Infostart.hu
eur:
356.99
usd:
304.32
bux:
135138.83
2026. május 8. péntek Mihály
Latorcai János, a KDNP képviselője felszólal a Magyarország 2026. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat vitájában az Országgyűlés plenáris ülésén 2025. május 21-én.
Nyitókép: MTI/Hegedüs Róbert

Csaknem 200 milliárd forintra növeli az általános tartalékalapot a kormány - indoklás

Az elmúlt húsz évben még sohasem volt annyira bizonytalan és kiszámíthatatlan a gazdasági környezet, mint most, és a kockázatokat nehéz beárazni a költségvetés tervezésekor – mondta a jövő évi központi költségvetésről szóló törvényjavaslat vitájában Latorcai János, a KDNP parlamenti képviselője.

A Költségvetési Tanács is figyelmeztetett arra, hogy rendkívül alacsony az általános tartalék – emlékeztetett hozzászólásában Hiszékeny Dezső, a Magyar Szocialista Párt országgyűlési képviselője. Az ellenzéki politikus a parlamentben úgy fogalmazott, a helyzet „életveszélyes”, mert megítélése szerint a bizonytalan világgazdaság és a háborús környezet miatt nagyon fontos, hogy legyen tartalék megfelelő mennyiségben. A lehetséges bevételekkel kapcsolatban kiemelte, hogy a tervek szerint 2360 milliárd forintot kap a magyar állam az Európai Uniótól, ugyanakkor Hiszékeny Dezső nem azt tapasztalja, hogy bármit tenne a magyar kormány azért, hogy ez a forrás időben megérkezzen.

A KDNP-s Latorcai János viszont arra hívta fel a figyelmet, hogy az Orbán-kormány a Költségvetési Tanács javaslatára megemelte a tartalékot. Mint mondta, fontos számba venni azokat a kockázatokat, amelyekre ráirányította a figyelmet a Költségvetési Tanács. Hozzátette: a kormány képviselői áttanulmányozták a tanács javaslatait, és ennek megfelelően

a 2026-os költségvetés tervezetében kiadáscsökkentést hajtott végre, továbbá 50 milliárdról 192 milliárd forintra növelte a tartalékalapot.

Latorcai János kiemelte: további jelentős tartalék is rendelkezésre áll az új védelmi tartaléknak nevezett költségvetési kiadási sor alapján. A kormány ezt azért hozta létre, hogy legyen mozgástere abban az esetben, ha az EU a későbbiekben kivenné a védelmi kiadásokat a költségvetési szabályozás alól. „Ez a tartalék egyelőre csak lehetőségként szerepel a költségvetésben, és nem növeli a jelenlegi védelmi kiadások mértékét” – hangsúlyozta a KDNP parlamenti képviselője.

Latorcai János azt is közölte, hogy az elmúlt húsz évben még sohasem volt annyira bizonytalan és kiszámíthatatlan a gazdasági környezet, mint most, és a kockázatokat nehéz beárazni a költségvetés tervezésekor.

(A nyitóképen: Latorcai János, a KDNP parlamenti képviselője felszólal a Magyarország 2026. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat vitájában az Országgyűlés plenáris ülésén 2025. május 21-én.)

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.05.08. péntek, 18:00
Navracsics Tibor
közigazgatási és területfejlesztési miniszter
Pénzégető csapdába léptünk, csak most jöhet a közbelépés a négy nagytól

Pénzégető csapdába léptünk, csak most jöhet a közbelépés a négy nagytól

A négy meghatározó jegybank – az Európai Központi Bank, a Federal Reserve, a Bank of England és a Bank of Japan – áprilisban ugyan egyaránt változatlanul hagyta az irányadó kamatokat, ám a kamattartás mögött gyökeresen eltérő monetáris politikai helyzetek húzódnak meg – írja májusi elemzésében a BNP Paribas. A bank alapforgatókönyve júniusban három 25 bázispontos kamatemelést tart valószínűnek: az euróövezetben, az Egyesült Királyságban és Japánban, míg a Fed egyelőre külön pályán mozog. Az energiaársokk minden nagy gazdaságot érint, de eltérő dilemmákat okoz: az USA erősebb növekedésből és nettó szénhidrogén-exportőri pozícióból indul, míg az euróövezet, az Egyesült Királyság és Japán érzékenyebb a stagflációs kockázatokra. A júniusi döntéseket az határozhatja meg, hogy az addig érkező adatok mutatnak-e másodkörös inflációs hatásokat, vagyis az energiaársokk szélesebb körű átterjedését.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×