Infostart.hu
eur:
384.85
usd:
334.09
bux:
0
2026. április 4. szombat Izidor
One woman, young woman with Covid-19 symptoms sitting on sofa at home, holding thermometer.
Nyitókép: South_agency/GettyImages

Egy bő szombathelynyi ember fordult orvoshoz egyetlen hét alatt

Akut légúti fertőzés tüneteivel pedig másfél debrecennyien keresték fel orvosukat.

Február 10. és 16. között 86 800-an fordultak orvoshoz influenzaszerű megbetegedéssel a figyelőszolgálatban részt vevő orvosok jelentései alapján - közölte a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) heti jelentésében csütörtökön.

Akut légúti fertőzés tüneteivel 312 600-an keresték fel orvosukat.

A 7. héten orvoshoz fordult betegek 43,4 százaléka 14 évnél fiatalabb volt, 29,1 százalékuk a 15-34 évesek, 20,2 százalékuk a 35-59 évesek, míg 7,3 százalékuk a 60 éven felüliek korcsoportjába tartozott. Azt írták: a legtöbb beteg Tolna, Veszprém és Győr-Moson-Sopron vármegyében, a legkevesebb Zala (527), Jász-Nagykun-Szolnok és Nógrád vármegyében volt.

A laboratóriumi mintákban az influenzapozitivitás 55,3 százalék, a SARS-CoV-2-pozitivitási arány 0,6 százalékos volt.

Múlt héten akut légúti megbetegedések halmozódásáról huszonegy jelentés érkezett hét vármegye területéről, a járványok egy bölcsődét, hét óvodát, egy óvoda-általános iskolát, tizenegy általános iskolát és egy idősek otthonát érintettek.

Kórházba az elmúlt héten 290 embert vettek fel súlyos, akut légúti fertőzés miatt, közülük 43-an részesültek intenzív/szubintenzív ellátásban.

A 2024. év 40. és az idei év 7. hete között összesen 5922 vizsgálati anyagot dolgoztak fel az NNGYK laboratóriumában. Ebből 1858 mintában az influenza valamely típusát, 517-ben Covid-19-fertőzést igazoltak.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.04.07. kedd, 18:00
Schiffer András
ügyvéd, volt országgyűlési képviselő
Akár Kanada és Marokkó is csatlakozhat az EU-hoz a következő évtizedekben

Akár Kanada és Marokkó is csatlakozhat az EU-hoz a következő évtizedekben

Megjelent a Portfolio Checklist Extra, amiben Szabó Dániellel, a Portfolio makrogazdasági elemzőjével beszélgettünk az EU lehetséges bővítéséről. Ezt sokszor úgy kezeljük, mintha egy előre lefutó, szinte automatikus forgatókönyv lenne, holott könnyen lehet, hogy épp ez lesz Európa következő nagy politikai törésvonala. De van-e mögötte kézzelfogható politikai vagy piaci kényszer, vagy inkább érdekek és alkuk mozgatják? És egyáltalán: az alapítók valóban egy olyan Európát képzeltek el, ahol előbb-utóbb minden ország uniós taggá válhat? Beszélgetésünkben azt is körbejárjuk, melyik jelölt áll a legközelebb a csatlakozáshoz, kiket tartanak a legnehezebben „kezelhető” szereplőknek, és hol tűnik reálisnak, hogy belátható időn belül nem várható érdemi előrelépés.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×