Csák János nem tudja, hogy miért nem hívták még össze a Nemzet Színésze díjat adományozó testületet. Szerinte a kormány ebbe nem szólt bele, és egyáltalán nem is akar. A kulturális miniszter nem tud olyan kezdeményezésről, amelynek alapján összevonják a Nemzet Színésze és a Nemzet Művésze díjakat. Arról is beszélt, hogy a kormány már dolgozik a kulturális törvény megújításán, de nem készül a terület további központosítására - hangzott el az ATV Egyenes beszéd című műsorában.

„Az a szándékom, hogy legyen egy egységes, átlátható és arányos kulturális törvény. Az, ami az Indexen megjelent, egy régebbi tervezet” − mondta.

A miniszter cáfolta, hogy a vidéki színházakat a Nemzeti Színház, a zenekarokat pedig a Nemzeti Filharmonikusok alá rendeznék. A független színházakkal kapcsolatban pedig úgy fogalmazott: megnézte, hogy Budapesten szűkült-e ezeknek a kínálata, és úgy találta, hogy nem, mivel beléptek a piacra a mecénások, amit helyesnek tart.

A Zeneakadémia belső problémáiról feltett kérdésre azt válaszolta, hogy az intézmény költségvetése 20 százalékkal növekedett, és ezen felül még kapnak rezsikompenzációt is.

„A 62 egyetemünkből egyetlen helyen sem fordul elő, hogy a kancellárt vonnák felelősségre az egyetem teljesítménye miatt. A Zeneakadémia teljesítményéért elsősorban a szenátus felel”− fejtette ki.

A tárcavezető nem akar intézkedni az Operaház ügyében, de a dolgozók követelését irreálisnak tartja.

„A főigazgató úr megegyezett 10 százalék béremelésben, plusz cafeteria, ami nagyjából évre átszámolva még 5 százalékot jelent. A minimálbérben és a garantált bérminimumban volt a munkáltatók és a munkavállalók szövetségei között egy megegyezés, méghozzá 10 és 15 százalék. Ennek most az Operában a felső szintjét kapták meg” − összegezte Csák János.

A szakképző intézmények fenntartóváltása nem lesz kötelező, erről az iskolák maguk dönthetnek a szülőkkel együtt – válaszolta egy másik kérdésre Csák János kulturális és innovációs miniszter.