Mikortól nevezhetjük magunkat gyakorlott sofőrnek és mi az, amikor még az is elbizonytalanít bennünket, ha indexelni kell? Mindenki másként válaszol erre a kérdésre és van, akinek több évtizednyi autóvezetői tapasztalat ellenére is vannak nehézségei a volán mögött. A Magyar Suzuki arra volt kíváncsi, milyen fázisokon mennek keresztül a magyar autóvezetők, mi okozta számukra a legnagyobb nehézséget a jogosítvány megszerzéséig és mely helyzetek azok, amelyek még most, hogy valaki tapasztalt sofőrnek tekinti magát is elbizonytalanítja.

A megkérdezettek csaknem fele megyeszékhelyen tanult meg vezetni, és úgy érezte, a legtöbb támogatásra az oktatójától számíthatott (62,1 százalék), de egyharmaduk önmagától (19,6 százalék) vagy családtagoktól, barátoktól (18,3 százalék) kapott segítséget. Egy jó oktató szárnyakat adhat, más viszont úgy érezte, éppen ő volt a gátja annak, hogy megszerezze azt az alaptudást, amely szükséges a magabiztos vezetéshez. A válaszadók nagy része (77 százalék) elégedett volt az oktatójával, hiszen mindent megtanított neki, amire szükség volt a jogosítvány megszerzéséhez, de a válaszadók 8 százalékával ingerült és türelmetlen volt az oktatója, vagy oda sem figyelt rá a gyakorló órákon.

A türelmetlenség egyébként is fontos attitűd, amellyel nap, mint nap találkozunk az utakon, függetlenül attól, hogy miként veszünk részt a közlekedésben. Az autósok csaknem fele szembesült ezzel, amikor vezetni tanult. Túlnyomó többségét nyomasztotta egy egyébként is stresszes helyzetben és volt, aki még nehezebben élte meg ezt a szituációt (64,9 százalék). Szerencsés az, aki viszont el tudott vonatkoztatni ettől gyakorlás közben (21,4 százalék), bár őt is zavarta a felé irányuló türelmetlenség. Akadt persze, akit egyáltalán nem érdekelt ez a viselkedés (13,7 százalék) – olvasható a cég közleményében.

Kinek a szlalom, kinek az autópálya

Hogy kinek, mi okoz nehézséget vezetés közben, függhet a személyiségtől, a sofőr érzéseitől, az autó képességeitől, vagy akár a körülményektől is. Vannak azonban olyan helyzetek, amelyek a kezdőket és a gyakorlott sofőröket is kihívások elé állítják. A parkolás minden életszakaszban tud nehézséget okozni, akár párhuzamosan (tanulók esetében 44,2 százalék, gyakorlottaknál 36,8 százalék) akár tolatva tesszük ezt (tanulók 39,9 százalék), de az emelkedőn megállás és elindulás is mumus sokaknál (tanulóknál 34,9 százalék, gyakorlottaknál 21,6 százalék).

De míg egy tanulónak diszkomfort érzetet jelent a jobbkéz-szabály alkalmazása, vagy megfordulni hátramenet beiktatásával, szlalomozni, adott távolságon belül gyorsítani, vagy fékezni, addig a tapasztalat megszerzésével más típusú helyzeteket jelöltek meg a sofőrök. Itt már tetten érhető az, hogy egy gyakorlott sofőr egyre komplexebb helyzetekben találja magát a közúti közlekedésben. Nem véletlen, hogy a jogosítvány megszerzése után már inkább a szűk helyen visszatolatás, a havas, esős időben vagy éjszakai vezetés, az előzés, de akár az autópályán, külföldön történő közlekedés jelenthet nehézséget. A közlekedési szakértők szerint sokat segíthet, ha olyan szituációkat is begyakorlunk, amelyekkel tanuló vezetőként nem volt alkalmunk találkozni és veszünk akár pótórákat vagy felkeresünk egy vezetéstechnikai tréninget. Mégis, a megkérdezettek csaknem 60 százaléka azonnal egyedül kezdett vezetni és még a T-betűt sem tette ki az autójára (76,3 százalék).

Megoszlanak arról a vélemények még a szakértők között is, mikor mondhatja azt magáról egy sofőr, hogy már kellő rutinnal és a tapasztalattal rendelkezik. A kutatás résztvevőinek több mint 40 százaléka néhány hónap gyakorlás után magabiztosnak érezte magát, minden ötödik autós egy év után mondhatta el ezt magáról, de 11 százalékuk bevallotta, még mindig nincs birtokában ennek az érzése – zárul a közlemény.