Infostart.hu
eur:
355.56
usd:
311.49
bux:
142467.45
2026. július 12. vasárnap Dalma, Izabella
Nyitókép: Pixabay

Hosszú perceken át nézett szembe egy barnamedvével egy autós Bajótnál

A Komárom-Esztergom vármegyei község határában többen is medvét láttak. Tóth Zoltán polgármester azt mondta az InfoRádióban, hogy hétfőn pirkadatkor pillantották meg először az állatot a helyi pataknál, ahová valószínűleg inni ment, majd a délutáni órákban mások is észlelték.

Hétfőn többen is medvét láttak Bajót határában. A Komárom-Esztergom vármegyei község polgármestere, Tóth Zoltán értesítette a hatóságokat, és mivel ő maga is vadász, szemlét tartott a terepen. A településvezető azt mondta az InfoRádióban, hogy jó néhány helyi lakos felfigyelt egy nagy termetű állatra, de csak az egyikük volt benne biztos, hogy medvét látott. Hétfőn pirkadatkor pillantották meg először a helyi pataknál, ahová valószínűleg inni ment az állat, majd a délutáni órákban mások is észlelték, vagyis Tóth Zoltán többektől is kapott értesítést, hogy medvének tűnő állatot láttak Péliföldszentkereszt közelében.

Egy ember arról tájékoztatta a polgármestert, hogy éjszaka találkozott a medvével, és az autójában ülve 4-5 percen keresztül nézett szembe vele, mások pedig medvehangra lettek figyelmesek a környéken. Tóth Zoltán a rendőrség mellett értesítette a Duna-Ipoly Nemzeti Parkot is a történtekről, majd megkérte a helyi vadászt, hogy járja be Bajót környékét.

„A megfelelő médiafelületeinken tájékoztattuk a lakosságot, hogy fokozott óvatossággal járják az erdőt, mert előfordulhat, hogy medve van a területünkön. Az okozhat gondot, ha esetleg hirtelen történik a találkozás, mert akkor sarokba szorítva érezheti magát az állat, vagy érdekesnek tűnhet neki az ember, de alapvetően a medve nem tekint táplálékként az emberre” – jegyezte meg a bajóti polgármester.

Miután májusban medvét láttak a Pest vármegyei Aszód környékén is, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézetének igazgatója azt mondta az InfoRádióban, hogy ismét meghonosodtak Magyarországon a barnamedvék.

Heltai Miklós akkor úgy fogalmazott, nem hisz abban, hogy minden Magyarországon megjelenő medve „a szlovák határon keresztül útlevéllel” érkezik meg hazánkba. Szerinte az ilyen következtetések félrevezetik a közvéleményt, ugyanis egyáltalán nem szokatlan, hogy főleg tavasszal sok medveészlelés van itthon, és azt is jelezte, kizártnak tartja, hogy valamennyi állat csak külföldről vándorolna Magyarországra.

A vadbiológus úgy véli, biztosra vehető, hogy már idehaza is vannak szaporodó párok. „Egy ilyen nagyragadozóval nem lehet együtt élni, csak együtt létezni, és ennek alapja a kölcsönös félelem és tisztelet” – hangsúlyozta a szakértő. Heltai Miklós szerint azt kell szem előtt tartanunk, hogyan kerüljük el a barnamedvével való találkozást.

A szakértő nem ért egyet azzal a megállapítással, hogy valamilyen együttélési forma kialakítására lenne szükség az ember és a medve között. Mint mondta, az együttélés „pozitív párkapcsolatot” jelent, ilyen pedig egyszerűen nem jöhet létre a nagyragadozók és az emberiség között. Felhívta a figyelmet arra is, hogy nem szabad a medve közelébe lépni, minél távolabb kell tőle menni, ha esetleg ilyen helyzetbe kerülünk. „Nem kell keresni a kontaktust, nem szabad fotókat készíteni, hanem valamilyen úton-módon, hatásosan el kell érni a medvénél, hogy ő is féljen tőlünk” – jelentette ki Heltai Miklós.

(Nyitóképünk illusztráció.)

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Zöld légitársaságok temetője – tanulságos bukások

Zöld légitársaságok temetője – tanulságos bukások

A zöld repülésben a jövő mindig szebb a befektetőknek szóló előadásokban, mint a kifutópályán. Egy elektromos repülőgép látványterve nem mesél potenciális tanúsítási kockázatokról, beszállítói problémákról, elfogyó befektetői pénzekről. Ám a Maeve, az Eviation, a Universal Hydrogen vagy a Lilium története azt mutatja, hogy a környezetbarát repülés legnagyobb kérdése nem az, hogy ki álmodik szebb jövőt.

„Elértük a vendégek teherviselő képességének határát” – drágább, de egyben gyengébb is az idei strandszezon

A munkabérek és az energiaárak emelkedését érvényesíteni kellett a strandjegyek árában, ez a fő oka annak, hogy átlagosan 10 százalékkal drágultak a belépők – mondta az InfoRádióban a Magyar Fürdőszövetség főtitkára. Balogh Zoltán kitért arra is, hogy a víz- és csatornadíjak év közben emelkedtek, ami korábban nem volt jellemző, az üzemeltetőknek viszont ezt is figyelembe kell venniük az árak meghatározásánál.
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×