Infostart.hu
eur:
364.28
usd:
310.75
bux:
133168.5
2026. április 27. hétfő Zita
Nyitókép: Pixabay

Ajánlást küldtek a gimnáziumoknak, milyen teljesítmény felett kellene csak diákokat felvenniük

A Klebelsberg Központ egy olyan ajánlást küldött ki a tankerületi fenntartású gimnáziumoknak, melyen listázzák, milyen ponthatárok alatt nem lenne szabad felvenni diákokat. Ezzel a gimnáziumi tanulás presztízsét kívánnák növelni, valamint csökkentenék a bukások számát. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete ezt elitista szemléletnek tartja.

"Ajánlást" kaptak az idei tanévben a tankerületi fenntartású gimnáziumok arról, hogy a központi írásbeli felvételi vizsgán milyen eredményeket elért tanulókat érdemes felvenniük - írja a nepszava.hu. A Klebelsberg Központ szerint ez csupán ajánlás, végső soron az intézmények maguk döntik el, hogy figyelembe veszik, vagy sem.

A központ szerint a maximális 100 pontból a következő lépcsők szerint kellene a gimnáziumoknak mérlegelnie a tanulók esetén a felvételt:

  • négy évfolyamos képzés esetén minimum 50 pont,
  • nyelvi előkészítő esetében minimum 60 pont,
  • hat évfolyamos képzésnél pedig minimum 70 pont.

A lap kiemeli, hogy ha a tanintézmények valóban betartanák ezeket a ponthatárokat, akkor rengeteg nyolcadikos diák csúszna le a gimnáziumról, ugyanis az Oktatási Hivatal tavalyi adatai szerint a 8. évfolyamos diákok közel fele, 47,8 százaléka nem ért el 50 pontot a központi írásbelin.

A lap megkereste ezzel kapcsolatban a Klebelsberg Központot, ahol megerősítették az ajánlások kiküldését, és a következőképpen indokolták a meghúzott ponthatárokat:

"Az ajánlás fő célja a gimnáziumi képzés "presztízsének" növelése, hogy a diákok a megfelelő helyen tanuljanak, úgy a gimnáziumokban, mint a szakképzésben.

Továbbá, hogy azok a tanulók, akik felvételt nyertek, el is tudják végezni az adott intézményt, hiszen jelenleg is vannak olyan gimnáziumok, ahol nagy a fluktuáció, amelyekben az osztályok kisebb létszámmal működnek, mint amit a jogszabály meghatároz."

Azt is hozzátették, hogy a Honvéd Kadét Program és az Arany János Program esetében azok specialitása miatt nem küldtek ki ajánlást.

A magyarázat szerint a megfelelő pontszámot el nem érő diákok jobban járnak a szakképzéssel. Ám az Oktatási Hivatal adatai szerint a szakképzésben még nagyobb, 7,67 százalékos a lemorzsolódás aránya, mint a gimnáziumokban, ahol csupán 1,05 százalék.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) ügyvezetője, Nagy Erzsébet a lapnak azt nyilatkozta, az ajánlások mögött nincs pedagógiai elgondolás. Véleménye szerint a központi ajánlás és a KK magyarázata abba az irányba mutat, hogy a gimnáziumok ne lehessenek az esélyteremtés helyszínei, és úgy csökkentenék a lemorzsolódást, hogy akinél ennek fennáll az esélye, az inkább meg se próbálja.

"Az, hogy a gimnáziumok csak a legjobbaknak, a kiváltságosoknak valók, egy gusztustalan elitista szemlélet, semmilyen pedagógiai elgondolás nincs mögötte"

- fogalmazott Nagy Erzsébet. A Szülői Hang Közösség képviselője, Miklós György szintén ellenzi az ajánlást, amit szerinte sok intézmény be is fog tartani, ugyanis ki vannak szolgáltatva a tankerületeknek. Szerinte a kormány ezzel a lépéssel a szakképzés felé szeretné terelni a gyerekeket, holott a tanulók és az ország hosszú távú érdeke a gimnázium és a felsőfokú végzettség támogatása lenne. Hozzátette, a presztízst inkább az oktatás színvonalával lehetne emelni.

Címlapról ajánljuk
Aréna: az élvonalból az Élvonalba – tehetségeket keres a Nobel-díjas Krausz Ferenc

Aréna: az élvonalból az Élvonalba – tehetségeket keres a Nobel-díjas Krausz Ferenc

„A tudomány, a csúcskutatás és a tehetséggondozás ügye az nem egy kormány ügye, az az ország jövője. Nagy horderejű áttörések, amelyek a jövőben életünket befolyásolni tudják, azt jobbá tudják tenni, amelyre a jövő tudásalapú gazdasága épülhet, amelyre a nagy hozzáadott értékű technológiák, termékek fejlesztése épülhet, nem tudnak rövid távú, néhány éves finanszírozásból keletkezni” – mondta Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus, az Élvonal Alapítvány kuratóriumi elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában. Hozzátette: nincs élő kapcsolatuk a jövendő kormánnyal, de adott esetben szívesen találkozna Magyar Péter jövendő miniszterelnökkel, mert mint fogalmazott, „a céljai és a mi céljaink százszázalékosan összecsengenek.”

Rogán Antal, Kövér László, Selmeczi Gabriella, Kubatov Gábor és még sokan mások: egy sor ismert fideszes nem lesz ott az új Országgyűlésben

Gulyás Gergely, aki a május 9-én megalakuló új Országgyűlésben a Fidesz-frakció vezetője lesz, közzétette a Fidesz-frakció névsorát. Orbán Viktor kormányfő, Kósa Lajos és Bánki Erik már korábban bejelentette, hogy nem veszi fel a mandátumát, mint ahogy a KDNP vezérkara, így Semjén Zsolt sem – de most kiderült, hogy még egy sor ismert név hiányozni fog a parlamenti padsorokból. Összeállítottuk a nagy hiányzók névsorát.
A külső erők újra húzni kezdték a forintot

A külső erők újra húzni kezdték a forintot

A vezető devizák árfolyamánál ingadozással indult a hét, miután az iráni-amerikai békemegállapodás kilátásai bizonytalanná váltak. A befektetők figyelme a héten több jegybanki kamatdöntő ülésre irányul. A piacok elsősorban azt várják, hogyan értékelik a döntéshozók a közel-keleti háború gazdasági hatásait, így délelőtt végül erősödni tudott az euró és a forint is az újabb tűzszüneti hírére. A forint szempontjából a legérdekesebb mozgatóerőt Magyar Péter leendő miniszterelnök bejelentései jelentik, legyen szó akár a gazdaságpolitika irányáról, akár a kormány összetételéről. A nap folyamán minimális mozgás volt az árfolyamokban, estére 364 környékére érkezett meg a forint az euróval szemben, a dollár-forint 311 körül járt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×