Infostart.hu
eur:
384.97
usd:
331.89
bux:
122311.2
2026. január 18. vasárnap Piroska
Lviv, 2017. június 11.Útleveleket ellenőriz egy ukrán határőr az ukrán-lengyel határ Rava-Ruska átkelőhelyén, az ukrajnai Lviv közelében 2017. június 11-én. Ezen a napon életbe lépett az ukrán állampolgárok európai uniós vízummentessége, Ukrajna biometrikus útlevéllel rendelkező állampolgárai ezentúl vízum nélkül utazhatnak az Európai Unió tagállamaiba. (MTI/EPA/Pavlo Palamarcsuk)
Nyitókép: MTI/EPA/Pavlo Palamarcsu

Magyarország célkeresztben van - mondta a szakértő a kémbotrányról

Az ukrán titkosszolgálatok célkeresztjében van Magyarország, a magyar kormány és személyesen a miniszterelnök is - jelentette ki Horváth József, a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet vezetője, biztonságpolitikai szakértő a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában

Hangsúlyozta, Magyarország három éve következetesen kiáll a béke mellett, a háborúval és annak értelmetlenségével szemben foglal állást.

A háború kirobbanása óta az ukrán vezetés a titkosszolgálatokat is "hadrendbe állította", olyannyira, hogy merényleteket hajtanak végre akár Moszkvában, másrészről befolyásolási és dezinformációs műveleteket folytatnak akár Magyarország ellen is - mondta.

Horváth József leszögezte: egy jól működő titkosszolgálat hazája érdekeit tekinti elsődlegesnek. Egy szövetségi rendszerben vannak olyan területek - a terrorelhárítás, az atom-, vegyi, biológiai fegyverek terjesztése vagy a szervezett bűnözés elleni fellépés -, melyekben kiváló az együttműködés, ugyanakkor léteznek olyan területek, melyekben egymásnak feszülnek a szolgálatok - jegyezte meg.

Horváth József emlékeztetett rá, időről időre megjelennek olyan, a nyugati szövetségi rendszer fellazítására törekvő orosz dezinformációs műveletek, melyek ukrán területek átadását vetik föl Lengyelországnak, Romániának vagy Magyarországnak.

A magyar kormányok a rendszerváltoztatás óta konzekvensek voltak, a szomszédos országokkal szemben semmilyen területi követelést sem fogalmaztak meg - hívta fel a figyelmet. Jugoszlávia, Csehszlovákia és a Szovjetunió szétesése során sem bocsátkoztak semmilyen kalandorakcióba, hanem más úton kívánták - vagy nem kívánták - segíteni a határon túli magyarok érdekvédelmét, a nemzet újraegyesítését - hangsúlyozta a szakember.

Miért most?

Úgy vélte, az ukrán titkosszolgálatok most látták elérkezettnek az időt arra, hogy a két ország között évek óta meglévő feszültséget a felszínre hozzák, és ezzel a "látványpékséggel" saját lakosságukat Magyarország, és ami még veszélyesebb, a kárpátaljai magyarság ellen hergeljék.

Úgy fogalmazott, a két ország között kölcsönös adok-kapok indult el. Magyarország megmutatta, hogy hajlandó és képes is megvédeni a saját nemzeti érdekeit. A magyar titkosszolgálatok is rendelkeznek érdemi információkkal az ukránok ellenséges tevékenységeiről, amit napvilágra is tudnak hozni - mondta.

Címlapról ajánljuk

Orbán Viktor Miskolcon „egy hosszú szerelmi történetről” beszélt, bejelentést tett a tanárbérről

A digitális polgári körök rendezvényén a közönség kérdéseire válaszolt a pártelnök-miniszterelnök, a Tisza Pártot és a DK-t a háborúfenntartók közé igyekvő pártoknak nevezte, a városiakat pedig kérte, döntsék el, hogy egy nagy ipari beruházást szeretnének, vagy több kisebbet, ezután áll rendelkezésre. Bejelentette, hamarosan 900 ezer forint lesz az átlagos tanárbér, a Benes-dekrétumok miatt joghátrányt szenvedők pedig segítséget kapnak.
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×