Infostart.hu
eur:
363.18
usd:
314.21
bux:
148632.55
2026. augusztus 9. vasárnap Emőd
Orosz Sz-300-as rakéta maradványát emelik teherautóra a mentőalakulat tagjai Harkivban 2024. május 14-én, miután orosz rakéta-és siklóbomba-támadás érte a kelet-ukrajnai város egyik lakónegyedét. Ukrán források szerint legalább 20 ember, köztük 3 gyermek megsebesült.
Nyitókép: MTI/EPA/Szergej Kozlov

Demkó Attila: Harkiv elfoglalásához kevés az ottani orosz erő

Miközben az amerikaiak továbbra is ragaszkodnak ahhoz, hogy fegyvereiket csak Ukrajna megszállt részein vethetik be orosz erők ellen, egy ukrán katona a The Telegraph-nak arról beszélt, hogy az ukrán seregek frusztráltak amiatt, hogy tétlenül kell nézniük Vlagyimir Putyin katonáinak felsorakozását a határövezet orosz oldalán, és így Harkiv el fog esni.

A helyzettel kapcsolatban Demkó Attila, a Mathias Corvinus Collegium Geopolitikai Műhelyének vezetője elmondta: az mindenképpen hátrányt jelent az ukránoknak, hogy az Egyesült Államoktól kapott fegyvereket nem tudják teljes körűen használni, azaz Oroszországnak az USA által elismert területe ellen nem vethetik be. Ám ez önmagában semmiképpen sem akkora hátrány, hogy Harkiv, Ukrajna második legnagyobb városának eleséséhez vezessen.

"Itt egy 1,4 millió lakosú városról beszélünk, önmagában háromszor akkora, mint Mariupol, tehát egy rendkívül nagy város, nagyon jól védhető.

Vasbeton épületek tömkelegével van tele, nagyon nehéz elfoglalni"

– magyarázta.

Vagyis kicsit nehezebb az ukránok dolga az amerikai fegyverek korlátozott használata miatt, de Demkó Attila hozzátette: eddig is tudták lőni ukrán tüzérségi eszközökkel, illetve más nyugati eszközökkel Belgorod térségét, ami az egyik felvonulási terület lehet. Mindazonáltal Washington nem engedi a tőle származó eszközöket Oroszország területe ellen használni, mert akkor Moszkva mondhatná, hogy már a Nyugattal áll harcban.

"Az ukránok használtak már HMMWV-ket, páncélozott többcélú katonai járműveket, amelyek amerikai donációk voltak, vagyis átléptek vele az orosz határon, és az Egyesült Államok rossz szemmel is nézte, pont azért, mert érvet adna az oroszoknak, viszont akkora hatással nem járna, mint amit most az ukránok ennek feltételeznek" – emelte ki a szakértő.

Harkiv egyébként stratégiai fontosságú város. Közlekedési szempontból nagyjából úgy kell elképzelni, mint Budapestet, tehát minden irányba utak, vasutak indulnak ki belőle. Ha esetleg elfoglalnák az oroszok, akkor logisztikai szempontból hatalmas előnyhöz jutnának, de ez még Demkó Attila szerint nagyon messze van. A mostani orosz támadás néhány ezer fővel, néhány zászlóaljjal indult Harkiv térségében, ekkora erő egy ekkora város elfoglalására egyszerűen alkalmatlan – szögezte le.

(A nyitóképen: Orosz Sz-300-as rakéta maradványát emelik teherautóra a mentőalakulat tagjai Harkivban 2024. május 14-én, miután orosz rakéta-és siklóbomba-támadás érte a kelet-ukrajnai város egyik lakónegyedét.)

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Több az olaj, mégis drágulhat a dízel – itt akad el az OPEC+ segítsége

Több az olaj, mégis drágulhat a dízel – itt akad el az OPEC+ segítsége

2026 júniusában 117 millió hordóval nőtt a tengeren lévő olaj mennyisége, miközben a szárazföldi készletek 96 millió hordóval apadtak. A világ tehát papíron több olajjal rendelkezett, de kevesebb volt belőle ott, ahol gyorsan üzemanyagot lehetett volna előállítani. Az OPEC+ hiába emeli a kitermelést, ha a tankerek, a finomítók és a terméktárolók nem tudják ugyanolyan gyorsan követni. Ezért fordulhat elő, hogy a Brent ára csökken, a benzinkútnál mégsem lesz olcsóbb a dízel.

Este drágább áram? Asztalra tesznek egy új rezsicsökkentési javaslatot

Széleskörű energetikai korszerűsítésre buzdít az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége. Tibor Dávid, a Masterplast alapító elnöke az InfoRádióban elmondta: a szövetség egy idősávos villamosenergia-tarifa bevezetését is felveti annak érdekében, hogy csökkentsék a lakosság energiafogyasztását.
inforadio
ARÉNA
2026.08.10. hétfő, 18:00
Bíró Tibor
egyetemi tanár, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Környezeti Fenntarthatósági Intézetének vezetője, a Magyar Hidrológiai Társaság alelnöke
Atombomba sem kell a Skynetnek, hogy szétégessen minket – elég egy hőkupola

Atombomba sem kell a Skynetnek, hogy szétégessen minket – elég egy hőkupola

Az adatközpontokról eddig főként azért folyt környezetvédelmi vita, mert elképesztő mennyiségű áramot és vizet fogyasztanak – lásd a vicceket arról, hogy a Duna is a ChatGPT miatt apadt le. Az elmúlt hónapokban azonban megjelent egy új probléma is: maga a hőtermelés. Az amerikai Phoenixben kutatók először mértek közvetlenül 2 Celsius-fokot meghaladó felmelegedést egyes adatközpontok szél alatti oldalán, miközben egy globális elemzés szerint a létesítmények környezetében a felszín átlagosan mintegy 2 fokkal lehet melegebb. Hőkupolát ettől még nem képesek létrehozni a szerverfarmok, de éppen azokban az időjárási helyzetekben válhat legkellemetlenebbé a hulladékhőjük, amikor a levegő egyébként is alig mozog, és a városok éjszaka sem tudnak lehűlni.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×