Infostart.hu
eur:
391.58
usd:
339.9
bux:
122199.5
2026. március 18. szerda Ede, Sándor
Illegális bevándorlók sétálnak a síneken a Horgos-Szeged vasútvonalon, Röszke határában 2015. szeptember 7-én.
Nyitókép: MTI/Molnár Edvárd

Lényegesen csökkent a migrációs nyomás a szerb határ felől, de megvan a konkrét oka

Párducz Árpád, a Migrációkutató Intézet junior kutatója az InfoRádióban elmondta, Szerbia az uniós tagságért cserébe rendrakást ígért a vízumpolitikában, de a rendészet is sokkal nagyobb erőforrásokkal dolgozik ma már, mint korábban. A migránsok pedig - a csempészekkel együtt - a helyzethez igazodva új utat találtak.

Miközben tavaly összességében nőtt az EU-ba érkező irreguláris migránsok száma, a nyugat-balkáni útvonalon némi csökkenés tapasztalható. Ez az útvonal Magyarországot is érinti, Szerbián keresztül nagyon sokan érkeztek korábban.

Hogy mi a csökkenés elsődleges oka, arról Párducz Árpád, a Migrációkutató Intézet junior kutatója az InfoRádióban elmondta, elsősorban a 2023. január 1-jével kivezetett szerb vízummentességi megállapodásokat lehet említeni.

"Ez lehetőséget biztosított a tunéziai, indiai, pakisztáni, marokkói állampolgárok számára, hogy egy repülőjegy megvásárlásával rögtön Belgrádba jussanak, onnan pedig az embercsempészek segítségét igénybe véve eljussanak a magyar határig és tovább. Ezeket a vízummentességi megállapodásokat Szerbia EU-s nyomásra kivezette" - magyarázta a Szerbián keresztüli csökkenéssel kapcsolatban.

A fent említett országokon kívül a konfliktusok sújtotta területekről jönnek, mint Szíria és Afganisztán - a balkáni útvonalon.

Ismert, Szerbia az unió tagjává kíván válni, már tagjelölti státuszban van, ennek feltételeként egységesítette az ország a vízumpolitikáját az EU-éval, csökkentve a "harmadik országok" vízummentességét.

"A migrációs nyomás miatt is erős figyelem irányult Szerbiára, ami az embercsempészek elleni erőteljesebb fellépésben nyilvánult meg 2023-ban" - fejtegette.

A Migrációkutató Intézet friss tanulmánya szerint ugyan még mindig a legnépszerűbb útvonal az Európába érkező irreguláris migránsok számára a Földközi-tenger, és még mindig a második helyen szerepel a nyugat-balkáni. Ezek után viszont adódik a kérdés, merre tudnak menni a migránsok, akik útnak indulnak.

"Elsősorban és a terepkutatásaink is ezt igazolják, hogy még továbbra is Szerbián keresztül haladnak át, ám mivel meglátásaik szerint

a magyar határon már nehezebb átjutni - sokkal inkább megkeményedett az ellenőrzés -, ezért Bosznia-Hercegovina felé indulnak, onnan Horvátország, Szlovénia, Ausztria és Olaszország felé vezethet az út,

így próbálnak meg eljutni Nyugat-Európába" - mutatott rá.

Sok-sok hír érkezett az elmúlt hónapokban arról, hogy például a magyar határ közelében is heves lövöldözések voltak, az embercsempész bandákkal szemben olykor még a hatóságok sem igen mertek fellépni. Ezzel kapcsolatban azt mondta, Belgrádból a belügy alá tartozó alakulatokat vezényeltek a határ közelébe, a csendőrség megyei és járási egységei pedig még sokkal hatékonyabbá teszik az akciókat az illegális migránsokkal szemben, "nagyobb felderítési számot érnek el", ami csökkenti a nyomást a magyar határon.

Hogy az ideiglenesen újra bevezetett határellenőrzések mennyire bizonyulnak sikereseknek, arról viszont azt mondta, "ezek ideig-óráig képesek megakadályozni a nagyobb számú érkezőket, ám az embercsempészcsoportok idővel alkalmazkodnak az új kihívásokhoz, ezáltal már képesek ezeket az ellenőrzéseket is kikerülni, illetve ezek között elmozogni".

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor: a Hormuzi-szoros ügyében Amerika nem engedhet, mert akkor a Nyugat gyengének tűnik

Donald Trump amerikai elnök felszólította szövetségeseit, hogy katonai erővel segítsék a Hormuzi-szoros blokádjának feloldását. Az InfoRádió mindennek a világpolitikára gyakorolt hatásairól kérdezte Csizmazia Gábort, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársát.
inforadio
ARÉNA
2026.03.18. szerda, 18:00
Rónai Sándor
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Hiába a rengeteg ígéret, Magyarország ismét az utolsók között kullog egy friss európai listán

Hiába a rengeteg ígéret, Magyarország ismét az utolsók között kullog egy friss európai listán

10 újonnan beszerzett városi buszból 6 már nulla károsanyag-kibocsátású, akkumulátoros elektromos meghajtású vagy üzemanyagcellás volt 2025-ben Európában. Így a jelenlegi trend szerint a zéróemissziós modellek piaci részaránya már 2028-ra elérheti a 100%-ot, 7 évvel az uniós célszám előtt. Magyarország ugyanakkor az elmúlt évekhez hasonlóan ezúttal is a sereghajtók csapatában végzett, és valószínűleg nem teljesítette a vonatkozó 2025-ös uniós célt - derül ki egy új jelentésből.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×