Polt Péter legfőbb ügyész szerdán hivatalában fogadta az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) főigazgatóját, Ville Italát az eddigi eredményes együttműködés megerősítése érdekében. A Legfőbb Ügyészség közleménye szerint a találkozó középpontjában az eddigi együttműködés áttekintése és a kapcsolatok további erősítése volt. Mint írják, s magyar ügyészség és az OLAF szorosan együttműködik, mind vezetői, mind szakértői szinten rendszeresek a találkozók. Az OLAF és a magyar ügyészség az eddigi kiváló együttműködését 2022 februárjában munkamegállapodás formájában is rögzítette.

Az OLAF feladata az európai uniós pénzek felhasználásával kapcsolatos csalási jellegű, korrupciós és egyéb szabálytalanságok feltárása, a vizsgálat eredményeként – többek között – igazgatási, pénzügyi, fegyelmi vagy igazságügyi ajánlást tehet. Igazságügyi ajánlással akkor él a hivatal, ha a közigazgatási vizsgálat megállapításai alapján, az OLAF álláspontja szerint, bűncselekményre merülhet fel adat az ügyben. Az igazságügyi ajánlás nyomán az adott tagállam arra jogosult szervei döntik el a nyomozás szükségességét. Az OLAF igazságügyi ajánlása arra is vonatkozhat, hogy már folyamatban lévő büntetőeljárásban vegye figyelembe a nemzeti igazágügyi hatóság az OLAF vizsgálatának eredményeit.

A közlemény szerint Ville Itala kiemelte: jó munkakapcsolatot ápol szervezetük a magyar Legfőbb Ügyészséggel, és megítélése szerint a közös fellépés továbbra is szükséges az Európai Unió költségvetésének hatékony védelméhez. Polt Péter pedig arról beszélt, hogy a szoros kapcsolatot jól mutatja, a magyar ügyészség – bár erre nincs törvényi kötelezettsége – az OLAF igazságügyi ajánlása nyomán valamennyi esetben elrendeli a nyomozást, illetve amennyiben már folyamatban volt a nyomozás, az OLAF ajánlását a nyomozás irataihoz csatolják, és abban értékelik.

Közölték azt is, hogy az OLAF 2023-as jelentése Magyarország esetében megállapította, hogy a 2019 és 2023 között OLAF igazságügyi ajánlással érintett ügyek közül két esetben vádemelés történt, míg egy esetben a nyomozást megszüntették, ami 67 százalékos arányt jelent.

Ez a szám az ügyészség szerint kimagasló eredmény, hiszen az uniós vádemelési átlag 37 százalék.

A jelentésben "függő döntésként" megjelölt 15 ügyben a nemzeti igazságügyi hatóság még nem hozta meg a döntését, a nyomozás folyamatban van.

Az OLAF 2023-ban összesen két igazságügyi ajánlást tett a magyar ügyészi szervezetnek. Az egyik ajánlás alapján a nyomozást elrendelték a magyar hatóságok, a másik ajánlás már folyamatban lévő nyomozásban került felhasználásra és értékelésre. 2023-ban három ügyben – amelyekben korábban vádemelés történt - a bíróságok jogerős, vád szerinti marasztaló ítéleteket hoztak – sorolták a közleményben.

A találkozón a felek megerősítették, hogy az uniós pénzeket érintő bűnügyi visszaélések kapcsán a szervezeteik közötti – valamint az Európai Ügyészség (EPPO) és az OLAF, illetve az EPPO és a magyar ügyészség közötti – hatékony információcserét és együttműködést továbbra is kiemelten fontosnak tartják. Ennek érdekében mind az OLAF, mind pedig 2021 áprilisában a magyar ügyészség együttműködési megállapodást kötött az EPPO-val.