Légitámadást hajtott végre vasárnap hajnalban az amerikai haderő Iránban 3 kulcsfontosságú nukleáris létesítmény ellen. Ezzel belépett az iráni–izraeli konfliktusba. Donald Trump amerikai elnök szerint Irán urándúsító létesítményei teljes mértékben elpusztultak, de erre bizonyítékkal nem szolgált. J. D Vance alelnök azt hangsúlyozta: az Egyesült Államok nincs háborúban Iránnal. A Pentagonban Pete Hegseth védelemi miniszter megerősítette: a mostani támadásokkal elérték a kívánt célt.

Történelminek nevezte az izraeli miniszterelnök az iráni atomlétesítmények elleni amerikai támadást. Benjámin Netanjahu úgy vélte, az amerikai bekapcsolódás fordulópontot jelenthet a Közel-Keleten. Az iráni külügyminiszter ugyanakkor súlyos következményeket helyezett kilátásba az Egyesült Államok iráni atomlétesítmények elleni támadásai után.

Az ENSZ-főtitkára mellett az uniós intézmények vezetői is diplomáciai megoldást sürgetnek az izraeli-iráni konfliktusban az amerikai légicsapások után. Németország, Olaszország és Kanada tárgyalóasztalhoz szólította Iránt. Moszkva és Kína elítélte az amerikai lépést. 14. Leó pápa a nemzetközi közösség felelősségére figyelmeztetett és szintén a párbeszéd fontosságát hangsúlyoz. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség főigazgatója hétfőre rendkívüli ülést hívott össze.

Az Arab Liga szerint csak továbbra rontja a közel-keleti térség biztonságát az Egyesült Államok beavatkozása. A libanoni Hezbollah radikális síita szervezet úgy reagált: Teherán mindössze védekezik és megvannak ehhez a képességei. A jemeni húszik brutális és gyáva agresszióként értékelték az amerikai támadást. Irán szomszédja, Irak az hangsúlyozta, hogy a háborúk csak pusztítást hagynak maguk után. Jordánia közös erőfeszítéseket sürgetett az eszkaláció megállítására.

Moszkvában tárgyal hétfőn az orosz elnökkel az iráni külügyminiszter az amerikai légicsapások után. Abbász Aragcsi az Irán és Oroszország közötti kapcsolatokat stratégiai partnerségként jellemezte. Közben Alekszej Lihacsov, a Roszatom vezérigazgatója közölte: az orosz állami atomenergetikai vállalat készen áll az iráni atomprogrammal kapcsolatos technikai kérdések megoldására, ha a felek nemzetközi szinten megállapodásra jutnak.

Összehívta a Védelmi Tanács ülését a közel-keleti feszültség fokozódása miatt a miniszterelnök. Orbán Viktor szerint új szakaszba lépett a konfliktus azzal, hogy az Egyesült Államok bombázta Iránt. A kormányfő a testület ülése után fogalmazott: három veszéllyel kell szembenézni. Úgy látja, a migrációs nyomással és terrorfenyegetéssel szemben eredményesen tud védekezni az ország, de az energiahordozók árának további emelkedésére számít. Szerinte ezért el kell vetni Brüsszelben az orosz energiára vonatkozó tilalmakat. Felhívta a figyelmet arra, hogy az iráni-izraeli konfliktus hatással lesz Európára, és ezért tüntetésekre és növekvő terrorfenyegetettségre kell felkészülni. Azt is hangsúlyozta: a szükséges lépéseket megteszi a kormány, hogy továbbra is garantálhassák Magyarország békéjét és biztonságát.

A közel-keleti utazások elhalasztására kéri a magyar állampolgárokat a feszültség fokozódása és a légtérzárak miatt a külgazdasági és külügyminiszter. Szijjártó Péter a Facebook-oldalán emellett arra kért minden Közel-Keleten és az Öböl-térségben tartózkodó magyar állampolgárt, hogy regisztráljon a konzuli védelemre. A tárcavezető arra hívta fel a figyelmet, hogy korábban minden olyan magyar állampolgárt, aki kérte, már kimenekítettek Izraelből, Jordániából és Iránból.

Újabb 56 Gidrán járművet kap a Magyar Honvédség. Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter bejelentette: rövidesen megérkeznek a harckocsik, amelyek itthon, a magyar infokommunikációs és fegyverrendszerek beépítése után nyerik el végleges formájukat. A kormány 2020 decemberében jelentette be, hogy a Magyar Honvédség a Haderőfejlesztési Program részeként háromszáz darab Gidránt kap.

Hírügynökségi értesülés szerint minden NATO-tagállam beleegyezett abba, hogy a GDP 5 százalékát a védelmi kiadásokra fordítják. A Reuters úgy tudja: a tervet korábban kifogásoló Spanyolország is jóváhagyta a 2035-ig elérni kívánt célt.A 32 NATO-tag a javaslatot a kedden (06.24) kezdődő hágai csúcstalálkozón teheti majd hivatalossá.

Új forgalmi rendet vezettek be Belső-Erzsébetvárosban – közölte a BKK. A főváros VII. kerületének belső részén a nyár végéig több utcaszakaszt csak gyalogosan vagy kerékpárral lehet igénybe venni, bizonyos utcákba pedig kizárólag engedéllyel lehet autóval behajtani. A tesztidőszak után a szakemberek a tapasztalatok alapján alakítják ki a végleges forgalmi rendet.