Az iskolázottság szintje tovább emelkedett Magyarországon a korábbi 2011-es népszámlálás adataihoz képest. 2022-ben már a 15 éves és annál idősebb lakosság 22 százaléka rendelkezett diplomával, a lakosság további egyharmadának pedig érettségije is volt. A legfeljebb általános iskolát végzettek aránya 23 százalékra csökkent. Az iskolázottságban voltak pozitív irányú változások, de területi különbségek továbbra is jelentősek – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálási atlaszából, amit az economx.hu szemlézett.

Mint az a kiadványból kiderül, 2001 és 2022 közötti bő két évtizedben a diplomások száma megduplázódott és elérte az 1,8 millió főt, arányuk is több mint duplájára nőtt 12 százalékról 25 százalékra. Budapesten és vonzáskörzetében, az egyetemi városokban, valamint a Velencei-tó és a Balaton környékén a diplomások aránya az országos átlag feletti ütemben nőtt. Ugyanakkor több megyei jogú város esetében nem történt jelentős változás, míg a vonzáskörzetükben igen, ami szuburbanizációs hatást jelez.

Eközben az ország legtöbb községében, továbbá a kisvárosok jelentős részében egyik évtizedben sem következett be kiemelkedő növekedés a diplomások arányában, noha az általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb végzettségűek aránya a népszámlálási adatok szerint Budapesten (1,2 százalék) és Pest vármegyében (1,8 százalék) volt.

A legalacsonyabb végzettségűek jelentős része, minden ötödik lakos Közép-Magyarországon élt

– írja a KSH alapján a gazdasági lap. Az északkeleti országrészben az országos átlagnál magasabb volt az alacsony végzettségűek aránya, Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében 3,7, illetve 4 százalékot is elérte.

Az érettségi nélkül szakmai oklevéllel rendelkező száma (21 százalék) alig változott 2011-hez képest. A legtöbb szakmunkás végzettségű a nyugati országrészben Tolna és Veszprém vármegye településein, keleten pedig Békés vármegyében élt. Ugyanakkor az ország északkeleti részén, különösen Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, illetve a délnyugati országrészben számos kistelepülésen a lakosság több mint fele legfeljebb általános iskolai végzettségű volt a legutóbbi népszámlálás idején.

A felnőtt lakosság legnagyobb részének érettségi a legmagasabb végzettsége, arányuk 2022-ben 34 százalék volt.

A fővárosban – jellemzően a pesti oldalon – és vonzáskörzetében, továbbá a vidéki nagyvárosokban volt érettségije a magyaroknak. Komárom-Esztergom, Nógrád, Csongrád-Csanád, illetve Győr-Moson-Sopron vármegyében, valamint a Balaton déli partján a települések jelentős részén a felnőtt lakosság több mint egyharmadának volt érettségi a legmagasabb iskolai végzettsége.

A statisztikai hivatal adatai alapján az elmúlt évtizedben jelentősen nőtt a diplomások aránya, 2022-ben a 25 éves és annál idősebb népesség negyede rendelkezett felsőfokú végzettséggel. A fővárosban – főként a budai oldalon – és környékén, a megyeszékhelyeken (különösen Debrecenben és Szegeden), valamint a Balaton és a Velencei-tó környéki településeken volt a legmagasabb a diplomás lakosság aránya. Más a területi mintázat azonban, ha a diplomásokat nem a jelenlegi, hanem a születéskori lakóhelyük szerint vizsgáljuk – írja a portál, kitérve továbbá a magyar lakosság digitális jártasságára, valamint idegen nyelvi tudására.