Magyarország külügyminiszteri szinten részt vesz a június 15-én kezdődő svájci Ukrajna-békecsúcson, a kormány ugyanakkor sajnálatosnak tartja, hogy azon nem lesz jelen mindkét érintett fél - közölte kérdésre válaszolva Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Szentpéterváron.

"A részvételünk oka, hogy mi abszolút a béke pártján állunk, és ezért minden olyan rendezvényen részt veszünk, amelyen a béke van napirenden" - szögezte le. Ugyanakkor sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy Oroszország nélkül kerül megrendezésre a konferencia, így az eseményen nem lesz jelen mindkét szemben álló fél.

"Úgy hisszük, hogy akkor lenne valódi eredmény várható, ha mindenki ott lenne a tárgyalóasztalnál" - mondta. "Ezúttal nem ez a helyzet, de

mivel tiszteletben tartjuk a svájciak békeerőfeszítéseit, részt fogunk venni külügyminiszteri szinten"

- tette hozzá, arra is kitérve, hogy a békéről beszélni mindig hasznos.

Szijjártó Péter ezt követően a Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórumon beszélt a mielőbbi békekötés szükségéről és az ukrajnai háború negatív következményeiről az orosz közönségnek. "Sürgetjük az azonnali tűzszünetet és a béketárgyalások megkezdését, imádkozunk ezért. Úgy hisszük, hogy békés körülmények között gyorsabban és simábban fejlődhetünk, és az élet ismét nyugodtabb és békésebb lehet Európában, ha a békét helyezzük végre a nemzetközi politika fókuszába" - szögezte le.

A kőolaj- és a földgázpiac jövőjével foglalkozó panelbeszélgetésen arról számolt be, hogy Magyarország egyike azoknak az európai államoknak, amelyeket legsúlyosabban érintettek a nagyjából két és fél éve tartó ukrajnai háború negatív következményei az energiaellátás vonatkozásában. Hangsúlyozta, hogy az energiaárak az egekbe szöktek, a magyar import éves költsége hétmilliárdról 17 milliárd euróra nőtt, ez a tízmilliárd eurós különbség pedig a bruttó hazai termék (GDP) hat százalékát jelenti. A miniszter sérelmezte, hogy a világ az utóbbi években elindult az újbóli blokkosodás felé, ami szavai szerint Magyarország szempontjából különösen káros lehet, ugyanis hazánk a Kelet és a Nyugat fontos találkozási pontjává vált, különösen az autóipar elektromos átállásának területén. Ugyanakkor abbéli reményét is kifejezte, hogy a jövőben még helyreállhat majd a kölcsönös tiszteleten és józan észen alapuló nemzetközi együttműködés.

Kijelentette: a kormány számára nem politikai nyilatkozat az, hogy honnan vásárol energiát, és aki az energiaellátásunkat veszélyezteti, a szuverenitásunkat támadja. Egyelőre nincs olyan alternatív ajánlat, amelynek keretében "azonos áron, azonos mennyiségben, azonos menetrend szerint" lenne biztosítható a szállítás. "És amíg nincs ilyen ajánlat, addig senkinek nincs is morálisan joga nyomást gyakorolni ránk azért, hogy számoljuk fel az eddigi kapcsolatokat és váltsunk más forrásra" - fogalmazott. Felidézte, hogy minden olyan projektet felmondtak vagy elhalasztottak, amely lehetővé tette volna elméletileg az átállást alternatív forrásokra. Erre példaként említette, hogy a nyugati cégek végül nem kezdtek bele a fekete-tengeri földgázmezők kitermelésébe, Horvátország pedig a földgázvezetéke kapacitásának bővítése helyett ötszörösére emelte a tranzitdíjakat.