Infostart.hu
eur:
378.38
usd:
317.61
bux:
129626.31
2026. február 11. szerda Bertold, Marietta
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (j) és Ilia Darcsiasvili georgiai külügyminiszter (b) a megbeszélésük utáni közös sajtótájékoztatón Budapesten 2024. február 16-án.
Nyitókép: MTI/Máthé Zoltán

Szijjártó Péter: az Európai Uniónak új tagokra és lendületre van szüksége

A külügyminiszter szerint az uniónak olyan lendületre van szüksége, amit a jövőbeli tagságért küzdő országok tudnak leginkább bohozni a közösségbe.

A tárcavezető a georgiai kollégájával, Ilia Darcsiasvilivel közösen tartott sajtótájékoztatóján leszögezte, hogy Georgia fontos partner az Európa előtt álló jövőbeli kihívások leküzdése tekintetében. "Egyrészt Georgia is érti és támogatja a békén és stabilitáson alapuló szomszédsági politikát. Másrészt Georgia fontos szereplő lehet a jövőben Európa energiadiverzifikációs törekvéseinek sikerre vitelében. A harmadik pedig, hogy az ország rendkívül elkötelezett az európai integráció mellett" - mondta.

"A mi célunk, hogy megerősítsük az Európai Uniót, megtörjük azt a spirált, ami egyre rosszabb formába viszi az Európai Uniót" - fogalmazott. Valamint kifejtette, hogy ennek legjobb eszköze a bővítés, hiszen az EU-nak új lendületre, frissességre, dinamikára van szüksége, s ezt azok az országok tudják leginkább behozni, amelyek továbbra is lelkesen küzdenek a jövőbeli tagságért. "Georgia is ilyen ország. Georgia, amely olyan gazdasági növekedést produkált az elmúlt időszakban - gyakran kétszámjegyű gazdasági növekedést -, amellyel egészen biztosan hozzá tud járulni ahhoz, hogy az Európai Unió versenyképessége végre hosszú évek visszaesését követően ismét javuljon" - mutatott rá.

Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy hazánk határozottan támogatta az EU decemberi döntését, amellyel megadták Georgiának a tagjelölti státuszt. "Ez helyes döntés volt, s némiképpen jóvátette azt a korábbi tisztességtelen döntést, amely nem adta meg Georgiának Ukrajnával egy időben a tagjelölti státuszt" - mondta. "Magyarország az európai uniós elnökségi időszaka során segíteni fogja Georgiát abban, hogy a lehető leggyorsabb csatlakozási folyamat menjen végbe, hiszen azt gondoljuk, hogy nemcsak Georgia, hanem az Európai Unió is sokat tud nyerni ezzel" - jelentette ki.

A miniszter érintette az energiabiztonság kérdését is. "Teljesen világos, ezt már mindenki látja, még az is, akinek az ideológia fátyla ott lebeg a szeme előtt, hogy az európai kontinens önmaga nem képes garantálni a saját energiaellátásának biztonságát, ahhoz külső erőforrások is kellenek" - világított rá. Márpedig szavai szerint a Kaukázus térsége nagyban hozzá tud járulni a kontinens energiaellátásához, mivel a régió országai elképesztő potenciállal rendelkeznek a megújuló termelés terén, ami lényeges a környezetvédelem szempontjából is.

Bejelentette, hogy hétfőn lép majd hatályba az azeri-georgiai-magyar-román megállapodás, amelynek alapján a Kaukázusból zöldenergiát, alapvetően szélenergiát importálhatnak Európába. "Ez történelmi jelentőségű közös beruházás lenne, hiszen a világon nincs máshol még 1200 kilométer hosszú tenger alatti áramvezeték.

Címlapról ajánljuk
„Össztűz” – Robert Fico nem akármivel fenyegeti Brüsszelt

„Össztűz” – Robert Fico nem akármivel fenyegeti Brüsszelt

Az elektromos energia árának csökkentését tartja az egyik legfontosabb európai uniós feladatnak Ausztria, Szlovákia és Csehország miniszterelnöke. A három ország kormányfője a slavkovi formátum találkozóján közös nyilatkozatot fogadott el, amelyben rögzítették álláspontjukat a csütörtöki, február 12-i rendkívüli uniós csúcs előtt.
inforadio
ARÉNA
2026.02.11. szerda, 18:00
Schiffer András
ügyvéd, volt országgyűlési képviselő
Mielőtt a digitalizációtól várnánk karbonkibocsátás probléma megoldását, kezdjük el mérni!

Mielőtt a digitalizációtól várnánk karbonkibocsátás probléma megoldását, kezdjük el mérni!

Úgy tűnik túlnyugtattuk magunkat azzal, hogy a digitalizáció majd megoldja a karbonkibocsátás problémáját. Levél helyett e-mail, fióki kiszolgálás helyett online ügyfélszolgálat és mobilapplikáció, újság helyett digitális hírportál. Ezek a lépések valóban csökkentették a különböző szolgáltatások, tartalmak karbonkibocsátását, de nem szüntették meg. Ráadásul itt az AI, ami offline sosem létezett, tehát új szereplőként csatlakozott be a digitális térbe, elképesztő környezeti lábnyommal. Persze honnan tudnánk mindezt, ha a kibocsátást nem, vagy csak részben mérjük? Ezen a szemléleten fog gyökeresen változtatni az SBTi által megfogalmazott új ajánlás.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×