eur:
409.43
usd:
375.86
bux:
74581.34
2024. november 5. kedd Imre
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottságnak az Európai Néppárt (EPP) által újraválasztásra jelölt eddigi elnöke beszél a választás előtt az Európai Parlament plenáris ülésén Strasbourgban 2024. július 18-án.
Nyitókép: MTI/Purger Tamás

Fizetési felszólítást kapott a magyar kormány az Európai Bizottságtól

A 93 millió euróra vonatkozó EU-s felszólítás hétfőn futott be 15 napos határidővel.

"Az Európai Bizottság felhívást küldött az első kényszerítő bírság megfizetésére, amelyben felszólította Magyarországot, hogy 2024. október 31-ig fizessen 93 millió eurót. Magyarország nem fizette ki az összeget a megadott határidőn belül" – nyilatkozta Ujvári Balázs, az Európai Bizottság szóvivője az hvg.hu-nak, utalva a fizetési felszólítás előzményére.

Még júniusban született az Európai Bizottság döntése egy 2020-as bírósági ítélet be nem tartása miatt, ekkor egyfelől 200 millió eurós büntetést szabtak ki, másrészt napi egymillió eurós kötbért tettek hozzá. Az ügy nem az illegális bevándorlók beengedésére vonatkozik, hanem a szabályos eljárás lefolytatására, aminek a végén a menekültstátuszra nem jogosultakat ki kell utasítani az Európai Unió területéről. Az EU kifogásolja a magyar gyakorlatot.

A 200 millió euróra vonatkozóan már lejárt a fizetési felszólítás, a mostani, 93 millió eurós háromhavi kényszerítő bírságra pedig november 19-e a határidő, azaz november 20-tól az Európai Bizottság már 293 millió eurót követel, kamatokkal együtt.

A vonatkozó uniós szabályok szerint ezt a pénzt vissza kell tartani a Magyarországnak járó pénzekből.

A lap információi szerint azonban e téren gondban van az EB, hiszen nemhogy nem áll rendelkezése egyszerre egy ekkora összeg, de ennyi pénzt visszatartani még kisebb összegek figyelembe vételével sem lehet, ugyanis nincs ennek, vagy legalább egy jelentősebb részének megfelelő magyar kifizetési igény.

Címlapról ajánljuk

Amerika választ: így szavaznak most az Egyesült Államokban

Az Amerikai Egyesült Államokban november 5-én, kedden zárul az elnökválasztás, a legtöbb tagállamban ugyanis már hetek óta lehet szavazni. A választási rendszer egyik különlegessége, hogy nem közvetlenül az elnökjelöltekre szavazhatnak, hanem államonként eltérő számú elektort választanak, akik végül döntenek az elnök személyéről. Ez azt is jelenti, hogy nem feltétlenül az lesz a következő elnök, akire országosan a legtöbb szavazat érkezett.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×