Infostart.hu
eur:
385.19
usd:
328.11
bux:
109607.58
2025. december 13. szombat Luca, Otília
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottságnak az Európai Néppárt (EPP) által újraválasztásra jelölt eddigi elnöke beszél a választás előtt az Európai Parlament plenáris ülésén Strasbourgban 2024. július 18-án.
Nyitókép: MTI/Purger Tamás

Fizetési felszólítást kapott a magyar kormány az Európai Bizottságtól

A 93 millió euróra vonatkozó EU-s felszólítás hétfőn futott be 15 napos határidővel.

"Az Európai Bizottság felhívást küldött az első kényszerítő bírság megfizetésére, amelyben felszólította Magyarországot, hogy 2024. október 31-ig fizessen 93 millió eurót. Magyarország nem fizette ki az összeget a megadott határidőn belül" – nyilatkozta Ujvári Balázs, az Európai Bizottság szóvivője az hvg.hu-nak, utalva a fizetési felszólítás előzményére.

Még júniusban született az Európai Bizottság döntése egy 2020-as bírósági ítélet be nem tartása miatt, ekkor egyfelől 200 millió eurós büntetést szabtak ki, másrészt napi egymillió eurós kötbért tettek hozzá. Az ügy nem az illegális bevándorlók beengedésére vonatkozik, hanem a szabályos eljárás lefolytatására, aminek a végén a menekültstátuszra nem jogosultakat ki kell utasítani az Európai Unió területéről. Az EU kifogásolja a magyar gyakorlatot.

A 200 millió euróra vonatkozóan már lejárt a fizetési felszólítás, a mostani, 93 millió eurós háromhavi kényszerítő bírságra pedig november 19-e a határidő, azaz november 20-tól az Európai Bizottság már 293 millió eurót követel, kamatokkal együtt.

A vonatkozó uniós szabályok szerint ezt a pénzt vissza kell tartani a Magyarországnak járó pénzekből.

A lap információi szerint azonban e téren gondban van az EB, hiszen nemhogy nem áll rendelkezése egyszerre egy ekkora összeg, de ennyi pénzt visszatartani még kisebb összegek figyelembe vételével sem lehet, ugyanis nincs ennek, vagy legalább egy jelentősebb részének megfelelő magyar kifizetési igény.

Címlapról ajánljuk
Amikor a politikai ígéretből adminisztratív rémálom lesz
Vagyonadó

Amikor a politikai ígéretből adminisztratív rémálom lesz

A vagyonadó mindig jól mutat a kampányplakáton: egyszerű üzenet, könnyű célpont, morális fölény. Csakhogy ahol valóban nekifutottak a bevezetésének, ott az állam rendre összeomlott a mérés, az értékelés és a jogi megfelelés terhei alatt. Franciaország, Németország, India és Argentína példája ugyanazt mutatja: a vagyonadó technikailag szinte megvalósíthatatlan. A politikai szlogen így tehát marad, maga az adó viszont többnyire elbukik.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.15. hétfő, 18:00
Mészáros Andor
az Eötvös Loránd Tudományegyetem BTK Történeti Intézetének docense
Hollywoodi álmok vs. valóság: miért nem használják ezeket a látványos fegyvereket a hadseregek?

Hollywoodi álmok vs. valóság: miért nem használják ezeket a látványos fegyvereket a hadseregek?

A hollywoodi blockbusterek és a tömegeket szórakoztató videojátékok korában elkerülhetetlen, hogy bizonyos fegyverek az indokoltnál jóval nagyobb médiafigyelmet kapjanak pusztán azért, mert ezekben a médiumokban jól néznek ki. Előző cikkünkben összeszedtünk néhányat a legismertebb klisékből, de annyi ilyen eszköz van, hogy akár egy kisebb könyvet is írhatnánk róluk. Bár ezt azért nem vállaljuk be, néhányat még összegyűjtöttünk a filmek és játékok által piedesztálra helyezett fegyverek közül, amiket a valóságban vagy ritkán használnak, vagy teljesen máshogy, mint ahogy mi gondolnánk.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×