Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 28. vasárnap Kamilla
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfó sajtótájékoztatón a Miniszterelnöki Kabinetiroda épületében 2024. június 13-án.
Nyitókép: MTI/Soós Lajos

A háborúellenes akcióterv részletei: maradnak a különadók, új banki illeték, fellépés a külföldi propaganda ellen

A háborús helyzetre tekintettel lényeges döntéseket hozott vasárnapi ülésén a kormány – jelentette Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter.

A külföldi háborús propaganda elleni fellépésről döntött a kormány – jelentette be Gulyás Gergely a hétfő reggeli Kormányinfón. A miniszter két területen jelentett be fontos változást.

Mint elmondta, a kormány kötelezni fogja az álláspontja szerint háborús propagandát támogató médiumokat és a pártokat arra, hogy tegyék átláthatóvá a bevételeiket, és ha van olyan médium, amely külföldről fogad el forrásokat, és azt háborús propagandára fordítja, akkor azt az igazságügyi miniszter segítségével vissza fogják küldeni a feladónak. Gulyás Gergely azt is kiemelte, hogy a pártok eleve nem fogadhatnak el külföldi támogatásokat. A miniszter elismerte, hogy ilyen szigorú fellépésről még nem döntöttek korábban, de jelezte, hogy a kormánynak valamit tennie kell ebben a kérdésben, ráadásul van példa hasonló lépésre uniós szinten is. Később kiderült, hogy a háborús propaganda mibenlétének meghatározásával kapcsolatban még nincsenek konkrétumok, az igazságügyminiszter felkérést kapott egy tervezet kidolgozására.

"A háborúellenes akcióterv részeként védelmi hozzájárulást kell fizetnie minden cégnek, amely a háborús időkben extraprofitra tett szert" – jelentette be Gulyás Gergely, és azt is pontosította, hogy ez a teher a bankszektort, és energiacégeket és a kiskereskedelmi láncokat érinti.

Ebből 400 milliárd forintos bevételt vár a kormány.

A részleteket illetően elmondta, hogy a bankokkal megállapodtak a bankadó csökkentéséről annak fejében, hogy növelik állampapír-állományukat. Ám az intézmények egy része kijátszotta az állampapír-vásárlásra vonatkozó szabályokat, ezért azoknak a pénzintézetek, amelyek nem növelték állampapír-állományukat, a teljes bankadót meg kell fizetniük.

További terhet jelent a hitelintézeteknek, hogy a meglévő tranzakciós illetéket megemelik, és a devizaműveleteikre valutaátváltási illetéket vezetnek be. Annak érdekében pedig, hogy a bankok ne háríthassák át ezeket az extra terheket, 2024-re a lakossági számlavezetési és kártyahasználati díjak esetében stopot vezet be a kormány.

A héten megjelenő szabályozás szerint

augusztus 1-től a tranzakciós illeték 0,45 százalékra ugrik, legfeljebb 20 ezer forint számolható fel. A készpénzfelvételnél 0,9 százalékra emelkedik a költség.

Gulyás Gergely arról is beszélt, hogy az energiavállalatok és a kiskereskedelmi multik esetében a háborúellenes akcióterv azt jelenti, hogy nem csökkentik idén az extraprofitadót (ezt egyébként jövőre ki akarták vezetni).

A Portfolio a döntés után nem sokkal írról írt, hogy az OTP és a Mol részvényei is csökkent: 1,8 százalékos mínuszban van bankrészvény, míg a Mol árfolyama 1,2 százalékot esett a bejelentés után.

Címlapról ajánljuk
Túlélte az első vihart az örökös válságország

Túlélte az első vihart az örökös válságország

Argentína 2025-ben átfogó gazdaságpolitikai irányváltást hajtott végre: Javier Milei elnök a korábbi államközpontú modellről egy piacalapú rendszerre helyezte át a gazdaság intézményeit. Az intézkedésekkel az elnök a fiskális fegyelem megteremtését, a tartósan magas infláció letörését és a tőke- és árfolyamkorlátok fokozatos feloldását célozta. Ahogy egy ilyen mértékű reform esetén az várható volt, az évet nagy sikerek és kudarcok váltakozása jellemezte, a viszonylagos stabilitást pedig csak az Egyesült Államok politikai és pénzügyi támogatása és Milei október végi választási győzelme hozta el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×