Infostart.hu
eur:
364.61
usd:
311.18
bux:
136293.84
2026. április 22. szerda Csilla, Noémi
Nyitókép: Pilisi Parkerdő Zrt.

Évtizedek óta tartó súlyos konfliktust zárhat le egy fontos pilisi beruházás

A magyarföldi husáng világállományának mintegy fele a Pilisben található, viszont a siklóernyősök és a sárkányrepülősök egyik nagyon kedvelt elugróhelye is itt van. A Pilisi Parkerdő Zrt. figyelmeztetett, hogy az állandó taposás a fokozottan védett vadvirág kipusztulásához vezethet. Ennek elkerülése érdekében idehaza egyedülálló projekt valósulhat meg.

A siklóernyősök és a természetvédők közötti évtizedes konfliktus oldódhat meg egy uniós projekt eredményeként. A Pilis-tető a főváros közelében a legkedveltebb siklóernyős- és sárkányrepülő elugróhelyek közé tartozik, ugyanakkor itt él a hazánk kiemelkedő természeti kincseként őrzött magyarföldi husáng világállományának mintegy százaléka.

A Pilisi Parkerdő Zrt. közleményében figyelmeztet, hogy a sportolók taposása a fokozottan védett vadvirág kipusztulásához vezethet. Ezt a konfliktust oldhatja meg a Pilisi Parkerdő és a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság közös projektje azzal, hogy

megvalósítják az ország első kiépített siklóernyős elugrópontját.

A tervek szerint felújítják az élőhelyet védő vadvédelmi kerítést is, valamint egy új, emelt fémszerkezetű tanösvényt is létesítenének. Ha ezek a felújítások, beruházások megvalósulnak, a siklóernyősök már biztonságosan tudnak majd startolni, a kirándulók gyönyörködhetnek a kilátásban és a fokozottan védett gyep is sértetlen marad.

A közleményben hozzáteszik: a magyarföldi husáng élőhelyét jelenleg több károsító tényező veszélyezteti. Ezek közül a legfontosabb a megnövekedett turizmus és az illegális területhasználat okozta terhelés, taposási károk, amit főleg a siklóernyősök és sárkányrepülősök, valamint a kirándulók, kerékpárosok idéznek elő. A magyarföldi husáng élőhelyének megóvása érdekében a Pilisi Parkerdő és a Duna-Ipoly Nemzeti Park a területen komplex rendszert alkalmaz, amelynek fő elemei az emelt szintű acélszerkezetes tanösvény és a biztonságos kialakítású elugrópont.

Fotó: Pilisi Parkerdő Zrt.
Fotó: Pilisi Parkerdő Zrt.

További feladatot jelent a terület védelmi berendezéseinek megújítása, ugyanis a vadállomány károsítása, illetve az illetéktelen behatolók elleni kerítés több szakaszon erősen rongálódott, több ponton átvágták, a betonba ágyazott faoszlopos kapuk kidőltek, a fokozottan védett területet jelző táblákat leverték, így visszatartó erejük gyakorlatilag már nincsen.

A tanösvény és az elugrópont kialakításakor gondoltak a kerékpárral érkezőkre, így a kerítéshez kerékpártároló is csatlakozik. Az új elugrópont tervezésébe bevonták a siklóernyősök és a sárkányrepülősök képviselőit is.

Az Éles-kő nevű szikla ideális helyszín számukra, figyelembe véve a szélirányokat és az akadályok nélküli nekifutás lehetőségét.

A fokozottan védett magyarföldi husáng jégkorszak előtti maradványfaj (preglaciális reliktum). Úgynevezett bennszülött (endemikus) faj, az egész világon csupán hat helyen található meg – a legtöbb a Pilis-tetőn. Nagytermetű, ernyős virágzatú, sárga-sárgászöld színű növény. Bár leginkább rokonára, a kaporra hasonlít, de a husáng hazánk egyik legféltettebb természetvédelmi értéke, amely szerepel a Természetvédelmi Világszervezet (IUCN) Vörös Listáján is. A koncepció részeként a tanösvény nyomvonalának kialakítása, az enyhe töréspontok, elágazások és teraszok létesítése utal a növény felépítésére is, a növény habitusa az acél tanösvény formájában is megjelenik.

Magyarföldi husáng (Ferula sadleriana)
Magyarföldi husáng (Ferula sadleriana) – Fotó: Pilisi Parkerdő Zrt.

A LIFE endemic PANALP Szárazgyepek endemikus növényfajainak megőrzése a Pannon és Alpesi biogeográfiai régió határterületén című projekt keretében nyerte el a támogatást a Pilisi Parkerdő Zrt. a természetvédelmi fejlesztésre, amelyben a Pilis-tetői projektrész a magyarföldi husáng védelmét célozza meg. A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság szakmai irányításával zajló munkálatok február elején kezdődnek és várhatóan december végére fejeződnek be. A terveket a Pilisi Parkerdő Zrt. megrendelésére a KIMA Studio Kft. készítette.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Azbesztkatasztrófa Szombathelyen – drámai információkat osztott meg a polgármester
első intézkedések

Azbesztkatasztrófa Szombathelyen – drámai információkat osztott meg a polgármester

Itt van a leköszönő kormány utolsó, és az új kabinet első veszélyhelyzete: Szombathelyen százezer tonna kőzúzalékról derült ki, hogy osztrák bányákból származó azbesztet tartalmaz, amely az utakról a levegőbe kerülve súlyosan veszélyes az emberi egészségre. A településen rendkívüli intézkedéseket vezettek be – nyilatkozta Nemény András polgármester az InfoRádió kérdésére. A baj nagyon nagy, egyes helyeken az azbeszttartalom százszorosa, vagy ennél is nagyobb a megengedett mértéknek.
inforadio
ARÉNA
2026.04.22. szerda, 18:00
Tálas Péter
Stratégia és Védelem Konzultációs Csoport biztonságpolitikai elemzője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×