Infostart.hu
eur:
387.46
usd:
329.03
bux:
111068.11
2025. december 29. hétfő Tamara, Tamás
Yettel feliratok a Telenor Magyarország Zrt. üzletében egy budai bevásárlóközpontban 2022. február 15-én. Márciustól nevet változtat a cseh PPF befektetői csoport tulajdonában álló mobiltársaság, új neve Yettel Magyarország Zrt. lesz.
Nyitókép: MTI/Mónus Márton

Harminc éve indult Magyarországon az első mobilhálózat – így emlékszik vissza az egyik alapító

Három évtizede, hogy elindult a kereskedelmi mobilhálózat Magyarországon. Drozdy Győző, aki jelenleg a Yettel tanácsadója, Finnországból költözött haza, hogy részt vegyen az első GSM-hálózatok kiépítésében. Karrierjének több fontos mérföldköve is van, köztük az első GSM-hálózaton történő hívás.

1993 augusztusában hirdetett a minisztérium eredményt, hogy mely szolgáltatók építhetik ki Magyarországon a GSM-hálózatot, és maga a kereskedelmi szolgáltatás 1994 márciusának végén indult – emlékezett vissza Drozdy Győző, a Yettel tanácsadója az InfoRádiónak adott interjújában. Akkor a kereskedelmi szolgáltatást a Pannon GSM indította el, amiből később Pannon, majd Telenor, végül Yettel lett.

Elmagyarázta, a GSM az úgynevezett második generációs cellás mobiltelefon rendszert jelöli, és abban különbözik az első generációtól, ami egy analóg rendszer volt, hogy digitális, ezzel vált igazán mobilhálózattá. Ezt a digitális hálózatot fejlesztették tovább 3G, 4G, majd 5G néven, ami ma is üzemel. Ez egy óriási lépés volt, hiszen az analógról digitálisra váltás tette lehetővé, hogy ne csak hangot, hanem adatot is továbbíthassunk, az internet-elérés is bekerüljön a portfólióba.

Mint mondta, természetesen 1993-1994-ben erről még nem volt szó, akkoriban a hangra koncentráltak, azt lehetett megvalósítani. Elmondta, a Pannon-Yettel büszke lehet rá, hogy rekordsebességgel építette ki a hálózatát, hiszen 1993 augusztusában vált biztossá, hogy megépülhet, és 1994 márciusának végén már egy, a fővárost lefedő GSM-hálózaton megindulhatott a kereskedelmi szolgáltatás.

Emlékszik még a GPRS-re?

Elmondása szerint kezdetben a GSM-hálózat a szabványokból és a készüléktámogatásból adódóan kizárólag beszéd továbbítására volt alkalmas, akkor még nem volt adatátvitel, az erre irányuló fejlesztések később történtek meg. Először a 2G-ből fejlődött ki a GPRS, ezt követte a 3G, azt pedig a 4G váltotta. Ez utóbbi szolgáltatást a Yettel 2013-ban indította el, 2021-ben pedig az 5G-t. Azt is hozzátette, hogy a társaság 2023-ban Magyarországon elsőként indította el az úgynevezett stand-alone 5G szolgáltatást, amely már nem támaszkodik a korábbi 4G hálózatra, teljesen önállóan üzemel.

Drozdy Győző személy szerint úgy gondolja, a jövőben a mobiloké lesz a vezető szerep. Mint elmondta,

jelenleg a statisztika szerint az internet-elérés 39 százaléka zajlik csak számítógépről, míg 60 százaléka mobiltelefonról.

Ma még az látható, hogy mobiljukkal sokan wifin keresztül interneteznek, de véleménye szerint az 5G megjelenésével ez át fog terelődni a mobilhálózatra, egyre többen fogják használni.

Úgy véli, az internet egyre inkább össze fog kapcsolódni a mobiltelefonnal és a mobilhálózatokkal, és olyan paradigmaváltást fogunk látni a jövőben, mint amilyet a hanghívások esetén is láthattunk, mikor a vezetékes telefonforgalom átterelődött a mobilokra – manapság a vezetékes szolgáltatás egy teljesen kis piaci szegmenst képvisel a beszédalapú forgalomban.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Donald Trump Kijevbe is kész elutazni a béke érdekében

Donald Trump szerint a kelet-ukrajnai Donbasz régió kérdésében „is sikerült közelebb kerülni az egyetértéshez”. Az amerikai elnök Volodimir Zelenszkijjel tárgyalt Floridában. Az ukrán elnök szerint a 20 pontra szűkített béketervezetről „90 százalékban sikerült megállapodni”. Egy végleges békemegállapodás Trump szerint „néhány héten belül” létrejöhet, de az sem zárható ki, hogy meghiúsul az egyezség.
Hatalmas pénzosztásba kezdett az európai fegyveripar

Hatalmas pénzosztásba kezdett az európai fegyveripar

Az ukrajnai háború annyira fellendítette az uniós fegyverkezést, hogy Európa legnagyobb védelmiipari vállalatai az idén közel 5 milliárd dollárt, tehát mintegy 1 650 milliárd forintot fizetnek ki részvényeseiknek. Bár az osztalékfizetések pozitív előjel is lehet, egyes elemzők szerint még nem volt meg a szükséges ugrás a kapacitások bővítésében, így a védelmi cégek profitjaira egyre nagyobb figyelem kerülhet, ahogy azt az amerikai versenytársak már tapasztalják is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×