Infostart.hu
eur:
364.42
usd:
311.14
bux:
133168.5
2026. április 28. kedd Valéria
Nyitókép: Szijjártó Péter/Facebook

Szijjártó Péter: Bosznia-Hercegovina stabilitása fontos a régió szempontjából

A külgazdasági és külügyminiszter szerint a magyar kormány azon kevesek egyike, amelyik a bosznia-hercegovinai politikai élet minden szereplőjével szót ért.

Magyarország elkötelezett támogatója Bosznia-Hercegovina európai uniós integrációjának, ez ugyanis nagymértékben előmozdíthatná a Nyugat-Balkán stabilitása szempontjából is fontos ország békéjét és fejlődését - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Budapesten.

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a Bosznia-hercegovinai Föderáció miniszterelnökével, Nermin Niksiccsel közösen tartott sajtótájékoztatóján leszögezte, hogy a jelenlegi nehéz időszakban még inkább felértékelődik a Nyugat-Balkán stabilitásának kérdése.

"Mi, magyarok, a stabilitást és biztonságot nagyra értékeljük, hiszen lassan ezer napja élünk egy háború szomszédságában, s amikor stabilitásról, békéről és nyugalomról beszélünk, akkor mindezek a Nyugat-Balkán szempontjából különös jelentőséggel bírnak"

- fogalmazott. Aláhúzta, hogy a magyar kormány felelős szomszédságpolitikájának alapja a kölcsönös tiszteletre épülő folyamatos párbeszéd, ez az igen összetett belpolitikai szerkezetű Bosznia-Hercegovina esetében is így van.

"Kétségtelen, hogy mi azon kevesek közé tartozunk, akik a bosznia-hercegovinai belpolitikai élet minden szereplőjével készek és képesek vagyunk a párbeszéd fenntartására" - emelte ki.

"Mi különösen fontosnak tartjuk, hogy a nyugat-balkáni országokkal legyen kommunikáció, Európában ugyanis általában inkább a nyugat-balkáni országokról beszélünk. De mi azt gondoljuk, itt a kulcs az az, hogy ezeknek az országoknak a szuverenitását, az akaratát tiszteletben tartva, közvetlenül a kölcsönös tiszteletre alapítva kell a kapcsolatokat létrehozni és fenntartani" - tette hozzá.

Szijjártó Péter lényegesnek nevezte Bosznia-Hercegovina békéjét és fejlődését a teljes régió stabilitása szempontjából, és úgy vélekedett, hogy ezt az európai integráció nagyban elő tudná segíteni. "Ezért Magyarország elkötelezett támogatója Bosznia-Hercegovina európai integrációjának" - szögezte le.

Emlékeztetett arra, hogy lassú folyamatról van szó, az ország ugyanis 2016-ban jelentkezett az Európai Unióba, a csatlakozási tárgyalás megindításáról szóló döntés pedig csak idén márciusban született meg, a valódi munka megkezdéséhez azonban előbb még el kell fogadni a tárgyalási keretet.

"Az EU-s magyar elnökség célja, hogy ezt a tárgyalási keretet minél előbb elfogadtassuk (...) Ehhez még néhány törvényalkotási munkára szükség van Bosznia-Hercegovinában, viszont amint ezekre sor kerül, Magyarország sürgetni fogja mind az Európai Bizottságot, mind az európai uniós tagországokat, hogy a tárgyalási keret létrehozásához szükséges kormányközi konferenciát minél előbb meg tudjuk tartani"

- mondta. Hangsúlyozta, hogy ennek bizonyos előfeltételei vannak Bosznia-Hercegovina részéről is, de van esély arra, hogy ezek teljesülnek még a magyar elnökség alatt, és akkor idén megtörténhet a tárgyalási keret elfogadása.

"Ugyanakkor azt is el kell mondanom, hogy ehhez a tagállamok egyhangú akaratára lesz szükség. És az a tapasztalatom ebből a szempontból, hogy a tagállamok egy része (...) mást képvisel nyilvánosan, mint a zárt ajtók mögött a bővítés tekintetében" - jegyezte meg.

Majd rámutatott, hogy az integráció bonyolult folyamat, amelyhez tapasztalt szakértőkre van szükség, tájékoztatása szerint ezért Magyarország készen áll ötven boszniai közigazgatási dolgozó képzésére.

Arra is kitért, hogy a nap folyamán üzleti fórum megrendezésére is sor kerül Magyarország és a Bosznia-hercegovinai Föderáció között, amelyen összesen mintegy száz vállalatvezető vesz majd részt, a kapcsolatok fejlesztésére fókuszálva, elsősorban a mezőgazdaság, az energetika és a gépipar terén.

"Ennek a feltételei jók, adottak, hiszen a két ország közötti kereskedelem most már huzamosabb ideje 500 millió euró felett stabilizálódott, a kereskedelmi forgalmunk tíz év alatt a másfélszeresére nőtt, így tehát az akadálymentes politikai kapcsolatokat a gazdaság szereplői is ki tudják majd használni"

- húzta alá. A miniszter végül együttérzéséről biztosította a bosznia-hercegovinai áradások károsultjait, és közölte, hogy a magyar kormány 25 millió forintnyi gyorssegélyt küldött a katasztrófa helyszínére, szivattyúkat, sátrakat egyebek mellett.

"De tudjuk, hogy a baj ennél sokkal nagyobb. Az infrastruktúrában rendkívüli károk keletkeztek, ezért arról biztosítottam miniszterelnök urat, hogy amennyiben rendelkeznek majd a kritikus infrastruktúra helyreállításához szükséges tervekkel, elképzelésekkel, menetrenddel, akkor Magyarország kormánya készen áll arra, hogy segítséget nyújtson az újjáépítésben" - jelentette ki.

Címlapról ajánljuk
Aréna: az élvonalból az Élvonalba – tehetségeket keres a Nobel-díjas Krausz Ferenc

Aréna: az élvonalból az Élvonalba – tehetségeket keres a Nobel-díjas Krausz Ferenc

„A tudomány, a csúcskutatás és a tehetséggondozás ügye az nem egy kormány ügye, az az ország jövője. Nagy horderejű áttörések, amelyek a jövőben életünket befolyásolni tudják, azt jobbá tudják tenni, amelyre a jövő tudásalapú gazdasága épülhet, amelyre a nagy hozzáadott értékű technológiák, termékek fejlesztése épülhet, nem tudnak rövid távú, néhány éves finanszírozásból keletkezni” – mondta Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus, az Élvonal Alapítvány kuratóriumi elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában. Hozzátette: nincs élő kapcsolatuk a jövendő kormánnyal, de adott esetben szívesen találkozna Magyar Péter jövendő miniszterelnökkel, mert mint fogalmazott, „a céljai és a mi céljaink százszázalékosan összecsengenek.”

Rogán Antal, Kövér László, Selmeczi Gabriella, Kubatov Gábor és még sokan mások: egy sor ismert fideszes nem lesz ott az új Országgyűlésben

Gulyás Gergely, aki a május 9-én megalakuló új Országgyűlésben a Fidesz-frakció vezetője lesz, közzétette a Fidesz-frakció névsorát. Orbán Viktor kormányfő, Kósa Lajos és Bánki Erik már korábban bejelentette, hogy nem veszi fel a mandátumát, mint ahogy a KDNP vezérkara, így Semjén Zsolt sem – de most kiderült, hogy még egy sor ismert név hiányozni fog a parlamenti padsorokból. Összeállítottuk a nagy hiányzók névsorát.
Lakáshitelesek százezreiről dönt a Tisza-kormány: Magyar Péterék kezében a törlesztőrészletek sorsa

Lakáshitelesek százezreiről dönt a Tisza-kormány: Magyar Péterék kezében a törlesztőrészletek sorsa

Akár 30-40 százalékkal is megugorhat a törlesztőrészlete egyes jelzáloghiteleknek, ha az új kormány véget vet az Orbán-kormány egyik ikonikus pénzügyi intézkedésének, a kamatstopnak. Egy ekkora törlesztőrészlet-emelkedés azonban egyáltalán nem lenne tipikus: a kamatstoposok többsége megúszná 10 százalék körüli vagy alatti, havi néhány ezer forintos tehernövekedéssel. Megkérdeztük az MNB-t, mennyi jelzáloghitel áll még a kamatstop alatt, és kiderült: darabszám szerint 216 ezer szerződésről, vagyis a meglévő jelzáloghitelek 26%-áról, állomány alapján pedig 848 milliárd forintnyi tartozásról, a jelzáloghitel-tartozások 11%-áról beszélünk.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×