Élménybeszámolót tett közzé az X-en a kurszki fronton szerzett tapasztalatairól az ukrán tengerészgyalogság egyik drónkezelője, aki négy hónapot töltött Oroszország területén, az ukrán haderő által megszállt Szudzsa térségében. A katona egyebek mellett elemzi az oroszok stratégiáit, megemlíti, milyen hibákat követtek el, és azt is részletesen feltárja, mekkora kihívást jelentett az orosz légideszant-csapatok ellen harcolni.

A Portfolio összegzése szerint a Kriegsforscher hívójelű ukrán drónkezelő főként technikai jellegű elemzést osztott meg a követőivel. A többi között azt állítja, az oroszok jól képzett elitalakulatokkal próbálták meg visszaszerezni az ukrán ellenőrzés alá került kurszki településeket. Azt tapasztalta, hogy az orosz alakulatok jól felszereltek, új páncélosaik voltak, a lövészek modern felszerelésekkel rendelkeztek, új típusú elektronikus harcászati (EW) rendszert, illetve műholdas adóvevőket is használtak.

Ugyanakkor kevés páncélozott harcjárművet vetettek be, ráadásul többet megsemmisítettek az ukrán erők.

Állítása szerint csak két-három orosz páncélostámadás volt novemberben, majd egy nagyobb januárban, amikor 13 BMP-3-as lövészpáncélost és 3 T-80BVM harckocsit vesztettek az oroszok.

Az ukrán drónkezelő arra is kitér, hogy az oroszok leginkább nappal támadtak, többször füstgránátvetőkkel álcázták manővereiket és folyamatosan lőttek. Úgy véli, rossz stratégia volt az orosz hadsereg részéről, hogy a gépesített támadások során mindig ugyanabból az irányból jöttek, illetve a veszteségek ellenére újra és újra megpróbálkoztak lehetetlennek tűnő támadási irányokkal. Szerinte ez azért történt így, mert arra utasították őket, hogy három hónapon belül szorítsák ki az ukránokat Kurszkból.

? My personal thoughts as a soldier who took part in Kursk operation for four months.

Unusual thread for this page but with a purpose — to tell you more about Russian manoeuvres and assaults at the Western flank.

If U want to help us buy batteries?

https://t.co/FdReBR5N0s pic.twitter.com/e1q41K1iW1

— Kriegsforscher (@OSINTua) March 12, 2025

Visszaemlékezése szerint október volt a legnehezebb, mert abban a hónapban előfordult, hogy az oroszok egyetlen nap alatt 84 szárnyas bombát dobtak le ukrán állásokra. A vadászbombázók mellett az orosz száloptikás vezérlésű drónok is okoztak veszteségeket az ukrán páncélosoknak, és hatékonyabbak voltak az orosz drónkezelők, mert közelebb helyezkedtek a frontvonalhoz. Kriegsforscher azt írja, a gépesített oroszok rohamok többsége sikertelen volt, akkor tudtak csak eredményt elérni, amikor könnyebb súlyú terepjárókkal és gyalogosokkal támadtak. „Ez is csak azért sikerült nekik, mert nincs elég katonánk. Talán csak ezért jártak sikerrel az orosz öngyilkos rohamok” – fogalmaz az ukrán drónkezelő.

Mint írja, a támadó orosz katonák több esetben sem kaptak megfelelő tüzérségi vagy gépesített fedezetet, még akkor sem, amikor páncélosokkal támadtak. Egy konkrét esetet is felidéz, amikor

az orosz lövészpáncélosok csak „ledobták” a gyalogosokat a harctérre, majd visszavonultak, nem segítették őket.

Márpedig szerinte a lövészpáncélosok feladata az lenne elvileg, hogy a harctérre szállítsák és védelmezzék a gyalogságot.

Az ukrán katona beszámolója végén közli: nem látott bizonyítékot arra, hogy az orosz tisztek megölnék saját katonáikat, illetve nem találkozott TOSZ-1-es nehéz lángszórókkal sem. Mindezekre azért tért ki külön, mert az utóbbi időben egyes nyugati lapok arról írtak, hogy az orosz tisztek lelövik azokat a katonákat, akik nem akarnak támadni. Bizonyos ukrán blogok pedig azt kezdték el híresztelni, hogy az orosz haderő nehéz lángszórókkal próbálta meg kiüríteni a térség orosz civilek által is lakott falvait.