Karácsony Gergely a Fővárosi Közgyűlés elé terjeszti azt a javaslatát, amely alapján átmenetileg vagy akár végleg elkobozhatnák az extrém gyorshajtók autóját. A főpolgármester szerint helyes döntésnek bizonyult, hogy sebességmérő kamerákat szereltek fel Budapest legveszélyesebb részein, az viszont sokkoló volt számára, hogy az új rendszer üzembe helyezését követő első hónapban összesen 52 926 gyorshajtót mértek be. Karácsony Gergely osztrák mintára azt kezdeményezi, hogy jelentős sebességtúllépés esetén első alkalommal hat hónapra lehessen lefoglalni a vétkes gépjárművét, másodszorra viszont már az elkobzást tartaná kellően szigorú büntetésnek.

Magyarországon a gyorshajtókra szabálysértési szankciók vonatkoznak. Akár 200 ezer forintos pénzbírság és/vagy legfeljebb egyéves eltiltás szabható ki a megengedett legnagyobb sebesség túllépése esetén, amennyiben azonosítani tudták az elkövetőt. Borbély Zoltán az InfoRádióban elmondta: ma már adott a technikai háttér olyan kamerarendszer kiépítésére, amely képes azonosítani a szabályt sértő sofőr arcát, a büntetési tétel pedig az adott szituációtól függ. A közlekedési szakjogász extrém sebességtúllépésnél reális, illetve megalapozott szankciónak tartja a 8-9 hónapos eltiltást, amelynek az is a következménye, hogy hat hónap után utánképzésre kötelezhető a vétkes. Az elkobzás ugyanakkor szerinte nem járható út, mert

sok esetben a jármű vezetője, tulajdonosa, illetve az üzemben tartója nem ugyanaz a személy.

Borbély Zoltán konkrét példát is megemlített a büntetési tételek mértékével kapcsolatban. Úgy gondolja, hogy ha valaki a megengedett 50 km/órás sebesség helyett 150 km/órával száguldozik az Andrássy úton, akkor az egyéves eltiltás és a 200 ezer forintos pénzbírság egyáltalán nem eltúlzott, főleg abban az esetben, ha már nem először sért szabályt az elkövető. Hozzátette: ennek a tételnek a szigorításán el lehet gondolkozni, de véleménye szerint ha azonosítják a szabálysértőt, és ha eltiltják a járművezetésétől, majd utánképzésre is kötelezik, az kellő visszatartó erőt jelent. „Nagyobbat, mint hogyha például a nagymama üzemben tartótól lefoglalják vagy elkobozzák azt a járművet, amelyet a 21 éves unoka vezetett szabálytalanul” – jegyezte meg.

Olyan eset is előfordult a jogász praxisában, hogy egy autószerelő kipróbálta egy kuncsaftjának a kocsiját, amellyel átlépte a megengedett sebességet lakóterületen belül. Borbély Zoltán szerint ilyenkor nem jó megoldás az autó lefoglalása, hiszen nem a tulajdonos a vétkes.

Karácsony Gergely azzal érvelt a javaslata mellett, hogy Ausztriában bevált a szigorítás, amely szerinte pozitív hatással volt a helyi közlekedési kultúrára. A főpolgármester úgy gondolja, hogy a jelenlegi pénzügyi bírságok nem bírnak kellő elrettentő erővel. A cél, hogy az extrém mértékű sebességátlépés miatt ne történjenek olyan tragédiák, mint amilyenek borzolták a kedélyeket az elmúlt években, főleg a fővárosban. 2017-ben például egy, a Dózsa György úton 130-140 km/órás sebességgel közlekedő autó csapódott bele egy kikanyarodó járműbe. A balesetben ketten vesztették életüket. Tavaly júliusban pedig egy 26 éves biciklis halt meg az Árpád hídon, miután egy autós 140 km/órával száguldozva átszakította a szalagkorlátot és elgázolta.

Borbély Zoltán elmondta: a járművek szabálysértés miatti elkobzása több országban is bevett gyakorlat. Mint fogalmazott, Finnországban és a főpolgármester által említett Ausztriában is „hálásak a büntetési, illetve a baleseti adatok”, sokkal kevesebb halálos közúti baleset történik ezekben az országokban, de hozzátette, hogy

ezek a statisztikai adatok nem a járművek elkobzása miatt alakulnak kedvezőbben, mint máshol, hanem a fokozott ellenőrzés és a személyre szabott felelősségre vonás miatt.

A közlekedési szakjogász jelenleg nem lát esélyt vagy lehetőséget arra, hogy a jármű elkobzására vonatkozó szigorítás itthon átmenjen jogszabály-módosításként, az extrém sebességtúllépésért járó szankciókban viszont szerinte is lehetnek bizonyos változtatások. Elképzelhetőnek tartja, hogy a járművezetéstől való eltiltás időtartamának felső határát feljebb vigyék, ami a szabálysértési törvény módosítását igényli. Úgy véli, az elkövetők azonosítása is működhetne még hatékonyabban, mint ahogy a rendőrség, a közterület-felügyelet vagy az önkormányzati rendészeti szervek ellenőrzési jelenlétét is növelhetik annak érdekében, hogy minél több szabálysértőt tetten érjenek.

Borbély Zoltán hozzátette: objektív felelősséggel élve közigazgatási bírságot kell kiszabni a közlekedési szabályok áthágása miatt, ami viszont nem társul járművezetéstől való eltiltással. Felhozott egy újabb hétköznapi és egy filmes példát is. Mint mondta, ha egy lakásból rendszeresen nagy zaj hallatszik, mert ott állandóan buliznak, és ez rendkívül zavarja a társasház többi lakóját, akkor nem a lakás zár alá vétele a megoldás. Megemlítette a West Side Story című musicalt is, amelyben a cselekmény egy pontján egymásnak esik két banda késekkel, de mint fogalmazott, ilyen esetben önmagában a kések elkobzása nem szünteti meg a viszályt az ellenségek között.

A közlekedési szakjogász abban egyetért Karácsony Gergellyel, hogy hatékonyabban fel kell lépni az extrém sebességtúllépés ellen, a járművek elkobzását viszont nem tartja hatékony büntetésnek. „A bírságok megemelése vagy az eltiltások gyakoribb alkalmazása, szigorítása talán jobb döntés lenne. Például fix eltiltáshoz kötni bizonyos extrém sebességtúllépést. Ahogy vannak pénzbírsági tarifák, ugyanúgy lehetnének eltiltási tarifák is” – összegzett Borbély Zoltán.