Infostart.hu
eur:
363.29
usd:
323.23
bux:
145471.12
2026. október 17. szombat Hedvig
Lviv, 2017. június 11.Útleveleket ellenőriz egy ukrán határőr az ukrán-lengyel határ Rava-Ruska átkelőhelyén, az ukrajnai Lviv közelében 2017. június 11-én. Ezen a napon életbe lépett az ukrán állampolgárok európai uniós vízummentessége, Ukrajna biometrikus útlevéllel rendelkező állampolgárai ezentúl vízum nélkül utazhatnak az Európai Unió tagállamaiba. (MTI/EPA/Pavlo Palamarcsuk)
Nyitókép: MTI/EPA/Pavlo Palamarcsu

Magyarország célkeresztben van - mondta a szakértő a kémbotrányról

Az ukrán titkosszolgálatok célkeresztjében van Magyarország, a magyar kormány és személyesen a miniszterelnök is - jelentette ki Horváth József, a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet vezetője, biztonságpolitikai szakértő a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában

Hangsúlyozta, Magyarország három éve következetesen kiáll a béke mellett, a háborúval és annak értelmetlenségével szemben foglal állást.

A háború kirobbanása óta az ukrán vezetés a titkosszolgálatokat is "hadrendbe állította", olyannyira, hogy merényleteket hajtanak végre akár Moszkvában, másrészről befolyásolási és dezinformációs műveleteket folytatnak akár Magyarország ellen is - mondta.

Horváth József leszögezte: egy jól működő titkosszolgálat hazája érdekeit tekinti elsődlegesnek. Egy szövetségi rendszerben vannak olyan területek - a terrorelhárítás, az atom-, vegyi, biológiai fegyverek terjesztése vagy a szervezett bűnözés elleni fellépés -, melyekben kiváló az együttműködés, ugyanakkor léteznek olyan területek, melyekben egymásnak feszülnek a szolgálatok - jegyezte meg.

Horváth József emlékeztetett rá, időről időre megjelennek olyan, a nyugati szövetségi rendszer fellazítására törekvő orosz dezinformációs műveletek, melyek ukrán területek átadását vetik föl Lengyelországnak, Romániának vagy Magyarországnak.

A magyar kormányok a rendszerváltoztatás óta konzekvensek voltak, a szomszédos országokkal szemben semmilyen területi követelést sem fogalmaztak meg - hívta fel a figyelmet. Jugoszlávia, Csehszlovákia és a Szovjetunió szétesése során sem bocsátkoztak semmilyen kalandorakcióba, hanem más úton kívánták - vagy nem kívánták - segíteni a határon túli magyarok érdekvédelmét, a nemzet újraegyesítését - hangsúlyozta a szakember.

Miért most?

Úgy vélte, az ukrán titkosszolgálatok most látták elérkezettnek az időt arra, hogy a két ország között évek óta meglévő feszültséget a felszínre hozzák, és ezzel a "látványpékséggel" saját lakosságukat Magyarország, és ami még veszélyesebb, a kárpátaljai magyarság ellen hergeljék.

Úgy fogalmazott, a két ország között kölcsönös adok-kapok indult el. Magyarország megmutatta, hogy hajlandó és képes is megvédeni a saját nemzeti érdekeit. A magyar titkosszolgálatok is rendelkeznek érdemi információkkal az ukránok ellenséges tevékenységeiről, amit napvilágra is tudnak hozni - mondta.

Címlapról ajánljuk
Donald Trump tetszésén múlik, hogy segíti-e egyáltalán Ukrajnát – szakértő a Starlink lassításának hátteréről

Donald Trump tetszésén múlik, hogy segíti-e egyáltalán Ukrajnát – szakértő a Starlink lassításának hátteréről

Egybehangzó beszámolók szerint kedden minden előzetes figyelmeztetés nélkül Elon Musk űripari cége, a SpaceX korlátozni kezdte a Starlink működését Ukrajna számára, ami komolyan csökkentette a hadsereg képességeit. És bár a legújabb híradások szerint a szolgáltatás már helyreállt az ukrán hadseregnél, a korlátozás komoly kérdéseket vetett fel. Somkuti Bálint hadtörténész, biztonságpolitikai szakértő a részletekről is beszélt az InfoRádióban.

Magyar Péter értékelte a csúcsot: „volt minden, vétófenyegetés, kiabálás” – de elégedett

Elégedettségét fejezte ki Magyar Péter miniszterelnök pénteken Brüsszelben, mert – a közösségi oldalán megosztott videóüzenete szerint – az uniós csúcstalálkozó két napja alatt „minden, a hazánk szempontjából fontos ügyben sikert értünk el”, minden fontos kérdésben győzött a magyar érdek.
inforadio
ARÉNA
2026.10.19. hétfő, 18:00
Zalai Csaba
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, az Európa-tanulmányok Tanszék oktatója
Bejelzett a félelemindex, nagyon beütötték az amerikai tőzsdéket

Bejelzett a félelemindex, nagyon beütötték az amerikai tőzsdéket

Visszatértek a vevők az ázsiai tőzsdékre a csütörtöki technológiai eladási hullám után, újra emelkedtek a chipgyártók részvényei. A dél-koreai Kospi 3,3 százalékot emelkedett az előző napi közel 8 százalékos zuhanás után, a japán Nikkei 1,7 százalékot erősödött. A vártnál magasabb amerikai infláció és az erős fogyasztás miatt a befektetők arra számítanak, hogy jöhet az újabb Fed szigorítás, a figyelem az októberi kamatemelés helyett egyre inkább decemberre terelődik. Az európai kereskedésnek támaszt adott az ázsiai felpattanás, enyhe pluszban álltak meg a tőzsdék, köztük a BUX is. Indonézia kimaradt a javuló hangulatból, a jakartai tőzsde több mint 11 százalékot zuhant az MSCI által javasolt piaci átsorolás hírére. Az Egyesült Államokban viszont újra itt az AI- és chip-para, ami lerántotta az indexeket a kereskedésben, egyre aggasztóbbak a CDS-felárak, ami miatt már a félelemindex is bejelzett. Nap végére még az olajárak is kilőttek az ukrajnai és közel-keleti konfliktusok eszkalálódásai miatt. Hasonló témákkal is foglalkozunk a Portfolio Investment Day konferenciánkon október 21-én. Jön az év egyik legnagyobb befektetési eseménye, ahol profi szakértők mondják el, mibe érdemes most befektetni. Regisztráció itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×