Egy-kéz évtizede még akár száz napig is eltartott az akár 50-70 centiméter vastag jégpáncél a Balatonon, ami védte, melegítette, nyugalmat biztosított a telelő élővilágnak - írja a sonline.hu. Somogyi Boglárka limnológust, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet munkatársát kérdezte a portál arról, okozhat-e a víz összetételében és élővilágában tartós, visszafordíthatatlan elváltozást, ha évekig nem fagy be?

A szakértő elmondta, a 2008 és 2012 között végzett kutatások éppen azt azt vizsgálták, megváltoztatja-e a tó vízének fizikai és kémiai környezetét és algavilágát, amikor télen nem fagy be a Balaton. Kiderült, ez a jelenség nagyban érinti a planktonikus algákat, amelyek a vízi élővilág alapját képezik.

Ha nem alakul ki jégtakaró, az élőhelyvesztést is jelent.

Ha kevés időre, vagy egyáltalán nem fagy be a Balaton, a víz melegebb lesz, és az élővilág téli nyugvó periódusa is eltolódik. Valószínűleg olyan körülmények lesznek jellemzőek télen, mint amit eddig kora tavasszal tapasztaltunk - magyarázta Somogyi Boglárka a portálnak.

A melegebb víz az invazív fajoknak is kedvez, amelyek elszaporodva kiszoríthatják az őshonosakat, ami csökkenő biodiverzitáshoz vezet.

A vízminőség alatt leg­gyakrabban az algákat értjük – magyarázza a kutató, vagyis, hogy milyen tömegben, milyen algák szaporodnak el. Ezt elsősorban az befolyásolja, hogy mennyi szervetlen növényi tápanyag, foszfor áll a rendelkezésükre. Több mint 2000 algafaj él a Balatonban, amelyek szerves anyagot állítanak elő, amit későbbiekben a velük táplálkozó élőlények használnak fel, így végső soron a halpopuláció is az algák mennyiségétől függ.

Az elmúlt években az algáknak kimondottan rossz volt a hírük, a balatoni fürdőzés ellenségeiként jelentek meg, de azt ritkán említik, hogy nélkülük nem lenne élet a vízben. A szakemberek pedig rendszeresen elmondják, hogy a Balaton élővíz és nem úszómedence, nem szabad és nem is lehet elvárni tőle az állandó vízminőséget, a feszített víztükröt.