Infostart.hu
eur:
361.5
usd:
310.96
bux:
131696.18
2026. május 17. vasárnap Paszkál
Nyitókép: Facebook/D. Kovács Róbert

Bontják az egyik Hős utcai tömböt, hét évvel az erről szóló döntés után

A másik épülettömb egyelőre érintetlen, abban még laknak.

A kőbányai Hős utca két szegregált tömbjének egyikére vonatkozó bontási szerződést múlt hét hétfőn írták alá. A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljáráson kiválasztott nagykőrösi VA-HÍD Kft. nettó 294,3 millió forintért vállalta a 6500 négyzetméteres (pinceszint, 4 épületszint és padlástér) B tömb bontását, illetve a keletkező hulladék elszállítását – írja a Népszava. A lap szerint ezzel együtt 3 milliárd forint felett jár a szegregátum felszámolásának költsége, de az A épület még érintetlen.

A Hős utcai lakótömbök az egykori ferencvárosi Dzsumbuj kistestvéreként épültek meg a két világháború között. A két darab H-alakú, gangos, négyemeletes házban a súlyos lakhatási válság enyhítésére alakítottak ki kis méretű szükséglakásokat. Nem volt bennük fürdő, a közös WC és kiöntő az előtérben helyezkedett el. Az újonnan épült szükséglakásokba a város körüli nyomornegyedek lakóit költöztették be. Ám ezzel a nyomor nem szűnt meg, csak másik helyszínre került át - idézték fel.

Az épületegyüttes a rendszerváltás után a máshonnan kiszorult fővárosi szegények és a jobb élet reményében Budapestre költöző vidékiek krízistelepévé alakult.

A kőbányai önkormányzat régóta készült a házak kiürítésére, de soha nem volt rá pénze, de húzott köré egy kerítést. 2017 decemberében azonban az – elsősorban a lakhatási és drogproblémák miatt – egyre dagadó médiafigyelem hatására a kormány úgy döntött, hogy ad 2,1 milliárdot a helyzet gyors rendezésére.

A két épületben lévő 317 lakásból akkor 169 volt önkormányzati tulajdonban, 8 állami, 140 pedig magánkézben volt. Az önkormányzat Belügyminisztériumnak készített későbbi beszámolója szerint a volt tulajdonosok zöme a kártalanítást választotta, míg két lakást kisajátítással szereztek meg – írta a Népszava. Az önkormányzat úgy becsüli, hogy átlagosan 6,3 millió forintot fizettek lakásonként. A X. kerületi önkormányzat összesen 49 ingatlant vett a kiköltöztetetteknek Budapest-szerte, ám az épületeket nem sikerült kiüríteniük, hiába költöttek összesen 1,91 milliárdot a projektre. Két éve nyáron még éltek 50 lakásban.

A Terrorelhárítási Központ közvetlen szomszédságában álló két épület évek óta törvényen kívüli vakfoltként van jelen. A kormány tavaly tavasszal határozatban utasította a gazdaságfejlesztési minisztert, hogy az MNV útján gondoskodjon a Hős utcai krízistömbben lévő ingatlanok tulajdonjogának megszerzéséről, hogy végre megépülhessen a TEK új műveleti komplexuma.

A kőbányai önkormányzat tavaly nyáron az indoklás szerint szintén a TEK műveleti központja megépülésének elősegítése érdekében részben eladta, részben átadta az államnak a Hős utcai szegregátum 317 ingatlanából a korábban az önkormányzat tulajdonába került 254 lakást.

A bontani kezdett B épületből mindenkit kiköltöztettek, ám néhány bizonytalan jogcímű bentlakót mindenféle koncepció és körültekintés nélkül tettek ki, így volt, aki gyakorlatilag hajléktalanná vált. De vannak olyanok is, akik rendezett lakhatáshoz jutottak, már amíg fenn tudják tartani – mondta a lapnak Molnár Zsuzsanna, a telepen élőket segítő Kontúr Egyesület elnöke.

Címlapról ajánljuk
Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter: a jövő héten tárgyalunk a szakdolgozók bérrendezéséről

Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter: a jövő héten tárgyalunk a szakdolgozók bérrendezéséről

Hegedűs Zsolt, az új miniszter összegzést tett közzé a magyar egészségügy jelenlegi helyzetéről. Mint írta, a jövő héten leül egyeztetni a Független Egészségügyi Szakszervezet képviselőivel, és elsősorban a szakdolgozói bértábla rendezéséről tárgyalnak. Az értékelés szerint ma az egészségügyben elöregedő szakdolgozói állomány, tömeges hiány és túlóra, növekvő várólisták és egyre nagyobb betegbiztonsági kockázat jellemző, ezért sürgősen tenni kell valamit.
inforadio
ARÉNA
2026.05.18. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Tovább épül Ursula von der Leyen hatalmi hálója - Magyarországon is múlik, hogy mit kezd a helyzettel

Tovább épül Ursula von der Leyen hatalmi hálója - Magyarországon is múlik, hogy mit kezd a helyzettel

Az Európai Bizottságot vezető Ursula von der Leyen fokozatosan egyre inkább saját elnöki háttérstruktúráira támaszkodik a hagyományos intézmények helyett. Miközben Brüsszelben már a kohéziós politikáért felelős főigazgatóság végéről beszélnek, egy alig pár fős stratégiai egység látványosan növeli befolyását az érzékeny politikai ügyekben. A várható átalakítások nagyban tükrözik a közös költségvetés strukturális reformját is. Ugyan sok kritika éri von der Leyen hatalmi terjeszkedését, legalább ennyien bírálják a tehetetlenség miatt a 27 tagország kényétől függő unió egészét is. A most végbemenő változások hosszú időre rányomhatják a bélyegüket az EU jövőjére, de a központosítás ellenére nem szabad megfeledkezni arról, hogy kik a felelősség valódi birtokosai.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×