eur:
395.02
usd:
368.22
bux:
71567.76
2024. július 2. kedd Ottó
Nyitókép: Szijjártó Péter/Facebook

Szijjártó Péter: hatalmas balhé kerekedett Brüsszelben – videó

Elfogadhatatlanok a kötelező európai sorkatonaság bevezetéséről szóló őrült ötletek - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Brüsszelben.

A tárcavezető az európai uniós külügyi tanács ülését követő sajtótájékoztatóján arról számolt be, hogy most ültek össze utoljára a tagállamok miniszterei a választásig, ez a végső visszaszámlálás pedig sajnos a háborús hangulat fokozódását hozza magával, a résztvevők döntő többsége több pénzt, több fegyvert akar küldeni Ukrajnának, ami csak további pusztítást, még több áldozatot eredményezne.

"Egyre őrültebb ötletek jönnek elő, és jól láthatóan ezek mellől nem lehet eltántorítani az európai uniós tagországok döntő többségét" - mondta, példaként hozva fel a katonák küldésére és az arra vonatkozó javaslatokat, hogy a nyugati fegyvereket oroszországi célpontok ellen is be lehessen vetni.

"Itt pozitívan beszélnek a kezdeményezésről, amely arról szól, hogy NATO-tagországok lőjék le Ukrajna területe fölött az orosz rakétákat, s itt sajnos az atomháborúval való fenyegetőzéstől sem határolódtak el a külügyminiszter kollégák" - tette hozzá.

Majd figyelmeztetett, hogy az ilyen nyilatkozatoknak, az ilyen őrült ötleteknek háborús időszakban igen veszélyes és tragikus következményeik lehetnek.

Valamint kiemelte, hogy a legújabb őrült ötlet a kötelező európai sorkatonaság bevezetéséről szól. "És pontosan értjük is a helyzet alapján, hogy mire vonatkozik ez a javaslat (.) Egyre elviselhetetlenebbek az ukrán emberveszteségek, nem engedik ki a férfiakat Ukrajnából, s most pedig be akarják sorozni az európai fiatalokat a háborúba" - húzta alá.

"És nyilvánvalóan, ahogy az eszkaláció először a szomszédságot üti meg, úgy világosan lehet már szinte hallani az érvelést, hogy akkor a földrajzi közelségből kell küldeni először katonákat. Mindez azt jelenti, hogy a kötelező sorozással a közép-európai, köztük a magyar fiatalokat akarják elküldeni a háborúba" - vélekedett.

"Márpedig mi nem akarunk látni magyar embereket az ukrán-orosz háború frontvonalában, és mi nem akarjuk, hogy a magyar fiatalokat elvigyék Ukrajnába, mert ez nem a mi háborúnk, ehhez a háborúhoz nekünk semmi közünk" - fűzte hozzá.

"Határozottan felszólítjuk mindazokat az európai politikusokat, akik kötelező sorozáson gondolkoznak, hogy azonnal fejezzék be! El a kezekkel a közép-európai fiataloktól, el a kezekkel a magyar fiataloktól! - közölte.

Szijjártó Péter ezután érintette az Oroszországgal szembeni tizennegyedik szankciós csomag tervezetét is, rámutatva, hogy az jelen formájában ellentétes Magyarország gazdasági érdekeivel, ráadásul hazánk energiaellátásának biztonságát is veszélybe sodorná, a kormány ezért ezt nem hajlandó megszavazni.

Kifejtette, hogy az intézkedések ebben a formában "mélyütést" vinnének be a hazai mezőgazdasági és élelmiszeripar számára, alapvetően veszélyeztetnék az energiaellátás fizetési módját, jóval lassabbá és bonyolultabbá tennék a paksi bővítést, illetve súlyosan sértenék Magyarország szuverenitását azáltal, hogy bizonyos exportengedélyek megadásakor más tagállamoknak is jogosultságot adnának az adott ország exporthatóságainak döntése mellett.

Majd megismételte azon álláspontját, hogy az eddigi tizenhárom csomag mind kudarcot vallott, sokkal többet ártottak ezek a korlátozások Európának, mint Oroszországnak.

A miniszter megjegyezte, hogy hatalmas nyomás volt rajta a kollégák részéről, azonban sziklaszilárdan tartotta a kormány álláspontját az ukrajnai fegyverszállításra az Európai Békekeretből felszabadítandó újabb 6,5 milliárd euró ügyében is.

"És itt hatalmas balhé kerekedett, a német, a litván, az ír, a lengyel és más kollégák estek nekem ebben az ügyben, de a pozíciónkat ez nem tudta megingatni. Hiába kiabálnak Európa háborúpárti politikusai, hiába adják ki azonnal a nemzetközi sajtónak a megrendelést, hogy mit is kell megírni egy tanácsülésről még azalatt, hogy a napirendi pontot vitatjuk, mi nem engedünk a háborúpárti nyomásnak" - szögezte le.

"Mi továbbra is kitartunk amellett, hogy békét kell teremteni, hogy be kell fejezni az esztelen öldöklést, és meg kell előzni ennek a háborúnak az eszkalációját, tehát az újabb 6,5 milliárd eurónak az Ukrajnába irányuló fegyverszállítások finanszírozása érdekében történő felszabadításához továbbra sem járultunk hozzá" - tudatta.

Továbbá ennek kapcsán arra is kitért, hogy

a magyar vállalatokat még mindig szisztematikusan negatív diszkrimináció éri Ukrajnában, ami szavai szerint teljességgel elfogadhatatlan.

Végül pedig közölte, hogy a kormány még a megvitatását sem támogatja annak a javaslatnak, amelynek az értelmében az ukrán katonák kiképzési missziója esetleg Ukrajna területén folytatódna, mivel ennek szintén súlyos eszkalációs kockázata lehetne.

"Nem számíthatunk arra, hogy az európai uniós tagországok visszakoznának, ezért az embereken a sor, a magyar embereken és az európai embereken a sor, hogy június 9-én mindennek az őrületnek véget vessenek, ami itt elhangzik atomháború kapcsán, ukrán katonák Ukrajnában történő kiképzése kapcsán és európai erők Ukrajnába küldése kapcsán" - összegzett.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Folytatódik a cseh-szlovák testvércsata: Prága inkább fokozza Ukrajna támogatását

Folytatódik a cseh-szlovák testvércsata: Prága inkább fokozza Ukrajna támogatását

A cseh miniszterelnök szerint a cseh-szlovák kormányközi tárgyalások felújítása továbbra sincs napirenden. A legfelsőbb cseh vezetők a prágai várban vitatták meg az országot érintő legfontosabb külpolitikai kérdéseket, és úgy nyilatkoztak, hogy Csehország folytatja Ukrajna támogatását minden területen, beleértve a fegyverszállításokat is.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.07.02. kedd, 18:00
Yann Caspar
a Matthias Corvinus Collegium Európai Tanulmányok Műhelyének kutatója
Magyarország valójában csak egy hatalmas Budapest? Néhány megye nagy gondban van

Magyarország valójában csak egy hatalmas Budapest? Néhány megye nagy gondban van

Budapest gazdasági súlya mindig is hatalmas volt hazánkban, az ezredforduló óta pedig összességében még növekedett is. Néhány megye azonban gyengén teljesített, és érdemben veszítettek gazdasági súlyukból. A főváros kétszer olyan fejlett, mint az ország átlagos gazdasági teljesítménye, miközben az ország keleti felén 50-60% alatti teljesítményeket is látunk. Jó hír, hogy a megyék túlnyomó többsége felzárkózást mutat az EU-átlaghoz, azonban van olyan térség, ahol stagnálás, illetve visszaesés látszik. Hazánk példáján is látszik, ami az elmúlt egy-két évtizedben egyre jellemzőbb: leginkább a szolgáltatószektor képes dinamizálni egy térséget.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. július 2. 11:39
×
×
×
×