Infostart.hu
eur:
379.48
usd:
321.94
bux:
131071.88
2026. február 5. csütörtök Ágota, Ingrid
A Momentum képviselői színes füstgyertyákkal a kezükben, miután a képviselők 136 igen, 27 nem szavazattal fogadták el a gyülekezési jogról szóló törvénynek a gyermekek védelmével összefüggő módosítását az Országgyűlés plenáris ülésén 2025. március 18-án.
Nyitókép: MTI/Bodnár Boglárka

Megzavarták a Pride-ot tiltó javaslat elfogadását a parlamentben – videó

Az Országgyűlés keddi ülésén, kivételes eljárásban tárgyalták a képviselők a gyülekezési jogot érintő, a Pride-ot tiltó javaslatot. A füstbe borult parlament végül kormánypárti és részleges ellenzéki támogatással megszavazta a törvénymódosítást.

Hétfő reggel jelent meg az Országgyűlés honlapján „A gyülekezési jogról szóló 2018. évi LV. törvénynek a gyermekek védelmével összefüggő, valamint az ehhez kapcsolódó törvények módosításáról” szóló kormánypárti javaslat.

Orbán Viktor miniszterelnök idei évértékelő beszédében fogalmazott úgy, hogy a Pride szervezői ne bajlódjanak az idei felvonulás előkészítésével, „kidobott pénz és idő”. A frissen benyújtott, kivételes eljárásban tárgyalt törvényjavaslat a gyülekezési jogról szóló törvényt egészíti ki azzal, hogy tilos az olyan gyűlés megtartása, amely a gyermekek védelméről szóló törvényben meghatározott tilalmat sért.

A javaslat azt is rögzíti, „a gyermekek védelme egyúttal szükségessé teszi, hogy a jogalkotó arról is határozzon, hogy tilalmazott annak a magatartása is, aki a gyülekezési hatóságot félrevezetve tiltott gyűlést tart meg, illetve ilyen gyűlésen – a rendőrségnek a gyűlés helyszínen megtett, a gyűlés tilalmazott jellegéről való kifejezett tájékoztatása ellenére – részt vesz”.

A visszaélések elkerülése érdekében e magatartásokat a módosítás szabálysértéssé minősíti azzal, hogy a szabálysértésért pénzbírság szabható ki az elkövetővel szemben, amelyet adók módjára behajtandó köztartozásként kell végrehajtani, az így befolyt összeget pedig a gyermekvédelem céljaira kell fordítani.

A törvényjavaslat szerint jogosult a bíróság, a szabálysértési hatóság és az előkészítő eljárást folytató szerv szabálysértés esetén folytatott eljárásban a rendelkezésére álló vagy általa rögzített arcképmás felhasználásával szabálysértést elkövető személyazonosságának megállapítása, valamint ellenőrzése érdekében az arcképelemzést végző szerv arcképelemző tevékenységét igénybe venni.

Egy később benyújtott módosító javaslat azt is az előterjesztés tartalmába emelte, hogy – szemben a korábbi három hónappal –, legfeljebb egy hónappal előre lehet bejelenteni a demonstrációkat.

Végül átment

Az Országgyűlés – szintén kormánypárti kezdeményezésre –, hétfőn döntött: kivételes eljárásban tárgyalják a javaslatot, ami lehetővé tette, hogy kedden megtartsák a vitát és a végszavazást is.

A kedd délelőtt kezdődött vitán a kormánypártiak a gyermekvédelemmel érveltek az előterjesztés mellett, több ellenzéki képviselő éles kritikát fogalmazott meg, ugyanakkor a Mi Hazánk és a Jobbik vezérszónokai jelezték: frakcióik támogatják a javaslatot. A vitát követő tudósításunkat itt olvashatja.

A szavazás időpontjában a momentumosok füstgyertyákat gyújtottak az ülésteremben, a karzatról pedig röplapokat szórtak le – írja tudósításában az Index. A szavazás ennek ellenére megtörtént, 136 igennel elfogadta a többség a javaslatot.

A párt később kiadott egy közleményt az akcióról, amiben azt írták: „A Momentum képviselői füstgyertyát gyújtottak, szovjet himnuszt játszottak és Orbán-Putyin csókolózós fényképével szórták tele a parlamentet”.

Címlapról ajánljuk
Kiterjesztik az energiatároló-pályázatot, kitiltanak három ukrán katonai vezetőt
Kormányinfó

Kiterjesztik az energiatároló-pályázatot, kitiltanak három ukrán katonai vezetőt

Részletesen szó volt a Kormányinfón az energiatárolási pályázat bővítéséről, a hathavi fegyverpénz és a nyugdíjak utalásáról, a februári emelt bérekről, a nemzeti petícióról, illetve a kárpátaljai sorozás következményeiről. A közvélemény-kutatók 8-20 százalékot tévedtek 4 éve, így érdemes követni a kutatók eredményeit a Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter és Vitályos Eszter újságírói kérdésekre is válaszolt.

Kaiser Ferenc: Moszkva azért nem enged a követeléseiből, mert még mindig hisz az agresszió eredeti céljában

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi docense az InfoRádióban arról beszélt, hogy bár folytatódnak a háromoldalú ukrán-amerikai-orosz tűzszüneti egyeztetések, és Mark Rutte NATO-főtitkár is Ukrajna számára biztató kijelentéseket tett, Moszkva egy jottányit sem enged a követeléseiből, miszerint nem léphetnek idegen erők ukrán földre békefenntartó céllal, Kijevnek pedig feltétel nélkül le kell mondania keleti területeiről. Sőt, az orosz vezetés még mindig hisz abban is, hogy képesek lesznek megszüntetni a teljes ukrán államiságot.
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×