Infostart.hu
eur:
363.93
usd:
325.64
bux:
144523.82
2026. november 10. kedd Réka
A kötelező akciózásban szereplő termék ártáblája egy budapesti CBA üzletben 2023. augusztus 1-jén. A Gazdaságfejlesztési Minisztérium közlése szerint a kormány folytatja az inflációcsökkentő intézkedéseket. Augusztus 1-jétől 15 százalékra nő a kötelező élelmiszerár-akciózás mértéke és bővül az akciózásra kijelölt élelmiszerek köre is.
Nyitókép: Balogh Zoltán

A csomagolásért fizetünk csak igazán sokat a magyar élelmiszertemékeknél

A hazai élelmiszertermékek árát jelentősen növeli a csomagolóanyagok után fizetendő díjak rendszere.

Negyedével-harmadával drágább egy itthon gyártott élelmiszertermék hazai értékesítése, mint Németországban, de számos más európai országban is olcsóbban találhatjuk meg a jól ismert magyar márkákat, mint a megszokott boltokban. A hazai gazdasági és szabályozási környezet az oka annak, hogy a többet kereső uniós polgárok is olcsóbban veszik az árut, mint a magyarok − írja a Portfolio.

A portál ennek egyik jelentős okaként a csomagolóanyagok után fizetendő díjak rendszerét, az úgynevezett kiterjesztett gyártó felelősséget (EPR) említi, mint az önköltséget aránytalan mértékben növelő tényező.

A tavaly júliustól hatályos jogszabály

a becslések szerint mintegy 120 milliárd forintot von ki az élelmiszeriparból - összehasonlításul: ez a 2021-es ágazati eredmény több mint felét jelenti.

A korábbi termékdíj költségei sokszorosára emelkedtek az EPR keretei között, ráadásul mindez Európában is kirívóan drágának számít. A fizetendő díj a csomagolóanyag tömegétől és anyagától függ, de például egy kisebb konzervdoboz esetében 1,2 forintról 12 forintra emelkedett – miközben Csehországban 2,54 és Ausztriában is 6,93 forint. Jellemző ugyanez minden más csomagolóanyag esetében: akár műanyagban, akár üvegben, akár másban kerül a polcokra a fiktív termékünk, a hazai rendszer lényegesen több költséget ró a gyártóra, mint más európai országok hasonló szabályozása.

Címlapról ajánljuk
Ki veszi át az euró irányítását?
Két ember, két kamatpálya

Ki veszi át az euró irányítását?

Az egyik a túlzott pénznyomtatás veszélyeire figyelmeztetett, a másik szerint a jegybankoknak néha bátrabban kell támogatniuk a gazdaságot. A holland Klaas Knot, vagy a spanyol Pablo Hernández de Cos lehet az Európai Központi Bank következő elnöke. A döntés nemcsak az euróövezet kamatainak jövőjét, hanem a forint árfolyamát és a magyar hitelek költségeit is befolyásolhatja. De vajon tényleg olyan nagy a különbség a két jelölt között, mint azt a hírnevük sugallja?

Sajtóértesülés: Moszkva és Kijev is engedékenyebbnek bizonyult a legújabb tárgyaláson

A kiszivárgott információk alapján az orosz és az ukrán fél is engedhet a korábban megszabott feltételeiből a háború lezárása érdekében.
Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)

Egyre nyitottabbak a banki ügyfelek arra, hogy a mesterséges intelligencia segítse őket pénzügyeik intézésében – mutat rá az NRC által a Gránit Bank számára készített digitális bankolási kutatás. A Gránit Guruhoz érkező kérdések elemzéséből az is kiderül, milyen segítséget várnak a felhasználók a virtuális pénzügyi asszisztensektől.
inforadio
ARÉNA
2026.11.10. kedd, 18:00
Pánics Gergely
ortopéd-traumatológus, az FTC egészségügyi részlegének vezetője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×