Infostart.hu
eur:
365.79
usd:
327.87
bux:
145257.34
2026. november 2. hétfő Achilles
Nyitókép: Unsplash

Koren Balázs az Arénában: egy tanár ne legyen bohóc, de magnókazetta se

A mai gyerekeket már élményszerűen kell tanítani, mert különben nem lehet megtanítani őket semmire. Ugyanakkor ennek is van egy határa – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Koren Balázs középiskolai matematikatanár, az ELTE Természettudományi Karának oktatója. A Yettel Prosuli szakmai vezetője arról is beszélt, hogy a közoktatás túl sok mindent elhagyott abból a digitális gyakorlatból, amit a koronavírus-járvány idején kényszerűségből halmozott fel.

„Nem bohócok vagyunk a tanteremben, az egy másik szakma” – fogalmazott az InfoRádió Aréna című műsorában Koren Balázs középiskolai matematikatanár, aki szerint a másik véglet sem jó, amikor a tanár repetitív, unalmas „magnókazettává” válik, mert akkor valóban nincs szükség rá. Mint mondta, az igazság valahol középen van, de fontos, hogy a tanár képes legyen lekötni a diákokat, valamint értékes tudást közvetítsen.

Meglátása szerint már nagyon sok mindennel próbálták „eltemetni” a tanárokat, most éppen a mesterséges intelligenciával, de ez nem fog bekövetkezni, mert szükség van egy olyan emberre, aki emberekkel foglalkozik, amit nem lehet majd egy gépnek kiszervezni soha.

Kitért arra is, hogy a tárgyi tudást elengedhetetlennek tartja, viszont ezt nem biztos, hogy olyan mélységig és nem úgy kellene átadni, ahogyan ma történik. „De nem lehet elengedni egy csomó dolgot az oktatásból” – fogalmazott.

Arra a kérdésre, hogy a viszonylag nagy tananyag mellett mikor jut idő arra a sok minden másra, amit még elvár a világ egy tanártól a nevelő munkára, azt válaszolta, hogy amikor ő belép egy terembe és elkezd tanítani, akkor a tudáson kívül önkéntelenül átad egy viselkedési normát is. „A diák minta alapján tanul; tanárként, ha ott állunk a gyerekek előtt és minta lehetünk a számukra, akkor ebben már van egy nevelés” – mutatott rá.

Digitális oktatás

Az ELTE Természettudományi Karának oktatóját sok más mellett arról is beszélt a műsorban, hogy a közoktatás túl sok mindent elhagyott abból a digitális gyakorlatból, amit a koronavírus-járvány idején kényszerűségből halmozott fel. Mint mondta, a tanároktól ugyan óriási extra erőfeszítés hibrid környezetben oktatni, de sok minden „kiveszett”, holott bizonyos differenciális módszereket alkalmazni lehetne az oktatásban a digitális eszközök segítségével.

Gondolva arra például, hogy a digitális technika révén egy tanár – látva, hogy egy diák miben jó, esetleg miben van lemaradása – személyre szabottan tud vele foglalkozni és feladatot adni a tudása alapján. „Ezért bízom abban, hogy ezek a módszerek vagy nem vesztek ki teljesen, vagy vissza fognak térni, mert mindenki látni fogja, hogy ezek tényleg előnyök az oktatásban” – fogalmazott.

A Covid alatt az „inga kilendül az egyik irányba és most – a fizika törvényeinek megfelelően – a másik irányba" – vélekedett Koren Balázs, mondván, a pandémia után mindenki annyira megörült annak, hogy „visszatért a régi”, hogy szinte stigmát kapott a digitális oktatás, mint ami egy kényszer, rossz dolog volt. Emiatt aztán sok pedagógus eldobta, hogy nincs rá szükség. A Yettel Prosuli szakmai vezetője szerint talán most már abban a fázisban tartanak, hogy a „mindent eldoboktól” kezdik újra felszedni azokat, amik egyébként jók és hasznosak.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Egyszázalékos visszaesésért felel a rendkívüli hőség az európai gazdaságban

Egyszázalékos visszaesésért felel a rendkívüli hőség az európai gazdaságban

Az Európai Unió GDP-je egy százalékkal csökkenhetett idén a nyári szárazság miatt. Ez elsősorban a munkatermelékenység visszaesésével magyarázható – erről is beszélt az InfoRádió GeoTrendek című műsorában az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatási igazgatója. Pásztor Szabolcs arra is kitért, hogy mekkora kockázatot jelent az akkumulátorgyárak telepítése.
Tisza-kormány: jön a lusztráció, feltárulnak előttünk a 2027-es év kormányzati tervei

Tisza-kormány: jön a lusztráció, feltárulnak előttünk a 2027-es év kormányzati tervei

Mindenszentek vasárnapján is a 2027-es költségvetés körüli bejelentésekre figyelünk: a kormány tagjai sorra ismertetik, mely területekre mennyi pénzt szánnak, és milyen változásokat várnak az intézkedésektől. Közben a hétfői parlamenti munkára is készülnek Magyar Péter miniszterelnök kabinettjének tagjai: holnap délelőtt több bizottság ülésezik, 13 órakor pedig plenáris ülés kezdődik. A költségvetés általános vitájára még várni kell, az legkorábban a benyújtást követő tizennegyedik napon indulhat. Jövő héten pedig jön a lusztráció: november 4-től nyilvánossá válnak az ügynökakták.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×