztos méltatta, hogy az Egyesült Államokban egy elnök 60 év után végre úgy döntött, hogy ezt a politikai befolyásolásra használt rendszert be kell zárni.

Tájékoztatása szerint kormánybiztosként számos tapasztalata van az ebben támogatott szervezetek működésével kapcsolatban.

Nem szabad azt hinni, hogy a pénzcsapok elzárásával ez a korrupt rendszer teljesen meg fog szűnni, hiszen az NGO-k a korábbi amerikai pénzek helyett európaiakat kérnek, és az EU folytatni akarja ennek a gépezetnek a támogatását.

Címlapról ajánljuk
Földcsuszamlásszerű győzelem néz ki az AfD-nek Németországban, itt vannak az első adatok
Szász-Anhalt

Földcsuszamlásszerű győzelem néz ki az AfD-nek Németországban, itt vannak az első adatok

Történelmi léptékű győzelmet jeleznek az első exit pollok az Alternatíva Németországért (AfD) számára a vasárnapi szász-anhalti tartományi választáson. Az ARD (Infratest dimap) felmérése 44,5, a ZDF (Forschungsgruppe Wahlen) kutatása pedig 44 százalékra teszi a párt támogatottságát. A második helyen álló, jelenleg kormányzó CDU mindkét mérés szerint mindössze 18,5 százalékot szerzett.

Európa szomorú új térképe

Az aszályok, a klímaváltozás, a vízhiány és a felmelegedés csökkentheti a mezőgazdasági hozamokat, átírhatja az ipar telephelyválasztását, az energiatermelést, a folyami szállítást, a turizmust, az ingatlanárakat, sőt még azt is, mikor dolgozunk, utazunk vagy hogyan építjük otthonainkat. Ennek európai vonatkozásairól írt elemzést Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány; a részletekről Pásztor Szabolcs kutatási igazgatót kérdezte az InfoRádió.
inforadio
ARÉNA
2026.09.07. hétfő, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatója
Politikai földrengés érte Németországot, Merz jövője is megpecsételődhet

Politikai földrengés érte Németországot, Merz jövője is megpecsételődhet

Ma tartományi parlamenti választást tartottak Szász-Anhaltban, ahol közel 1,7 millió választópolgár döntöttt az új törvényhozás összetételéről és közvetve a következő tartományi kormányról. Az AfD története során először kerülhet hatalomra egy német tartományban, és akár önállóan is kormányt alakíthat, a CDU pedig 20 százalékpont alatti vereséget szenvedhetett. Az eredmény átrendezheti Németország politikai erőviszonyait, megkérdőjelezheti az AfD elszigetelésére épülő stratégia működőképességét, és súlyos belső vitákat indíthat el a kereszténydemokratáknál. Egy történelmi AfD-győzelem egyben Friedrich Merz kancellár személyes kudarca is lenne, ami meggyengítheti párton belüli tekintélyét, és bizonytalanná teheti hosszabb távú politikai jövőjét.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×