A közhiedelemben erősen él a feltevés, hogy az időseket és a kevésbé iskolázottakat könnyebb átverni: az előbbivel a lakosság csaknem 80 százaléka, az utóbbival pedig kétharmada egyetért valamilyen mértékben - írja a Portfolio.

Ezzel szemben a CIB Bank kutatása megállapította, hogy

bárki célpontjává válhat a pénzszerzésre, adathalászatra irányuló csalásoknak, az áldozattá válás nem függ ugyanis sem a társadalmi, sem a demográfiai helyzettől.

A csalók leggyakrabban telefonon próbálkoznak, az érintettek felét próbálták már így megkárosítani. Ha viszont a ténylegesen megkárosítottakat nézzük, akkor kiderül, hogy a telefonos csalások mellett a legmagasabb arányban online piactéren és hamis weboldalakon keresztül károsítottak meg csalók embereket, vagyis az sms-ben és e-mailben történő próbálkozások kevésbé hatékonyak.

A bank által végzett kutatásból kiderül még, hogy:

• Telefonos átverési kísérlettel inkább a középkorú és idősebb korosztály találkozott, valamint az alacsonyabb végzettségűek, e-mailben inkább a fiatalokat és képzettebbeket igyekeznek megkárosítani.
• A leginkább azt szokták az emberek gyanúsnak tartani, ha személyes adatokat, jelszavakat kérnek tőlük, illetve ha sok az üzenetben, levélben a nyelvtani pontatlanság.
• A többség az ismeretlen telefonszámot, feladót és a sürgető hangnemet is gyanúsnak találja, ahogyan azt is, ha egy program letöltésére akarják őket rávenni.
• A kapott válaszok alapján a fiatalabbak bizalmatlanabbak, jobban odafigyelnek az intő jelekre, például amíg a személyes adatokra, jelszavakra vonatkozó kérdések a 40 éven aluliak 78 százaléka számára figyelmeztető jel, a 60 évesek és annál idősebbek csak 54 százalékban tartják ezt gyanúsnak.az iskolai végzettséggel is összefügghet, ki mennyire van vele tisztában, hogy mi mindenre érdemes figyelni.