Infostart.hu
eur:
356.64
usd:
312.77
bux:
0
2026. július 1. szerda Annamária, Tihamér
Autós tankol a Mol gyáli töltőállomásán 2020. január 1-jén. A kormány döntése értelmében január 1-jétől emelkedik a biológiai eredetű összetevők bekeverendő aránya az üzemanyagokban, az intézkedéssel Magyarország is csatlakozik a környezetbarát E10-es üzemanyagot használó államokhoz. A régi típusú autót használóknak célszerű ellenőrizni, hogy lehet-e kocsijukba az új üzemanyagból tankolni.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

A kormány felszólítja a benzinkutakat, újra beavatkozással fenyeget

A kormány felszólítja az üzemanyagkereskedőket: az üzemanyagáraknak a szomszédos országok átlagára alatt kell lennie - áll az NGM közleményében.

Pénteken a 95-ös benzint Magyarországon átlagosan 610 forintért, míg a dízelt 629 forintos átlagáron árulják. Ehhez képest a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai alapján a szomszédos országokban a benzin átlagára 606 forintot, míg a gázolajé 611 forintot ért el – írják.

Mindez azt jelenti, hogy ma a magyar családok többet kell fizessenek az üzemanyagért, mint a szomszédos országok lakosai, ez pedig elfogadhatatlan és igazságtalan

A Nemzetgazdasági Minisztérium a KSH jelentése alapján megállapította, hogy mind a benzin mind a gázolaj esetében csökkenteni kell az árakat.

Ezért a kormány felszólítja az üzemanyagkereskedőket, hogy térjenek vissza a korábbi hónapok gyakorlatához, és áraikat mérsékeljék a szomszédos országok átlagára alatti szintre.

Ellenkező esetben a kormány továbbra is kész beavatkozni az üzemanyagpiacon.

Címlapról ajánljuk

Ürge-Vorsatz Diána: máshogy kellene használni a klímaberendezéseket

Csak a fák aktív légkondicionáló működésére, illetve a lakásokra, irodákra szerelt légkondicionáló berendezések használatának visszafogására van szükség Ürge-Vorsatz Diána klímakutató szerint. A Közép-európai Egyetem professzora, az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testületének alelnöke az InfoRádióban azt mondta: eddig tudott légkondi nélkül alkalmazkodni az európai társadalom, most már változtatni kell.
inforadio
ARÉNA
2026.07.01. szerda, 18:00
Bendarzsevszkij Anton
az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója, a posztszovjet térség szakértője
A színfalak mögött így dőlnek el az önkormányzatok számára fontos kérdések az EP-ben

A színfalak mögött így dőlnek el az önkormányzatok számára fontos kérdések az EP-ben

Az Európai Parlament működése első ránézésre jól ismert intézményi logika szerint írható le: plenáris ülések, bizottsági munka, politikai csoportokon belüli és közötti alkuk, valamint jogszabályokról szóló szavazások határozzák meg a döntéshozatalt. A nyilvánosság számára is ezek a fórumok láthatók, ezekhez kötődik az európai politika „hivatalos” arca. A rendszer mögött azonban létezik egy jóval kevésbé látható, de strukturálisan fontos párhuzamos tér. Itt zajlik a politikai álláspontok finomhangolása, az információk szűrése és sok esetben az a fajta előzetes konszenzusépítés, amely később a hivatalos döntéshozatal alapját adja. Ennek az intézményi térnek az egyik legfontosabb elemei az Európai Parlament közös munkacsoportjai, vagy az uniós szakzsargon szerint: intergroupjai.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×