Aláírta Sulyok Tamás új köztársasági elnök kedden a Svédország NATO-csatlakozásáról szóló parlamenti döntést - közölte a Sándor-palota a honlapján. Mint írták, ez az új államfő első döntése.

Svédország nem sokkal az ukrajnai háború kitörését követően kérte - Finnországgal együtt - felvételét az észak-atlanti katonai szövetségbe, ehhez azonban a szervezet valamennyi tagállamának hozzájárulása kellett. Míg Finnország ezt viszonylag gyorsan megszerezte, Svédország tagságával szemben Törökország és Magyarország is sokáig fenntartásait hangsúlyozta. Ankara azt kifogásolta, hogy Stockholm menedéket adott több olyan kurd szeparatista politikusnak, akiket a török hatóságok terrorcselekmények elkövetésével vádoltak.

Ugyanakkor a magyar kormány azt nehezményezte, hogy a svéd média többször is bírálta a magyarországi demokráciát és Orbán Viktor politikáját. Ezzel kapcsolatban nagyobbik kormánypárt tisztázta: ez a hozzáállás azért bizonytalanította el a Fidesz-KDNP országgyűlési képviselőit, mert a NATO-tagság azt jelenti, hogy a szövetségesek bármikor készek akár fegyverrel is megvédeni egymást. Ehhez pedig feltétlen bizalomra van szükség, ami a svéd bírálatok miatt megingott a két ország között. A nézeteltérések elsimítása érdekében a kormánypártok képviselői küldöttséget indítottak Stockholmba, ahol elmondhatták a svéd állásponttal kapcsolatos kifogásaikat.

A hosszas, tisztázó egyeztetéseket követően végül Ulf Kristersson svéd kormányfő is Budapestre látogatott, ahol Orbán Viktor miniszterelnökkel folytatott megbeszélést. A tárgyalásokat követő sajtóértekezleten a két kormányfő arról beszélt, hogy sikerült feloldani a nézetkülönbségeket. Így már nem volt akadálya annak sem, hogy a magyar parlament megszavazza Svédország NATO-csatlakozásának támogatását. A kormányfői találkozó eredményeként egyébként jelentős hadiipari együttműködési megállapodás is született a két ország között. Egyebek közt a SAAB repülőgépgyár hamarosan négy új, Gripen vadászgépet szállíthat a Magyar Honvédségnek.