eur:
410.45
usd:
389.99
bux:
79186.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
Nyitókép: Szijjártó Péter/Facebook

Szijjártó Péter: Bosznia-Hercegovina stabilitása fontos a régió szempontjából

A külgazdasági és külügyminiszter szerint a magyar kormány azon kevesek egyike, amelyik a bosznia-hercegovinai politikai élet minden szereplőjével szót ért.

Magyarország elkötelezett támogatója Bosznia-Hercegovina európai uniós integrációjának, ez ugyanis nagymértékben előmozdíthatná a Nyugat-Balkán stabilitása szempontjából is fontos ország békéjét és fejlődését - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Budapesten.

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a Bosznia-hercegovinai Föderáció miniszterelnökével, Nermin Niksiccsel közösen tartott sajtótájékoztatóján leszögezte, hogy a jelenlegi nehéz időszakban még inkább felértékelődik a Nyugat-Balkán stabilitásának kérdése.

"Mi, magyarok, a stabilitást és biztonságot nagyra értékeljük, hiszen lassan ezer napja élünk egy háború szomszédságában, s amikor stabilitásról, békéről és nyugalomról beszélünk, akkor mindezek a Nyugat-Balkán szempontjából különös jelentőséggel bírnak"

- fogalmazott. Aláhúzta, hogy a magyar kormány felelős szomszédságpolitikájának alapja a kölcsönös tiszteletre épülő folyamatos párbeszéd, ez az igen összetett belpolitikai szerkezetű Bosznia-Hercegovina esetében is így van.

"Kétségtelen, hogy mi azon kevesek közé tartozunk, akik a bosznia-hercegovinai belpolitikai élet minden szereplőjével készek és képesek vagyunk a párbeszéd fenntartására" - emelte ki.

"Mi különösen fontosnak tartjuk, hogy a nyugat-balkáni országokkal legyen kommunikáció, Európában ugyanis általában inkább a nyugat-balkáni országokról beszélünk. De mi azt gondoljuk, itt a kulcs az az, hogy ezeknek az országoknak a szuverenitását, az akaratát tiszteletben tartva, közvetlenül a kölcsönös tiszteletre alapítva kell a kapcsolatokat létrehozni és fenntartani" - tette hozzá.

Szijjártó Péter lényegesnek nevezte Bosznia-Hercegovina békéjét és fejlődését a teljes régió stabilitása szempontjából, és úgy vélekedett, hogy ezt az európai integráció nagyban elő tudná segíteni. "Ezért Magyarország elkötelezett támogatója Bosznia-Hercegovina európai integrációjának" - szögezte le.

Emlékeztetett arra, hogy lassú folyamatról van szó, az ország ugyanis 2016-ban jelentkezett az Európai Unióba, a csatlakozási tárgyalás megindításáról szóló döntés pedig csak idén márciusban született meg, a valódi munka megkezdéséhez azonban előbb még el kell fogadni a tárgyalási keretet.

"Az EU-s magyar elnökség célja, hogy ezt a tárgyalási keretet minél előbb elfogadtassuk (...) Ehhez még néhány törvényalkotási munkára szükség van Bosznia-Hercegovinában, viszont amint ezekre sor kerül, Magyarország sürgetni fogja mind az Európai Bizottságot, mind az európai uniós tagországokat, hogy a tárgyalási keret létrehozásához szükséges kormányközi konferenciát minél előbb meg tudjuk tartani"

- mondta. Hangsúlyozta, hogy ennek bizonyos előfeltételei vannak Bosznia-Hercegovina részéről is, de van esély arra, hogy ezek teljesülnek még a magyar elnökség alatt, és akkor idén megtörténhet a tárgyalási keret elfogadása.

"Ugyanakkor azt is el kell mondanom, hogy ehhez a tagállamok egyhangú akaratára lesz szükség. És az a tapasztalatom ebből a szempontból, hogy a tagállamok egy része (...) mást képvisel nyilvánosan, mint a zárt ajtók mögött a bővítés tekintetében" - jegyezte meg.

Majd rámutatott, hogy az integráció bonyolult folyamat, amelyhez tapasztalt szakértőkre van szükség, tájékoztatása szerint ezért Magyarország készen áll ötven boszniai közigazgatási dolgozó képzésére.

Arra is kitért, hogy a nap folyamán üzleti fórum megrendezésére is sor kerül Magyarország és a Bosznia-hercegovinai Föderáció között, amelyen összesen mintegy száz vállalatvezető vesz majd részt, a kapcsolatok fejlesztésére fókuszálva, elsősorban a mezőgazdaság, az energetika és a gépipar terén.

"Ennek a feltételei jók, adottak, hiszen a két ország közötti kereskedelem most már huzamosabb ideje 500 millió euró felett stabilizálódott, a kereskedelmi forgalmunk tíz év alatt a másfélszeresére nőtt, így tehát az akadálymentes politikai kapcsolatokat a gazdaság szereplői is ki tudják majd használni"

- húzta alá. A miniszter végül együttérzéséről biztosította a bosznia-hercegovinai áradások károsultjait, és közölte, hogy a magyar kormány 25 millió forintnyi gyorssegélyt küldött a katasztrófa helyszínére, szivattyúkat, sátrakat egyebek mellett.

"De tudjuk, hogy a baj ennél sokkal nagyobb. Az infrastruktúrában rendkívüli károk keletkeztek, ezért arról biztosítottam miniszterelnök urat, hogy amennyiben rendelkeznek majd a kritikus infrastruktúra helyreállításához szükséges tervekkel, elképzelésekkel, menetrenddel, akkor Magyarország kormánya készen áll arra, hogy segítséget nyújtson az újjáépítésben" - jelentette ki.

Címlapról ajánljuk
Harangi Szabolcs az újabb izlandi vulkánkitörésről: még a szakértők sem számítottak rá
videó

Harangi Szabolcs az újabb izlandi vulkánkitörésről: még a szakértők sem számítottak rá

Újra működésbe lépett Izlandon egy, a fővároshoz közeli tűzhányó, 2021 óta tizedszer, tavaly december óta pedig hetedszer. Az ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet igazgatója az InfoRádióban elmondta: mindössze háromnegyed órával a kitörés megindulása előtt vették észre a szakemberek az első gyanús jeleket, de szerencsére még időben sikerült kitelepíteni a lakosokat Grindavíkból.

Kaiser Ferenc: az oroszoknál maradhatnak az elfoglalt ukrajnai területek, de ez rablóháborút legitimálna

Békekötés nem várható, maximum tűzszünetet lehet elérni Ukrajnában, ami viszont nem biztos, hogy elég lesz az Egyesült Államoknak – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense arra reagálva, hogy egyes források szerint Vlagyimir Putyin tárgyalna az ukrajnai fegyverszünetről Donald Trumppal. Kaiser Ferenc szerint ha elapadnak a nyugati támogatások, akkor egész Ukrajna elveszhet.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.21. csütörtök, 18:00
Kóka János
a Doktor24-csoport alapító-tulajdonosa
Ledobták a cafeteriabombát: így robbanthatja fel a lakáspiacot az új kormánydöntés

Ledobták a cafeteriabombát: így robbanthatja fel a lakáspiacot az új kormánydöntés

Ahogy korábban már írtunk róla, az Új Gazdaságpolitikai Akcióterv keretén belül a 35 év alatti fiatal munkavállalók esetében a kedvezményes adózású évi 450 ezer forintban maximált béren kívüli juttatási kereten felül, havonta további 150 ezer forintos lakhatási támogatási rendszer kialakításáról döntött a kormány. Milyen hatással lesz ez a lakáspiacra nézve? Miért érheti meg a munkavállalóknak, és milyen fontos kérdéseket kell még tisztázni az indulás előtt? Többek között ezekről kérdeztük az iparág szakértőit.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×