Mint ismert, augusztus 12-én a Nemzeti Hauszmann Program Facebook-oldalán jelent meg az a bejegyzés, amely a Citadella, illetve a Szabadság-szobor felújítását részletezi. A bejegyzés szövegéből azonban kiderült: a talapzatra amelyen korábban a szovjet katona szobra állt, egy keresztet állítanak, mint az 1100 éves magyar államiság, a nyugati kereszténység és az európai kultúrkör legfontosabb szimbólumát.

Ez a terv megosztotta a közvéleményt és a politikai pártok is erőteljes választ adtak. A kormányzat szerint, mint Gulyás Gergely korábban a Kormányinfón megfogalmazta, a szobor maga érintetlen marad (eltekintve a teljes körű felújítástól), "a talapzat pedig eddig sem volt érintetlen, ott korábban szovjet katona volt, köszönetet mondtunk az országot felszabadító, felgyújtó és nők százait megerőszakoló katonákat. Egy olyan változtatás, mint amit most terveznek, semmiben nem sérti az eredeti alkotást".

Egyes vélemények szerint nem volna szabad vallási jelképet politikai célokra használni, mások szerint viszont legutóbb épp a párizsi olimpiai megnyitó mutatta meg, hogy igenis jól látható módon ki kell állni Európa és Magyarország zsidó-keresztény gyökerei mellett.

Nemrég egy művészekből és tudósokból álló csoport arra kérte a Fővárosi Közgyűlést, hogy a Várkapitányság által a Szabadság-szoborra tervezett kereszt kapcsán „kérdezzen meg bennünket helyi népszavazás formájában, akarjuk-e ezt a változtatást”.

A hvg.hu cikke szerint a főjegyző válaszolt a levélre, amelyben azt írta Kardos Juliannának, a művészek és tudósok képviseletében eljáró professzornak: „A megkeresés alapján a Fővárosi Közgyűlés népszavazást nem rendelhet el, és mivel konkrét népszavazásra bocsátandó kérdést sem jelöl meg, az (…) népszavazási kezdeményezésnek sem tekinthető.”

Hozzátette: "a főpolgármester a Fővárosi Önkormányzat mint tulajdonos képviselőjeként már megkereste a beruházó Várkapitányság Nonprofit Zrt.-t és jelezte, hogy a szoborcsoportnak vagy talapzatának bármilyen átalakítására jogszerűen csak a Fővárosi Önkormányzat kifejezett, az emlékmű vagyonkezelését is ellátó Budapesti Történeti Múzeummal folytatott szakmai egyeztetést felölelő döntés-előkészítő folyamat eredményeként megadott hozzájárulása alapján lenne lehetőség".

E levelében a főpolgármester arra is felhívta a beruházó figyelmét, hogy mindenképpen közgyűlési döntést tart szükségesnek, ugyanakkor „károsnak tart minden olyan törekvést, ami pillanatnyi ideológiai vagy politikai megfontolásból kíván átalakítani ikonikus közterületi művészeti alkotásokat, és nem támogat semmilyen olyan törekvést, amely meg akar csonkítani közterületi alkotásokat vallási vagy civilizációs jelképek eltávolításával, de ugyanúgy nem tudja támogatni azt sem, hogy utólagosan bontsák meg letisztult, mindeddig közmegelégedésre a város jelképé vált műalkotások egységét” – írta a főjegyző.

A lappal Kardos Julianna azt közölte, hogy formális népszavazás kezdeményezésére nincsen szakértelmük, kapacitásuk és mandátumuk sem, így hát nem fogják ilyen módon kikérni a lakosság véleményét az ügyben.

Korábban Karácsony Gergely egyébként azt mondta az ATV-ben, hogy „mire eljutna egy népszavazásig az ügy, már régen eldöntött lesz a kérdés”.